bélyegkép|220px|Gresham Palota, Budapest (Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek alkotása) bélyegkép|220px|Tündérpalota, Budapest (Kőrössy Albert Kálmán) bélyegkép|220px|Cifrapalota, Kecskemét (Márkus Géza) bélyegkép|220px|Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja
A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen. A századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata stílusként nehezen értelmezhető, historizmus- és eklektikaellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg. Sokáig a 19. század összekuszálódott végének vagy a 20. század tisztázatlan kezdetének tekintették. Önálló értékeire az 1970-es évektől figyeltek föl. Felmerült többek között az az értelmezési lehetőség, hogy a szecesszió az avantgárd legkorábbi fázisa. Az irányzatról kialakult negatív vélemények máig nehezítik az értékelést, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy 20. században és napjainkban is a szecesszió fokozatosan, majd egyre tömegesebben a kereskedelmi képzőművészet és a giccs forrásává vált.
A szecesszió kialakulása A szecesszió fogalma először még nem a művészetben, hanem a 19. századi amerikai történelemben lett ismert, ezzel a jelzővel illették ugyanis az Amerikai Konföderációs Államok kiválását, valamint az ezzel kapcsolatos eszméket és az azokat hirdető személyeket.
Az amerikai polgárháború után megszűnő Konföderációval a kifejezés is kissé feledésbe merült, míg harminc évvel később az európai művészvilág révén újra ismertté nem vált, szinte el is feledtetve korábbi szerepét.
A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga latin eredetű (sēcēdō, sēcēdere: kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt, és a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok).
Első felbukkanása a művészetben John Ruskin (1819–1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra az irodalomról, a festészetről, az építészetről, a szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az Arts and Crafts (magyar nyelven: Művészetek és kézművesség) mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás újra felfedezése is.
Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.
Egyéb elnevezései
A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették. Míg az Osztrák–Magyar Monarchiában a Sezession szót alkalmazták (egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő művészek állították ki műveiket), addig Franciaországban az art nouveau („új művészet”), Nagy-Britanniában pedig a modern style („modern stílus”) volt az elfogadott elnevezés (ma az angoloknál is az art nouveau kifejezés használatos). Németországban a Jugendstil (a müncheni „Jugend”, azaz „Fiatalság” című folyóirat után) és a Wellenstil („hullámstílus”), Spanyolországban a Modernismo, Olaszországban a stile floreale („virágos stílus”) és a stile Liberty, az Amerikai Egyesült Államokban pedig a Tiffany style elnevezés terjedt el.
Építészet bélyegkép|220px|Sagrada Família (tervező: Antoni Gaudí)
Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát.
Ausztria szecessziós építészete
Ausztriában (akkor Osztrák–Magyar Monarchia) a Bécsi Iskola mesterei jutottak vezető szerephez: Otto Wagner (1841–1918): a bécsi szecesszió vezető építészmestere, kiemelkedő épületei Bécsben a Majolikahaus, az Ankerhaus és a Wiener Stadtbahn 30 megállóhelye, köztük a Karlsplatz Pavilonjai. Joseph Hoffmann (1870–1956): a Stocklet Palota és a Kapfenbergi Színház elkészítője. Adolf Loos: a bécsi Steinerhaus építője. Joseph Maria Olbrich: a "Sezession" épülete Bécsben.
A katalán modernisme
Európában elsősorban Antoni Gaudí (1852–1926) katalán építész nevét szokták említeni, mint a szecesszió egyik legérdekesebb, legeredetibb egyéniségét. Gaudí zseniális épületei ma is csodálatra késztetik az embereket: évente százezrek zarándokolnak el, hogy műveit megtekintsék. Legfontosabb épületei: a Sagrada Família, a Güell park, a Casa Milà és a Casa Batlló (Barcelona).
A katalán modernizmus további meghatározó egyéniségei Josep Puig i Cadafalch és Lluís Domènech i Montaner voltak.
bélyegkép|jobbra|220px|A Horta Múzeum utcafrontja bélyegkép|jobbra|220px|Az egyik Hankar ház
Angol szecessziós építészet Angol építészek: Charles Rennie Mackintosh (1868–1928): a Glasgow-i Művészeti Iskola megépítője Henry Hobson Richardson Arthur Makmurdo (1851–1942) Richard Norman Show
Belgium szecessziós építészete Belga építészek: Victor Horta (1861–1947): legnevesebb alkotásai Brüsszelben a Maison Solvay, a Palais d'Aubecq és a Tassel–ház, a Horta Múzeum stb. Henry van de Velde (1863–1957): univerzális alkotó, iparművész, építész és festőművész, leghíresebb épületei: Bloemenwerf (Uccle – Hollandia) és Haus Leuring (Sveningen – Hollandia) Paul Hankar (1861–1901) szecessziós épületein sok iparművészeti technikát alkalmazott (Hankar házak)
Francia szecessziós építészet Francia építészek: Hector Guimard (1867–1942) – a párizsi Metró alkotója Émile André (1871–1933) – a Nancy Iskola képviselője
Német szecessziós építészet
Német építészek: Joseph Maria Olbrich (1867–1908): a bécsi szecessziós csoport egyik alapító tagja, a Darmstadti Művészkolónia létrehozója August Endell (1871–1925): a Müncheni Iskola képviselője, jelentős alkotása az Elvira Haus (München)
Magyar szecessziós építészet jobbra|bélyegkép|220px|Az Iparművészeti Múzeum épülete Budapesten (Lechner Ödön) bélyegkép|jobbra|220px|A szegedi zsinagóga kupolája bélyegkép|jobbra|220px|A Reök-palota homlokzati része, Szeged (Magyar Ede) bélyegkép|jobbra|220px|Magyar Ede: Szeged, Tábor utca 5. Kapualj
Magyarországon a szecessziót elsősorban Lechner Ödön (1845–1914) nevével kapcsolják össze. Ő a legismertebb, legnagyobb hatású szecessziós építészünk, egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője. Néhány jelentősebb épülete: Iparművészeti Múzeum, Budapest IX., Üllői út Földtani Intézet, Budapest XIV., Stefánia út Postatakarékpénztár, Budapest V., Hold utca (ma a Magyar Államkincstár épülete) Városháza, Kecskemét Törley-mauzóleum (Budapest) Kék templom, Pozsony Magyar Szecesszió Háza (állandó kiállítás és kávéház korabeli bútorokkal, Budapest V. Honvéd u. 3).
Lechner Ödön hatása óriási volt, gyakorlatilag egyidejűleg számolta fel az eklektikus törekvéseket és tette népszerűvé a szecessziót, mint nemzeti stílust. Követői egész Magyarországon akadtak. A Lechner-iskola a Felvidéktől a Bácskáig és Erdélyig számos nagyszerű középületet hagyott maga után. Ekkor épült például szecessziós stílusban a kiskunfélegyházi, a szabadkai és a marosvásárhelyi városháza. Az úri középosztály körében divatossá vált a szecesszió, ennek hatására a mezővárosokban élő tehetősebb polgárság igyekezte utánozni őket. Temesváron, Marosvásárhelyen, Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Tiszakécskén, Kiskunhalason számos szecessziós lakóházat találunk.
További neves magyar, szecessziós stílusban alkotó építészek: bélyegkép|220px|ResoArt Villa Róth Miksa ablaka, Fotós: Mohai Balázs Baumhorn Lipót Mintegy 22 zsinagógát tervezett mór-arab-mediterrán elemekkel vegyített szecessziós stílusban, közülük egyik legszebb a szegedi zsinagóga. Jakab Dezső és Komor Marcell Közigazgatási Palota és Kultúrpalota, Marosvásárhely Szabadkai városháza Dévai színház Iparosotthon, Kecskemét Fekete Sas Szálloda, Nagyvárad Kós Károly Kós-ház, Miskolc Kőrössy Albert Kálmán A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium épülete Tündérpalota, Budapest, Könyves Kálmán körút 40. Kőrössy-villa, Budapest, Városligeti fasor 47. (ma ResoArt Villa) Lajta Béla Vakok Intézete, Budapest, Mexikói út 60. Magyar Ede Reök-palota (Szeged) Márkus Géza Cifrapalota, Kecskemét bélyegkép|Fekete Sas Szálloda, NagyváradMedgyaszay István Veszprémi Petőfi Színház Mende Valér Luther-palota, Kecskemét Református Újkollégium, Kecskemét Morbitzer Nándor és Vas József Kiskunfélegyházi városháza Quittner Zsigmond Gresham-palota, Budapest Raichle J. Ferenc Gróf-palota, Szeged (műemlék) Székely László Hungária fürdő, mai nevén Neptun fürdő - más néven „Székely Ház”, Temesvár Zrumeczky Dezső A Fővárosi Állat- és Növénykert számos épülete Kós Károllyal együtt
Festészet, grafika bélyegkép|jobbra|220px|Gustav Klimt: Almáskert (1912)
Neves festők, grafikusok, illusztrátorok (válogatás) bélyegkép|220px|Alfons Mucha litográfiája
Alfons Mucha (1860–1939), cseh festőművész Gustav Klimt (1862–1918), osztrák festő, a Vereinigung bildender Künstler Österreichs Sezession nevű egyesület alapítója Jan Toorop, holland festő Katalán festők: Ramón Casas i Carbó (1866–1932), Santiago Rusinol i Prats (1861–1931), Isidre Nonell Aubrey Beardsley (1872–1898), angol grafikus, illusztrátor, a szecessziós grafika legnagyobb hatású mestere Henri de Toulouse-Lautrec: francia posztimpresszionista festő, grafikai munkásságával a szecesszió előfutára További francia festők: (a francia art nouveau a posztimpresszionizmus körébe tartozók) Georges Seurat, Émile Bernard, Georges de Feure, Félix Vallotton, Victor Prouvé Stanisław Wyspiański (1869–1907) lengyel festő (egyben drámaíró és költő is) Jozef Mehoffer (1869–1946) lengyel festő
Magyar festők, grafikusok (válogatás) Rippl-Rónai József (1861–1927) – második festői korszakában a legjelentősebb képviselője a stílusirányzatnak Vaszary János (1867–1937) szintén posztimpresszionista, de egy korszakában ő is híve az irányzatnak Kernstok Károly korai művei és ablaküveg-terveivel kapcsolódik Körösfői-Kriesch Aladár (1863–1920) – a gödöllői iskola képviselője Nagy Sándor (1869–1951) – a gödöllői iskola képviselője Faragó Géza festő, plakáttervező Róth Miksa üvegfestő Gulácsy Lajos (1882–1932) festményei is rokoníthatók a szecesszióval, bár nem tartozott egy iskolához vagy irányzathoz sem. Horti Pál (1865–1907) alkotásai az iparművészet minden ágát (bútor, kerámia- és zománcművészet) képviselik.
Iparművészet bélyegkép|jobbra|220px|Róth Miksa: Stilizált virágmotívumos ablak az Alpár villában (1903)
A kerámiadíszítésre, az üvegfestésre, a csipkekészítésre, az ötvösművészetre, kisplasztikákra és az épületek belső dekorációjának kivitelezésére (bútorok) számtalan példa akad a korból.
Neves iparművészek Az Amerikai Egyesült Államokban Louis Comfort Tiffany (1848–1933)
Angliában William Morris (1834–1896) James Abbott McNeill Whistler (1834–1903) dekoratőr
Franciaországban Auguste Daum (1854–1909) üveg – és kerámiamunkák Émile Gallé (1846–1904) üveg és kerámiamunkák Albert Louis Dammouse – kerámiamunkák Louis Majorelle (1859–1928) – bútorok készítése L. Falise – ötvösművész Henri Vever – ékszerész René Lalique – üvegművész
Magyarországon Toroczkai Wigand Ede az építészet mellett az iparművészetnek is kiváló mestere volt, híres nemes anyagokkal díszített (ezüstberakás, rózsa- és cédrusmarketéria) ebédlőszekrénye 1903-ból. Kozma Lajos építész iparművészként is jeles alkotó, nevezetes a Rózsavölgyi Zeneműbolt berendezéséhez készített karosszéke, amelynek háttámlájára stilizált növényi díszítményeket faragott, amely egyben a magyar népi művészethez is kötődik. Zsolnay Vilmos kerámiáiról híres A Herendi Porcelánmanufaktúra a porcelán edényekről és kisplasztikákról nevezetes A Szontagh testvérekhez fűződik a csetneki csipke