Mali vagy hivatalos nevén Mali Köztársaság (francia: République du Mali) nyugat-afrikai állam, a térség második legnagyobb országa. 1960-ig Franciaország gyarmata volt Francia-Szudán néven.
Az ország gazdaságának középpontjában a mezőgazdaság és a bányászat áll. Az egyik legjelentősebb természeti erőforrása az arany: a 2010-es években a harmadik legnagyobb aranykitermelő volt a kontinensen.Mali gold reserves rise in 2011 alongside price . Retrieved 17 January 2013 Ennek ellenére a világ legszegényebb és legfejletlenebb országai között van.
Etimológia Mai nevét az egykori Mali Birodalomról kapta. A Mali név valószínűleg annyit tesz: a királyok földje.Wolny, Philip (2013): Discovering the Empire of Mali. The Rosen Publishing Group. . 7. o.
Történelem A kezdetek Mali területe a paleolitikum korától lakott. A mai sivatag helyét egykor erdős, majd füves szavanna foglalta el egészen kb. Kr. e. 3500-ig. Ezután száradt ki a Szahara egész déli területe.https://www.livescience.com/4180-sahara-desert-lush-populated.htmlhttp://www.origo.hu/tudomany/20150702-csad-to-afrika-szahara-edesvizu-to-vizkeszlet.html Középkor Kb. a 4. század elején a Felső-Niger és a Szenegál folyó között megalakult a Ghánai Birodalom . A fővárosa a mai Mauritánia délkeleti részén fekvő Kumbi-Szale volt. Bukása után a Niger folyó felső szakaszán már a 11. század folyamán kialakult a Mali Birodalom, amely virágkorát a 14. században élte, Músza mansza uralkodása alatt, aki sokak szerint máig a történelem leggazdagabb emberének számít.
Músza mansza kb. 1312-től az 1337-ben bekövetkezett haláláig uralkodott, ő volt a Mali Birodalom kilencedik manszája. Uralkodása alatt a birodalom területe a duplájára nőtt, és az ország gazdagságát jelentősen növelte a rabszolgakereskedelem által, ami a kor egyik legnagyobb jövedelmű üzletének számított, jóval az európai rabszolgakereskedők megjelenése előtt.
Az iszlám vallás elkötelezettje volt, de támogatta a vallásszabadságot. Amikor a Mali Birodalom belső ellentétek miatt elvesztette jelentőségét, a Szongáj Birodalom vette át szerepét. Az utóbbi jelentőségét a kereskedelmi utak áthelyeződése következtében vesztette el: amikor az európaiak megnyitották a tengeri útvonalat, a Szaharán átvezető karavánkereskedelem lehanyatlott. Amíg az virágzott, addig az említett birodalmak aranyat exportáltak a Földközi-tenger vidékére. A Nyugat-Szahara oázisainak sókereskedelmét is felügyelték. Jelentős volt a szerszámkészítés, a fegyverkészítés.
Újkor A területet a franciák az 1800-as évek végén gyarmatosították. 1914-ben Francia-Szudán néven Francia Nyugat-Afrika része lett. 1960. szeptember 22-én a Szudáni Köztársaság és a Szenegáli Köztársaság függetlenné vált Franciaországtól; együtt létrehozták a Mali Államszövetséget. A mai Mali Köztársaság 1960-ban jött létre, miután a Szudáni Köztársaság és Szenegál különvált.
Az első elnök Modibo Keïta lett. Kormányzata szocialista jellegű, államosító gazdaságpolitikát folytatott és szoros kapcsolatokat épített ki a szocialista országokkal. 1968-ban Moussa Traoré katonai puccsot hajtott végre, és diktátorként 1991-ig volt hatalmon. Egypárti államában tőkés jellegű gazdasági reformokat hajtott végre.
1985-ben az ország rövid határháborút vívott Burkina Fasóval.
Az 1992. évi demokratikus választáson Oumar Konarét választották elnökké, majd 1997-ben újraválasztották. Konaré küzdött a korrupció ellen és gazdasági reformokat vezetett be. 1999-ben csatlakozott az afrikai régiószervezethez.
21. század Az ország 2000–2001-ben az ENSZ BT tagja volt. A 2002. évi demokratikus elnökválasztáson Amadou Toumani Tourét választották meg utódjául. A volt elnök Konaré lett az Afrikai Unió elnöke 2003-ban.
2012. március 21-én lázadó katonák újabb puccsot hajtottak végre és elfoglalták a stratégiailag fontos pontokat a fővárosban.Átvették a hatalmat a lázadók Maliban (origo.hu) A 2012 januárjában kirobbant észak-mali konfliktusban vezető szerepet játszottak a tuaregek, akik számos fegyveres felkelést robbantottak ki Mali és Niger területén szabadságjogaikért és az Azawad néven ismert terület birtoklásáért. 2013-ban a francia csapatok állították meg előrenyomulásukat, a Barkhane és a Takuba-hadműveletek révén erői, EU támogatással 2022-ig jelen voltak az országban. 2013 és 2023 között az ENSZ békenfentaró missziója (MINUSMA) állomásozott itt közel 13 000 katonával és 2000 rendőrrel.
2020-ben és 2021-ben két puccs is történt az országban.Maliban a puccs után féken kell tartani a dzsihadistákat – Egy helyi pap helyzetjelentése (Magyar Kurír) 2022-ban az orosz Wagner-csoport katonái jelentek meg, a francia vezette erők elhagyták Malit. 2026 tavaszán a tuareg Azavad Felszabadítási Front (FLA) és az iszlamista Dzsamáat Nuszrat al-Iszlám val-Muszlimin (JNIM) szervezetek szövetsége támadást indított a Wagner utódjaként megalakult Afrika Hadtest (Africa Corps) és a hatalmon lévő katonai junta ellen, elfoglalták Kidal városát.
Földrajz Mali 65%-a sivatagos terület. Az ország északi része a Szaharában fekszik. Tengerpartja nincs; északon Algéria, keleten Niger, délen Burkina Faso és Elefántcsontpart, délnyugaton Guinea, nyugaton Szenegál és Mauritánia határolja.
Az országot földrajzilag 3 részre lehet osztani: Szahara, Száhel-övezet, Szudán.
Északon található sivatagi térséget az Erg-Chech (Ses-sivatag) homokdűnéi (az ország északi csücskében), a Taudenni térségében található sivatagi sóbetétek, valamint a Tanezrouft (Tanezruft) sziklás síksága jellemzik. Északkeleten a mintegy 600 méter átlagos tengerszint feletti magasságú Iforas-hegység erodált homokkővel fedett gránitplatója az algériai Ahaggar-hegység masszívumához tartozik.
A déli és középső területeket Niger folyó öntözi. Ségou és Timbuktu között a Niger egy folyamdeltát hoz létre, a Massinát.
A folyó menti településektől eltekintve a letelepült népesség a Hombori környéki fennsík és a Bandiagara-hegység lenyűgöző látványt nyújtó sziklaképződményei körül összpontosul. Nyugaton fokozatosan lejt a folyóvölgy irányába, délkeleti végződését töredezett sziklafal alkotja.
Délkeleten a Guineai-küszöb peremhegységei húzódnak, az ország legmagasabb csúcsával (Hombori Tondo, 1155 m).
thumb|right|510px|Műholdas kép
Éghajlat
A csapadékeloszlás, illetve a hőmérséklet éves jellemzői alapján három évszak különíthető el : február és június közötti évszak forró és száraz, június-november között csapadékosabb és viszonylag enyhe, novembertől februárig tart a száraz és hűvösebb időjárás.
A Köppen-osztályozás alapján az ország északi felét a forró sivatagi éghajlat jellemzi (BWh), ettől délre található, az ész. 12° és 16° között a félszáraz (szavanna) övezet (BSh), az ország délnyugati végében a trópusi nedves szavanna éghajlat (Aw – a térképen kék színnel).
A januári középhőmérséklet 10-20 °C. Júliusban 30-35 °C az átlag, de akár az 50 °C-ot is elérheti.
Az eső általában 7-12 hónapig nem esik. Észak felé haladva egyre hosszabb a száraz évszak, és egyre kevesebb a csapadékmennyiség. Timbuktuban az évi csapadék már csak 180 mm körüli, melynek zöme júl-aug-ban hull le.http://worldweather.wmo.int/en/city.html?cityId=134
A déli országrészben januárban 20-25 °C, ritkán 25 °C felett. Nyáron 30 °C körüli, de a 35 °C is elképzelhető. Itt az esős évszak június végétől november végéig tart. Ilyenkor kiárad a Niger folyó.
Élővilág, természetvédelem Maliban dél felé haladva a sivatagot felváltja a Száhel-övezet füves pusztája, majd a fű egyre magasabb, a vízfolyások mellett galériaerdők jelennek meg: a táj fokozatosan átmegy a szudáni szavannákba.
A fás szárú növények közül említendő a néré , a karite , a cailcedra és a kapioka. A Szahel-övezet és Szudán határzónájára a sztyeppe természetes növényzete jellemző: többek között olyan, a szárazságot jól tűrő fafajták, mint a baobab (majomkenyérfa), a dumpálma , amelyeket északabbra fokozatosan felváltanak a szárazsághoz jobban alkalmazkodott rövid, tüskés levelű növények: a mimóza, az akácia, és a fűfélék családjába tartozó Cenchrus biflorus.
Az állatvilága változatos. Legnagyobb számban a patások és a ragadozók fordulnak elő. A főemlősök közül megtalálható a guineai pávián és a nyugati csimpánz. Előfordul itt az oroszlán, a gepárd, a szervál, a foltoshiéna, a sivatagi róka, az afrikai vadkutya. A nagytestű növényevőket az elefánt és a zsiráf, a kisebb növényevőket antilop- és gazellafajok képviselik.
Egykor gazdag állatvilágának maradványai a nemzeti parkokban élnek.
Nemzeti parkjai Kiterjedt természetvédelmi rendszerrel bír az ország. Különösen a Niger folyó mocsárvilágában jelöltek ki sok, különféle természetvédelmi területet.
Természeti világöröksége Bandiagara szirtjei – azonos terület a „dogonok földje” nevű kulturális világörökséggel.
Államszervezet és közigazgatás Alkotmány, államforma Félelnöki rendszerű köztársaság. 2021-ben Assimi Goïta egy katonai junta élén irányítja az országot.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás Politikai pártok bélyegkép|jobb|190px|Timbuktui utcakép ADM vagy „Adema” (Alliance pour la Démocratie au Mali) CCD PARENA UDPM (Union Démocratique du Peuple Malien) US-RDA (Union Soudanais/Rassemblement Démocratique Africain) Elnökök 1960–1968: Modibo Keïta 1968–1991: Moussa Traoré 1991–1992: Amadou Toumani Touré 1992–2002: Alpha Oumar Konaré 2002–2012: Amadou Toumani Touré 2012: Amadou Sanogo 2012–2013: Dioncounda Traoré 2013–2020: Ibrahim Boubacar Keïtahttps://index.hu/kulfold/2020/08/19/lemondott_mali_megpuccsolt_elnoke/ 2020: Assimi Goïtahttps://index.hu/kulfold/2020/08/19/maliban_kineveztek_az_orszag_uj_vezetojet_a_puccsot_elitelte_a_nemzetkozi_kozosseg/ 2020–2021: Bah N’Daw (Bah N’Daou)https://www.theafricareport.com/43146/mali-who-is-bah-ndaw-the-new-transitional-president/ 2021: Assimi Goïtahttps://www.portfolio.hu/global/20210525/ujabb-orszagban-vette-at-az-uralmat-a-hadsereg-a-nyugati-vilag-felhaborodott-484828https://magyarnemzet.hu/kulfold/katonak-fogtak-el-mali-atmeneti-kormanyanak-tobb-politikusat-9843758/
Közigazgatási beosztás
right|280px|Mali régiói és körzeteiAz országot 8 régió és a fővárosi körzet alkotja. Gao Kayes Kidal Koulikoro Mopti Ségou Sikasso Timbuktu (franciául Tombouctou) Bamako körzet
Védelmi rendszer
Aktív katonai szolgálatban: 7350 fő (2007). A lakosságra fejenként jutó kiadás évi 10 amerikai dollár.
Népesség
Népességének változása
Legnépesebb települések
Bamako, Sikasso, Ségou, Mopti, Koutiala.
Etnikai megoszlás A lakosság több mint 30 féle népcsoporthoz tartozik: bambara 34,1%, fuláni (fulbe) 14,7%, szarakole (maraka) 10,8%, szenufo 10,5%, dogon 8,9%, malinke 8,7%, bobo 2,9%, szongai 1,6%, tuareg 0,9%, egyéb (khassonké, mauren, dioula stb). (2012)
Nyelvi megoszlás A hivatalos nyelv a francia, de további kb. negyven nyelvet használnak. Az ország lakosságának mintegy 80%-a beszél bambara nyelven, amelyik az egyik fő közvetítőnyelv.https://www.loc.gov/collections/country-studies/about-this-collection/
Vallási megoszlás A lakosság 94,8%-a muszlim, 2,4% keresztény (főleg római-katolikus), 2% animista, hagyományos hitű. (2009-es becslés)
Az országban gyakorolt iszlám liberálisabb szellemiségű, mint a szomszédos államokban: a nők nem viselnek fátylat, többnyire elfogadott az alkohol- és a sertéshús fogyasztása. A szigorú vahhábita irányzatot csak a hívők mintegy 5%-a követi, több mint fele (55%) sem a szunnita, sem a síita irányzattal nem azonosul. Habeck, M.R. (2006): Knowing the Enemy: Jihadist Ideology and the War on Terror. New Haven, Yale University Press p. 6. http://www.bookrags.com/research/umar-tl-eorl-14/ 2013-03-20
Szociális rendszer A lakosság 29%-a alultáplált (a szükséges napi minimum 1800 kalória fogyasztást feltételezve). A lakosság fele nem jut tiszta ivóvízhez.
Gazdasága Általános adatok thumb|right|Rizs-palántázás thumb|Gyapot-feldolgozás egy üzemben