Események Január január 4. – II. Miklós orosz cár felhatalmazza a cseh és szlovák tiszteket, hogy orosz zászló alatt harcoljanak nemzetükért. január 9. – A német koronatanács – engedve a politikai és katonai nyomásnak – Theobald von Bethmann-Hollweg kancellár ellenében ismét engedélyezi a korlátlan tengeralattjáró-háború folytatását. január 12. – Az antant válasza a wilsoni felhívásra. január 13. – Ciureai vonatkatasztrófa január 17. – Önkéntes cseh katonai alakulat szerveződik Olaszországban. január 21. – Woodrow Wilson amerikai elnök kijelenti a szenátusban, hogy az I. világháborút lezáró béke egyik feltétele az önálló, független Lengyelország visszaállítása. január 22. – Wilson beszéde a szenátusban a Népszövetség megalakításáról. január 31. – Németország és Ausztria-Magyarország bejelentik a korlátlan tengeralattjáró-háborút.
Február február 1. – A Reichstag többsége megszavazza a korlátlan tengeralattjáró-háború folytatását. február 3. – Az Amerikai Egyesült Államok megszakítja diplomáciai kapcsolatait Németországgal. február 11. – Zauditu etióp császárnőt Addisz Abebában Etiópia császárává koronázzák.
Március március 5. – A központi hatalmak aláírják az előzetes békeszerződést Romániával.
március 8. – Nők tüntetése Oroszországban kenyérért és a békéért. március 9. – A horvát sabor (parlament) kinyilvánítja lojalitását a Habsburg-ház iránt, de különálló, egységes délszláv államot kíván a Monarchián belül. március 12. (Julián naptár szerint február 27.) – Oroszországban kitör a februári forradalom. március 14. – A munkás- és katonaküldöttek petrográdi szovjetje nyilatkozatot tesz közzé a lengyel kérdésben, és „A lengyel nemzethez” c. deklarációban elismerik, hogy Lengyelországnak „joga van a teljes függetlenséghez”. március 15. (Julián naptár szerint március 2.) – II. Miklós cár lemond a trónról. március 24. – Az ideiglenes orosz kormány jóváhagyja az oroszországi csehszlovák légiók szabályzatát. március 30. – A cári uralom megdöntése után hatalomra került ideiglenes kormány Oroszországban bejelenti Lengyelország visszaállítását, de a részletek kidolgozását a később összeülő alkotmányozó nemzetgyűlésre bízza.
Április április 2. – Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök elmondja nagy hatású beszédét a kongresszusban. (Beszédében hangsúlyozza, hogy „az igazság sokkal fontosabb, mint a béke”, és hogy világszerte biztonságra van szükség a demokráciához.) április 6. – Az Egyesült Államok belép a világháborúba az antant oldalán. (A meggyőző többségű kongresszusi szavazás után hivatalosan is hadat üzentek Németországnak, az Osztrák–Magyar Monarchiának viszont csak decemberben.) április 9. – Az antantcsapatok meghiúsult támadása Arras-nál. (Április 12-én Champagne-Ardenne-ben, április 16-án az Aisne folyónál.) április 17. – A német titkosszolgálat segítségével – átutazva Németországon és Svédországon, a híres „leplombált vagonban” – Lenin megérkezik Pétervárra, ahol azonnal erőszakos hadjáratot indít az Ideiglenes Kormány, valamint a mensevik és eszer többségű pétervári munkástanács (szovjet) ellen. április 26. – A morvaországi Prostějovban a katonaság fegyverrel oszlatja szét nyolcezer ruhagyári munkás éhségtüntetését. (28 halott, több mint 40 sebesült maradt a helyszínen.)
Május május 12. A 10. isonzói csata kezdete. (A harcok egészen június 5-éig húzódnak el.) Az orosz Duma a háború folytatása mellett dönt. május 15. A harmadik otrantói csata, melyet Horthy Miklós sorhajókapitány vezet az antant-féle tengerzár felszámolására. (Ez az összecsapás volt az adriai háború legjelentősebb ütközete.) A francia főparancsnok Pétain, a vezérkari főnök Foch tábornok lesz. május 16. – Rott Nándort nevezik ki a veszprémi püspöki székbe. május 21. – Tűzvész Gyöngyösön. május 23. – Tisza István miniszterelnök lemondása. május 30. Újra megnyílik a bécsi Reichsrat, az osztrák parlament. (A cseh Szövetség ún. államjogi deklarációt nyújt be, követelve a cseh országrészek autonómiáját és Szlovákia Csehországgal való egyesülését.) A Jugoszláv Klub – a bécsi parlament délszláv képviselői – követeli az Osztrák–Magyar Monarchia délszláv területeinek egyesítését egy jugoszláv állam keretében.
Június június 6. – Károlyi Mihály elnökletével megalakul a Választójogi Blokk. június 11. – Az antant ultimátumának hatására Konstantin görög király emigrációba vonul, de formálisan nem mond le; a trónon Sándor herceg követi. június 14. – Németországban – Theobald von Bethmann-Hollweg kancellárt váltva – Georg Michaelis alakít kormányt. június 15. – Megalakul az Esterházy-kormány. június 26. – Megérkeznek Európába az első amerikai katonák, végleg eldöntve az I. világháború kimenetelét. június 27. – Görögországban megalakul Elefthériosz Venizélosz antantbarát kormánya. június 29. Mihalovich Antal kerül a horvát báni székbe. A görög kormány megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Németországgal, az Osztrák–Magyar Monarchiával, Bulgáriával és az Oszmán Birodalommal.
Július július 1. – A Kerenszkij-offenzíva. július 2. Az oroszországi csehszlovák brigád Zborównál győztes ütközetet vív a központi hatalmak alakulataival. Görögország belép az első világháborúba. Józef Piłsudski kilép a lengyel államtanácsból, mivel nem teljesítették a nagyobb függetlenséget célzó lengyel követeléseket. (Piłsudskit a németek letartóztatják és Magdeburgba szállítják, ahol 1918. november elejéig fogságban tartják.) július 12. – Rott Nándor Veszprém megerősített püspöke. július 19. – A Reichstag határozata a megegyezéses békéről. július 20. – A korfui nyilatkozat. (A deklaráció – melyet Nikola Pašić szerb miniszterelnök, valamint a Jugoszláv Bizottság nevében Ante Trumbić horvát politikus ír alá – a későbbi Jugoszlávia alapjainak megvetése.) július 21. – Cseh és szlovák vezető politikusok megbeszélése Bécsben Csehország és Szlovákia egyesülésének előkészítéséről. július 22. – Lvov herceg miniszterelnök lemond, utóda Kerenszkij, Kornyilov a hadsereg főparancsnoka.
Augusztus augusztus 3. – Lázadás a német hadiflottánál. augusztus 3. – Elkezdődik az ojtozi csata. augusztus 11. – A korfui deklarációhoz csatlakozik a montenegrói Egyesülési Bizottság is. augusztus 15. – A svájci Lausanne-ban Roman Dmowski vezetésével megalakul a Lengyel Nemzeti Bizottság (röviddel később Párizsba teszi át székhelyét), melyet az antanthatalmak is elismernek az új Lengyelország politikai képviseleteként. augusztus 17. – A francia kormány és a Csehszlovák Nemzeti Tanács (CSNT) megállapodásának értelmében a franciaországi csehszlovák katonai alakulatok legfőbb parancsnokságát a CSNT-re ruházzák. augusztus 18. A 11. isonzói csata kezdete. (A harcok egészen szeptember 12-éig elhúzódnak.) Esterházy Móric gróf átszervezi kormányát. (Személyi csere a király személye körüli miniszteri, az igazságügy-miniszteri és a horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszteri székben, míg új elemként megjelenik két új tárca nélküli miniszteri poszt, a népjóléti és munkaügyi, valamint a választójogügyi.) augusztus 20. – Esterházy Móric miniszterelnök lemond, utóda Wekerle Sándor. augusztus 23. – Hivatalba lép a harmadik Wekerle-kormány.
Szeptember szeptember 3. – A németek elfoglalják Oroszország balti-tengeri kikötővárosát, Rigát. szeptember 12. – A német császár közzéteszi „Az államhatalom a Lengyel Királyságban” c. pátensét, ami az ideiglenes lengyel államtanács feloszlatását eredményezi. (Régenstanácsot hoznak létre német felügyelet alatt, mely tagjai Aleksander Kakowski varsói érsek, Zdzisław Lubomirski herceg és Józef Ostrowski.) szeptember 14. – Oroszországot köztársasággá nyilvánítják. szeptember 17. – Walther Schwieger, az RMS Lusitaniát megtorpedózó U–20-as tengeralattjáró korábbi parancsnoka hullámsírba merül az U–88-assal együtt.
Október október 4. – Olaszország engedélyezi, hogy a csehszlovák hadifoglyokból M. R. Štefánik irányításával munkásosztagokat állítsanak fel. október 9. – Az orosz kormány jóváhagyja az első önálló oroszországi csehszlovák hadtest létrehozását. október 24. – Megindul a tizenkettedik isonzói csata. (A Monarchia csapatai – november 4-én – német támogatással Caporettonál, az Isonzó mentén áttörik az olasz frontot.)
November november 1. – Georg von Hertling német kancellár megalakítja kormányát. november 2. A Balfour-nyilatkozat nyilvánossá tétele, melyben a brit kormány támogatja zsidó nemzeti otthon létrehozását Palesztinában. A „Nyilatkozat Oroszország népeinek jogairól” c. dokumentum Lengyelország számára is kihirdeti az önrendelkezési jogot. november 7.(A julianus-naptár szerint október 25.) – Bolsevik hatalomátvétel Oroszországban, Trockij bejelenti az ideiglenes kormány megdöntését. november 8.(A julianus-naptár szerint október 26.) – Lenin elnökletével megalakul a Népbiztosok Tanácsa. november 13. – Georges Clemenceau az új francia miniszterelnök. november 19. – Befejeződik a caporettói áttörés, Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai áttörik az olasz frontvonalat és megindulnak Olaszország belseje felé. november 21. – Lenin rendelettel eltörli az orosz bíróságokat, ügyvédi kart és az ügyvédi foglalkozást. november 21. – A régenstanács megalakítja az első lengyel kormányt, elnökévé Jan Kucharzewskit nevezi ki. november 23. – A budapesti Egyetemi templomban Csernoch János hercegprímás felszenteli Rott Nándort veszprémi megyés püspökké. november 30. – Rott Nándort veszprémi megyés püspök elfoglalja székét.
December december 5. – A központi hatalmak és Oroszország Breszt-Litovszkban a keleti frontra érvényes tíznapos tűzszünetet kötnek, majd december 15-én meghosszabbítják. december 6. Finnország kikiáltja – Oroszországtól való – függetlenségét. Halifaxi robbanás december 7. Az Egyesült Államok hadat üzen a Monarchiának. Szovjet-Oroszországban létrehozzák az Összoroszországi Rendkívüli Bizottságot, közkeletű nevén a Csekát. (A szervezet célja „az ellenforradalom és a szabotázs elleni harc” volt.) december 9. Románia fegyverszünetet köt a központi hatalmakkal. A Császári és Királyi Haditengerészet az addigi legnagyobb hajóveszteségét szenvedi el, mikor a Piave-frontot ágyúik tüzével támogató Wien és Budapest elavult partvédő páncélosokat két olasz torpedóvető motorcsónak (Mas) megtámadja. (A Budapestet elvétették, viszont a Wien öt perc alatt elmerült, és legénységéből 45-en vesztették életüket.)
december 19. – A francia kormány dekrétumot ad ki a franciaországi csehszlovák hadsereg elismeréséről. december 20. – Lenin létrehozza az Ellenforradalom, Spekuláció és Szabotázs Elleni Harc Rendkívüli Bizottságát, a Csekát Feliksz Dzerzsinszkij vezetésével, amely később GPU, NKVD és KGB néven működött tovább. (Ez volt a kormány elsődleges eszközének, a tömeges terrornak a szervezete.) december 31. (Julián naptár szerint december 18.) – Szovjet-Oroszország elismeri Finnország függetlenségét.
Határozatlan dátumú események október vége – Tomáš Garrigue Masaryk Jászvásárra utazik, hogy személyesen győződjék meg a románok katonai, politikai helyzetéről, a csehszlovák légiók romániai bevetésének lehetőségéről. november – Károlyi Mihály Svájcban antant-diplomatákkal tárgyal. az év folyamán – Mexikóban életbe lép az új alkotmány. (Az 1917-es alkotmány az elnöknek csak egyetlen hatéves mandátumot engedélyez.)
Az év témái Államok vezetőinek listája 1917-ben 1917 a filmművészetben Bemutatkozik a Technicolor, a Kinemacolor utáni színesfilm-eljárás. Az első film ami Technicolor eljárással készült, a The Gulf Between volt. A Triangle beleolvad a Paramount Picturesbe december 18. – A német filmgyártók létrehozzák az UFA-t, az Universal Film AG-t. Az Ufa titkos célja a német politika propagandisztikus támogatása. Cleopatra – főszereplő Theda Bara Easy Street – főszereplő Charlie Chaplin Great Expectations – főszereplő Jack Pickford Joan the Woman – főszereplő Geraldine Farrar; rendező Cecil B. DeMille Teddy at the Throttle, a Keystone komédia Gloria Swansonnal. Békeffi László – A föld rabjai