1965

Események bélyegkép|180px|jobbra|Nyugat-Berlin február 6. – A Vietkong a dél-vietnami Pleikunál megtámadja az amerikai szárazföldi hadsereg egyik támaszpontját és megöl hat amerikai katonát. (A támadást követően Johnson elnök engedélyt ad a „Flaming arrow” (lángoló nyíl) hadműveletre, az Észak-Vietnam ellen indítandó megtorló bombázásokra.) február 18. – március 2. – Az Egyesült Államok megindítja a „Rolling Thunder” (hömpölygő mennydörgés) hadműveletet, Észak-Vietnam szőnyegbombázását, válaszul a Vietkong Quy Nhon-i támadására, melyben 30 amerikait öltek meg. március 22. – A RMP Központi Bizottsága Nicolae Ceaușescut választja meg a 22-én elhunyt Gheorghe Gheorghiu-Dej első titkár utódjának. március 25. – A Bundestag meghosszabbítja a nemzetiszocialista bűnök elévülési határidejét. április 1. – Átadják Magyarország első autópálya-szakaszát, az M1-M7 közös fővárosi bevezető szakaszát. április 7. – A szovjet és keletnémet hatóságok lezárják a Berlinbe vezető utakat egyhetes időtartamra, amikor a Német Szövetségi Köztársaság parlamentje plenáris ülést tart Nyugat-Berlinben a Kongresszusi Teremben. április 8. – meghiúsítják Bulgáriában a Todor Zsivkovval szembeni maoista puccskísérletet. április 23. – Budapesten a Blaha Lujza téren a Nemzeti Színház második ideiglenes (1908 előtt a Népszínház) épületének bontási folyamatában az utolsó falszakasz robbantása. május 8. – Dél-Vietnámban partra száll 3500 tengerészgyalogos, az első amerikai harcoló alakulatok Vietnámban. május 12. – NSZK diplomáciai kapcsolatot létesít Izraellel. június 3. – Az első amerikai űrséta – Edward White, a kétszemélyes Gemini–4 körül lebeg a rakétapisztolyával. június 30. – Hivatalba lép a Kállai-kormány. július 19–24. – A RMP IX. kongresszusán a párt nevét Román Kommunista Pártra változtatják. július 24–26. – 30 törvény elfogadásával radikális gazdasági–társadalmi reformot vezetnek be Jugoszláviában. (Átszervezik a fejletlen területek támogatási rendszerét: e célra elkülönítik a nemzeti jövedelem 1,97%-át az ún. Föderációs Alapba, ez azonban még a déli területek népességrobbanását sem képes ellensúlyozni, így a különbségek tovább nőnek.) július 26. – A Maldív-szigetek elnyerik a teljes függetlenséget. augusztus 9. – Szingapúr független állammá alakul, miután kiválik a Maláj Államszövetségből augusztus 19. – Ítéletet hirdetnek az auschwitzi koncentrációs tábor őrszemélyzetének perében. augusztus 21. – Az új román alkotmány elfogadása, amely a Román Népköztársaság elnevezést Román Szocialista Köztársaságra változtatja. szeptember 9. – Egy sajtókonferencián Charles de Gaulle francia elnök bejelenti, hogy 1969-től megszűnik országa részvétele a NATO integrált katonai szervezetében. október 1. – A Németországi Evangélikus Egyház Tanácsa Az elüldözöttek helyzete és a német nép viszonya keleti szonszédaihoz című memorandumában a német keleti politika felülvizsgálatát kéri. október 15–17. – Szovjet párt- és állami küldöttség látogatása Csehszlovákiában L. I. Brezsnyevvel az élen. október 16. – A New York-i világkiállításon elássák a második Westinghouse időkapszulát, melynek tervezett kinyitási ideje 6939. október 20. Németországban ismét Ludwig Erhard lesz a szövetségi kancellár. Az Észak-atlanti Tanács jóváhagyja a NATO–főparancsnokságok és a Kanadai–Amerikai Regionális Tervezőcsoport módosított feladatkörét. november 11. – Rhodesia kikiáltja a függetlenségét, az ország új neve Zimbabwe. november 27. – 35 ezren tüntetnek Washingtonban a vietnámi háború ellen. november 28. – Tiszaszederkényen felavatják a Tiszai Vegyikombinátot. december 8. – VI. Pál pápa bezárja a II. vatikáni zsinatot. december 10. – az első szárazföldi argentin Déli-sark-expedíció, az Operación 90 eléri a Déli-sarkot. december 14–16. – Az Észak-atlanti Tanács miniszteri szintű párizsi ülése. december 31. – A Közép-afrikai Köztársaság elnökének, David Dacko hatalmát megdönti Jean-Bédel Bokassa ezredes. Határozatlan dátumú események március–július – Nagy dunai árvíz. Júniusban a Csallóközben áttört a gát, számos magyarlakta falu víz alá került. (A csehszlovák kormány június 23-án tárgyal az árvíz sújtotta területeknek nyújtandó segítségről.) május – Az arab államok (Líbia, Marokkó és Tunézia kivételével) megszakítják a diplomáciai kapcsolatokat a Német Szövetségi KÖztársasággal, miután az felvette a kapcsolatokat Izraellel. július – Elkezdik építeni Budapest első házgyári elemekből épített panelházát (Szakasits Árpád út 15-25.).

Az év témái Államok vezetőinek listája 1965-ben 1965 a filmművészetben 1965 az irodalomban Kodolányi János: Süllyedő világ c. önéletrajzi könyve, „átdolgozott” szöveggel újra megjelenik Megjelenik Bohumil Hrabal Ostře sledované vlaky (Szigorúan ellenőrzött vonatok) című kisregénye. Bemutatják Václav Havel Vyrozumění (Leirat) című színművét. A Chilton Books megjelenteti Frank Herbert – az 1963-ra elkészült, de mindeddig kiadatlan – A Dűne című tudományos-fantasztikus regényét. 1965 a jogalkotásban 1965 a légi közlekedésben 1965 a sportban Jim Clark nyeri a Formula–1 világbajnokságot a Lotus csapattal, ez a második bajnoki címe. A Budapesti Vasas SC nyeri az NB1-et. Ez a klub negyedik bajnoki címe. 1965 a tudományban március 18. – Alekszej Leonov végrehajtja az első űrsétát a Voszhod–2 űrhajó fedélzetéről. április 6. – Az USA fellövi a világ első „Early Bird” elnevezésű távközlési műholdat; a világ első globális telefon, tévé és távíró-távközlési rendszereként történt kipróbálása eredményes volt. április 23. – A Szovjetunió fellövi távközlési műholdját. szeptember 18. – Két japán amatőrcsillagász, Ikeja Kaoru és Szeki Cutomu felfedezi a Napot súroló üstökösök csoportjának egyik tagját, a róluk elnevezett Ikeja–Szeki-üstököst. (Október 21-én 470 000 km-re, vagyis a Nap sugaránál kisebb távolságra közelítette meg a Nap felszínét.) november 26. – Franciaország a világon harmadik országként kilövi első műholdját, a Diamant–A-t. Theodor H. Nelson megalkotja a „hypertext” (hiperszöveg) szót, amely azóta is nagyban meghatározza az informatikát. 1965 a vasúti közlekedésben 1965 a zenében június 12.: II. Erzsébet brit királynő kitünteti a The Beatlest Cambridge-ben megalakul a Pink Floyd Kovács Kati lett Magyarországon az év hangja. Slash, a Guns N’ Roses szólógitárosa megszületik. Fontosabb külföldi albumok The Beatles: Help!, Rubber Soul The Beach Boys: The Beach Boys Today!, Summer Days (And Summer Nights!!) / Beach Boys’ Party! The Rolling Stones: The Rolling Stones No. 2, Out of Our Heads, The Rolling Stones, Now! December's Children (And Everybody's) Bob Dylan: Bringing It All Back Home, Highway 61 Revisited The Who: My Generation Frank Sinatra: September of My Years / Sentimental Journey / My Kind of Broadway / A Man and His Music Elvis Presley: Elvis for Everyone! The Animals: The Animals on Tour / Animal Tracks / Animal Tracks Cher: All I Really Want to Do The Byrds: Mr. Tambourine Man, Turn! Turn! Turn! Sonny & Cher: Look at Us Bee Gees: The Bee Gees Sing and Play 14 Barry Gibb Songs Születések bélyegkép|120px|jobbra|Julia Ormond bélyegkép|120px|jobbra|Ben Stiller bélyegkép|120px|jobbra|Borkai Zsolt bélyegkép|120px|jobbra|Yoshiki január 4. – Julia Ormond, brit színésznő január 9. – Erdélyi Zoltán hegedűművész január 9. – Joely Richardson, brit színésznő január 16. – Csonka András színművész január 20. – Zsófia edinburgh-i hercegné január 21. – Robert Del Naja („3D”) brit popzenész, a Massive Attack frontembere január 26. – Varga Mihály, magyar közgazdász, politikus, miniszter január 27. – Alan Cumming, skót színész január 31. – Igaly Diána, olimpiai bajnok magyar sportlövő († 2021) február 3. – Maura Tierney, amerikai színésznő február 7. – Chris Rock, amerikai színész február 18. – Dr. Dre, Grammy-díjas amerikai hiphop producer, rapper, színész március 16. – Mark Carney, kanadai politikus, az ország 24. miniszterelnöke március 23. – Richard Grieco, amerikai színész március 24. – The Undertaker, amerikai pankrátor március 25. – Sarah Jessica Parker, amerikai színésznő március 29. – Horváth Barnabás magyar zeneszerző március 31. – William McNamara, amerikai színész április 4. – Robert Downey Jr., amerikai színész április 16. – Martin Lawrence, amerikai színész, producer április 20. – Szily Nóra, magyar műsorvezető, újságíró április 27. – Kocsis Mariann, magyar színésznő, szinkronszínésznő április 30. – Adrian Pasdar, amerikai színész május 3. – Cipő, magyar zenész, énekes, a Republic énekese († 2013) május 7. – Sárközi Anita, magyar énekesnő május 31. – Brooke Shields, amerikai színésznő június 5. – Fedra Lopez, venezuelai színésznő június 8. – Rob Pilatus, amerikai énekes, imposztor († 1998) június 10. – Elizabeth Hurley, angol színésznő június 11. – Antal József vegyészmérnök, biokémikus, sci-fi-író, költő, karikaturista július 23. – Saul Hudson („Slash”) rockzenész, a Guns N’ Roses gitárosa július 31. – Joanne Kathleen Rowling angol írónő augusztus 4. – Fredrik Reinfeldt svéd politikus, miniszterelnök augusztus 14. – Janik László színész, rendező augusztus 17. – David McCormick amerikai politikus, katona és üzletember augusztus 28. – Shania Twain, kanadai énekesnő és dalszerző augusztus 31. – Borkai Zsolt, olimpiai bajnok tornász, fideszes politikus, Győr polgármestere szeptember 1. – Simon Tibor labdarúgó († 2002) szeptember 3. – Charlie Sheen, amerikai színész szeptember 11. – Moby, amerikai zenész szeptember 17. – Bryan Singer amerikai filmrendező, producer szeptember 29. – Harangozó Imre magyar néprajzkutató október 3. – Tom Bresnahan, amerikai színész október 10. – Toshi japán zenész, az X Japan együttes énekese október 11. – Sean Patrick Flanery, amerikai színész és producer (Az ifjú Indiana Jones kalandjai'' főszereplője) október 26. – Spilák Klára, magyar színésznő, szinkronszínész, műsorvezető, sajtóreferens november 4. – Pata japán zenész, az X Japan együttes gitárosa november 3. – Michelle Fischbach amerikai politikus és ügyész november 9. – Jorge Rodríguez venezuelai politikus, az ország alelnöke (2007–2008) november 17. – Pamela Bondi amerikai jogász, lobbista, az Egyesült Államok 87. legfőbb ügyésze november 20. – Yoshiki japán zenész, zeneszerző, az X Japan együttes alapítója november 21. – Björk izlandi énekesnő, színésznő november 22. – Mads Mikkelsen dán színész november 30. – Ben Stiller, amerikai filmszínész, forgatókönyvíró, filmrendező és producer november 30. – Kecskeméti Gábor magyar irodalomtörténész december 8. – David Harewood, angol színész december 12. – Janicsek András alezredes, pilóta († 2008)

Halálozások január 4. – T. S. Eliot amerikai születésű angol költő (* 1888) január 18. – Révész László magyar járásbíró, ügyvéd, kisgazda politikus, országgyűlési képviselő (* 1889) január 19. – Arnold Luhaäär észt súlyemelő (* 1905) január 24. – Winston Churchill brit politikus, miniszterelnök, Nobel-díjas író (* 1874) február 2. – Kiss Lajos néprajzkutató (* 1881) február 10. – Váczy József magyar kisgazda politikus, országgyűlési képviselő (* 1896) február 12. – Halmai János magyar katonatiszt, számvevőségi főtiszt, országgyűlési képviselő (* 1897) február 15. – Nat King Cole amerikai jazz-zenész, énekes (* 1919) február 20. – Szabó Zoltán magyar teológus, országgyűlési képviselő (* 1902) március 15. – Kniezsa István nyelvtörténész, szlavista, a magyar névtani kutatások megújítója, az MTA tagja (* 1898) március 19. – Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt első titkára, az Államtanács elnöke Kuncz Ödön jogtudós, közgazdász, az MTA tagja (* 1884) április 5. – Csokonai Vitéz Gizella költő (* 1894) április 5. – Szalay Sándor Európa-bajnok műkorcsolyázó (* 1893) április 12. – Carolina Otero, spanyol származású franciaországi táncosnő, színésznő és kurtizán április 19. – Thuránszky Pál magyar katonatiszt, főispán, országgyűlési képviselő (* 1893) április 30. – Lyka Károly Kossuth-díjas művészettörténész (* 1869)