bélyeg|260px|A Sagrada Família épülete
A Szent Család-templom (katalánul Sagrada Família), teljes nevén A Szent Család engesztelő temploma (Temple Expiatori de la Sagrada Família) vagy A Jövő Temploma római katolikus templom Spanyolországban, Katalónia fővárosában, Barcelonában, Antoni Gaudí remekműve. 172,5 méteres magasságával a világ legmagasabb keresztény temploma.
Építése 1882-ben kezdődött, és a tervek összetettsége miatt rendkívül lassan halad, jelenleg is munkálatok folynak rajta, amelyek várhatóan a 2030-as években fejeződnek be, másfél évszázad után. Az épület az organikus építészet mintapéldánya, de sorolják a szecesszióhoz is, sőt kubista jegyeket is találtak rajta.
A templomot 2010. november 6-án XVI. Benedek pápa bazilika rangjára emelte és szentelte meg.Magyar Kurír: XVI. Benedek pápa vasárnap felszentelte a Sagrada Familia-templomotMagyar Kurír: XVI. Benedek pápa homíliája a Sagrada Familia-templom felszentelésekor (De nem székesegyház – az a barcelonai katedrális, egy gótikus stílusú épület a középkorból.)
Története A templom építésének ötlete egy gazdag barcelonai könyvkereskedőtől ered. José María y Bocabella olyan bazilikát szeretett volna, amelyben gazdagok és szegények egyaránt imádkozhatnak. Alapítványa vásárolt egy kéthektáros területet a város egyik akkori szegénynegyedében, amit ma a templomról La Sagrada Família negyednek hívnak. Az épület alapjait Francesc Paula de Villar tervezte, majd összeveszett az építtetőkkel, akik a munkával ezután Joan Martorellt, a Barcelonai főegyházmegye főépítészét keresték meg. bélyeg|270px|A Sagrada Família tornyai
Alapkövét 1882-ben, Szent József napján helyezték el (Szent Józsefet az első vatikáni zsinat nyilvánította az egyetemes anyaszentegyház patrónusává). Bocabella alapította a Szent József-hívők Egyesületét, amely megvásárolta a területet.
1883-ban kapta meg Gaudí a templom készítésének feladatát. Életének további részét főként ennek a munkának szentelte, a templomot élete főművének tekintette. Gaudí bekapcsolódásával az eredetileg neogótikusnak tervezett templom építése egészen más irányt vett. Mikor Gaudí a hivatalos vezetőjévé vált ennek a projektnek, saját stílusára változtatta az egész épületet, kivéve a már meglévő Kriptát. Nagyon nagy energiát fektetett ebbe a projektbe, élete hátralévő 43 évében, főleg az utolsó 15 évben, amikor már csak ezzel foglalkozott.
A spanyol polgárháborúban antiklerikális (George Orwell szerint anarchista, katalán) partizánok felgyújtották és lerombolták a félkész épület egy részét, Antoni Gaudí makettjeit, tervrajzait és a kriptában kialakított műhelyét.http://tv.animare.hu/tvmusor.aspx?id=dcafe0b481e37f41feb49a376c9e9dd8ac NatGeo TV: Világörökségek kívül-belül Sagrada Família, 2013. december 21., 25., 28.
A templom 2006-ban lett Spanyolország leglátogatottabb idegenforgalmi látnivalója. Abban az évben már több mint belépőjegyet adtak el az idelátogató turistáknak – ezzel megelőzte a madridi Pradót és a granadai Alhambrát.El Periodico, 2006. január
2025. november 30-án a templom elérte a 162,91 méteres magasságot, amivel átvette a világ legmagasabb keresztény temploma címet az ulmi nagytemplomtól.Már a barcelonai Sagrada Família a világ legmagasabb temploma
2026. február 20-án a központi torony utolsó elemének elhelyezésével az épület elérte végső, 172,5 méteres magasságát.
Leírása 175px|bélyeg|A még befejezetlen Szenvedés Kapuja 175px|bélyeg|A Születés Kapuja Alaprajza kereszt alakú. Öthajós; főhajója délre mutat, és hossza az apszistól az északi végig 90 méter. 45 méter széles; ebből a főhajó 15 méter, az oldalhajók egyenként 7,5 méteresek. A rövidebb, három hajós kereszthajó 60 méteres hosszt és 30 méteres szélességet ér el: fő kereszthajó 15 méter, a mellékhajók 7,5 méteresek. Majdnem az egész templomot körülöleli egy oszlopos folyosó. Tartalmaz egy kápolnát, amelyet Szűz Mária mennybevételének tiszteletére szenteltek.
Belsejében sok a bonyolult mintázat, mint a spirális, homokvárra emlékeztető tornyok, amelyek tetejét a kubizmus által ihletett mértani alakzatok díszítik.
Stílusa Ahogy a legtöbb hosszú ideig épülő templomban, úgy a Szent Család-templomban is több stílus jegyei lelhetők fel. A Gaudí előtti építészek neokatalán épületet terveztek, amely a neogótikus irányzat egyik fajtája. Maga Gaudí a modernizmus szellemében alakította tovább. Különösen a Szenvedés Kapuja mutat modernista jegyeket.
Az építész személyes spiritualitása nagy hatással volt a tervezésre, amiben a természetet tekintette irányadónak. Emellett arra is ügyelt, hogy az építmény megfeleljen a funkciójának.
Külső megjelenése Tornyok Gaudí nagy függőleges álló templomot tervezett, hogy látható legyen a város bármelyik pontjáról és kiemelkedjen a többi épület közül. A Sagrada Famíliát 18 toronnyal tervezte, amelyek közül 12 az apostolok, 4 az evangélisták tiszteletére van szentelve; a fennmaradó két torony Jézus és Szűz Mária tiszteletét jeleníti meg. A tornyok különböző magasságúak: például a külső Születés tornyai 98 méteresek, 107 méteresek a középső Szenvedés tornyai.
Az apostolok tornyainak alakja püspöki pásztorbotra emlékeztet. Hosszú, függőleges rések díszítik őket. A színes, filigrán megmunkált toronysisakok az illető apostol mint védőszent nevét viseli arany kereszten. Néhány tornyot keskeny kőhidak kötnek össze.
A bazilika fő tornya a Jézus-torony, amely a tervek szerint az összes többi fölé emelkedik majd. A négyezet fölé emelik, és 170 méteres magasságával magasabb lesz a jelenlegi legmagasabb templomtoronynál, az ulmi székesegyház tornyánál. Ezt a magasságot úgy választották meg, hogy messziről is látni lehessen, de ne legyen magasabb a környező hegyeknél, hogy az ember műve ne magasodjon Istené fölé.
2025 októberében az akkor 162,91 méter magas középső tornyával a világ legmagasabb temploma lett, amely 2026. február 20-án beemelt 16 méteres, üveg-fém keresztjével elérte végleges, 172,5 méteres magasságát.
Homlokzatai A Születés Kapuja (sp. Fachada de la Natividad, kat. façana del Naixement): keleten nyílik. Nagyrészt még Gaudí életében készült. Részletgazdagon ábrázolja Jézus születését, és a klasszikus katalán építészetet idézi. (2005-ben a Születés Kapuja felőli homlokzatot az UNESCO világörökség részévé választották.) A Szenvedés Kapuja (sp. Fachada de la Pasión, kat. façana de la Passió ): a nyugati oldalon helyezkedik el. Gaudí halála után kezdték el, és még nincs készen. Nem olyan díszes, mint a vele szemben levő kapu. Egyszerűség, letisztultság, áttekinthetőség és nagy alakzatok jellemzik. Hat ferde oszlop támasztja, és három kapuzata van. A Feltámadás Kapuja (sp. Fachada de la Gloria, kat. façana de la Glòria ): a déli oldalra tervezték. Még nem kezdték el. A tervek szerint 21 oszlopa lesz, és két kápolnája, egy a szentségeknek szentelve, és egy keresztelőkápolna. A tervezett lépcsősor helyét egyelőre egy háztömb foglalja el.
A kápolnákhoz, a körfolyosóba és a tulajdonképpeni bazilikához 11 kapun lehet belépni.
Belső terei A belső magasság nagyon nagy: az oldalhajóké 30 méter, a fő- és a kereszthajó 45 méter, a négyezet 60 méter, és az apszis boltozata 75 méter magas. A boltozatot kőoszlopok tartják, amelyek fákat ábrázolnak, ezért a tetejükön szétágaznak, és beleolvadnak a mennyezetbe. A lomb is megjelenik. 2010-re elkészült a belső tér és az ablakokat is beüvegezték Joan Vila i Grau színes tervei alapján. Az oltárt XVI. Benedek pápa szentelte fel 2010. november 7-én.
Az apszis hét kápolnát tartalmaz, amelyek az örömnek és a gyásznak készültek. Itt az ablakokat természeti motívumok díszítik. Mindegyikhez két sekrestyét fognak berendezni.
Joan Vila i Grau ólomüvegablakai
Kripta A kripta az apszis alatt fekszik. Amikor Gaudí átvette a tervezést, már majdnem kész volt, ezért nem lehetett sokat változtatni rajta. Csak megemelte a magasságát, hogy fentről beengedje a fényt és a levegőt.
A kripta neogót stílusú. Alaprajza közel kör alakú, és megközelítően 120 négyzetméteres alapterületű, oldalán félkörben hét kápolnával, amelyek közül a középső Szent József tiszteletére van szentelve. Vele szemben három főkápolna áll, amelyeket két oldalról egy-egy további kápolna kísér. A középsőben mutatják be a szentmisét. Jobbra a montserrati szűz kápolnája, aki Katalónia védőszentje, és a Jézus-kápolna Josep Maria Bocabella i Verdaguers sírjával. A másik oldalon a szentségek kápolnája, és a kármeli Szent Szűz kápolnája, ahol Antoni Gaudí is nyugszik.
Vonalfelületek Gaudí a természetet tanulmányozva látta, hogy sok természeti alakzat megközelítőleg vonalfelület. Mivel a természetet tekintette tanítómesterének, kísérleti jelleggel bevezette a vonalfelületeket az építészetbe. A kísérletekhez a Colònia Güell-templom terveit használta. A később tervezett Szent Család-templomban a vonalfelületek kombinációit figyelhetjük meg, különösen a belső térben és a tetőtérben:
A boltozatok forgáshiperboloidok, hozzájuk becsatlakozó hiperbolikus paraboloidokkal. Az ablakoknál mindezek mellett elliptikus hiperboloidokat is láthatunk. Az oszlopok két ellenkező irányú csavarfelület metszetei. A csigalépcsők tökéletes csavarfelületek. Az eddigi nyolc, és majd a még nem álló négy kaputorony a dicsőség kapujánál egy korábbi tervezési fázisból származik. Ezeknek az alakja forgásparaboloid, és a szenvedés kapujánál elliptikus paraboloid, amelyek viszont nem vonalfelületek. A négyezet és az apszis fölé építendő hat toronynak hiperbolikus parabolid felületekből kell összeállnia.
Ezáltal Gaudí lett az, aki a későbbi betonhéjépítészet által kedvelt formákat bevezette az építészetbe. Mivel ez az építési mód lehetetlenné teszi az iparilag sorozatgyártott elemek használatát, az építés csak lassan folytatható, hiszen minden követ egyenként kell a helyére igazítani.
Statika bélyeg|A Colònia Güell-templom függő statikamodelljének rekonstrukciója Gaudí a Szent Család-templom statikáját a lényegesen kisebb Colònia Güell-templommal tesztelte. Itt Gaudí egy addigra már majdnem elfeledett technikát alkalmazott: az egész építmény köteleken függ. A modell csak a terhelés irányában különbözik az eredetitől, és arra szolgál, hogy segítsen olyan formát találni, ami csak nyomásra terhelhető, hajlításra nem; ilyen a láncgörbe és a kapocsvonal. Ezeket célzottan felhasználta arra, hogy alkotását kiegyensúlyozza. Ezt a módszert elterjedten használták a gótikában a nagy építményeknél.
A Colònia Güellel végzett sikereken felbuzdulva Gaudí magabiztosan vizsgálta a Szent Család-templom statikáját grafikus módszerekkel.
A felhasznált kövek az elemek feladata és felhasználása szerint különböző keménységűek. A díszítésekhez puhább, a hordozó elemekhez keményebb köveket használnak.
Számok és méretek A bazilika összhossza 90 m, szélessége 60 m. A főhajó szélessége 45 m. A 18 torony közül 2021-ig 9 épült meg. A főtorony 170 m magas lesz.Gómez Gimeno, María José (2006): La Sagrada Familia. Mundo Flip Ediciones. S. 86–87. .
Orgona bélyeg|Az oltár az orgonával Eddig még nem születtek tervek az orgonára, amely a bazilika méreteit tekintve, képes lenne annak tereit hanggal betölteni.
A kórustérben azonban már áll egy orgona, amelyet a Blancafort Orgueners des Montserrat 2010-ben adott át. A hangszer 26 regiszteres, 1492 síppal, két manuállal, két pedálművel, és két orgonaházzal. A 8 méter magas és 3 méter széles orgona megfelel Gaudí általános stílusának, bár az építész nem hagyott hátra terveket az orgonáról. A játékasztal szabadon mozgatható, a játék- és a regisztertraktúrák elektromosak. (PDF; 35 kB)
Az orgona regiszterei: