Érd (németül: Hanselbeck, horvátul: Andzabeg, törökül: Hamzabég, korábbi nevén: Hamzsabég) megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járás székhelye. A település 1979 óta város, 2006 óta megyei jogú város. Pest vármegye legnagyobb lélekszámú települése, de nem székhelye, így ez az egyetlen ilyen magyarországi város. Budapest központjától kb. 21 km-re található délnyugati irányban, közel a Dunához, közvetlenül érintkezve a XXII. kerület gyártelepével.
Történelmi központja a Duna ölelésében lévő Ófalu nevű városrész. A város leghíresebb nevezetessége a török korból megmaradt Hamza bég minaret, amely egyike a Török hódoltság idejéből Magyarországon megmaradt
három minaretnek. Falusi jellege miatt kedvelt település a családok számára. A szuburbanizációnak köszönhetően a népessége 1870 óta egyszer sem csökkent.
Fekvése A Duna jobb partján elterülő város Budapest XXII. kerületének szomszédjában délnyugatra, Tárnoktól keletre, Diósdtól nyugatra-délnyugatra. Érd központjától északra és északkeletre húzódik a Tétényi-fennsík (a rajta nyújtózkodó Parkvárossal), a nyugati szélén hozzá kapcsolódó Érd-Sóskúti-fennsík és déli irányból az Érd–Ercsi-hátság dombokkal tagolt vidéke, illetve Diósddal teljesen egybeépült. Érdliget és Ófalu pedig a Duna egykori árterén helyezkedik el.Szávoszt-Vass Dániel - Érd három szigete (Dunai Szigetek blog, 2020.12.22.)
A Kádár-korszak idején a várost kerületekre osztották. (Ez különösen a postai irányítószámok 1973-as bevezetése előtt volt nagy segítség a lakosság számára.) A kerületeket 1990-ben felváltó városrészek különböző tematikájú utcaneveket kaptak. Azóta a helyiek a nevük alapján azonosítják a városrészeket. (A méretük és a határaik számos esetben különböznek a rendszerváltáskoritól).
+Érd közigazgatási felosztásaKer. sz. (1990)Kerület neve (1990)Érd átnézeti térképe, 1990: http://www.csukalib.hu/images/terkep/t002.jpgUtcanevek jellegeVárosrész neve (2009)Érd közigazgatási térképe, 2009: http://www.csukalib.hu/images/terkep/t054.jpgI.ÓvárosMezőgazdasági eszközökÓfaluII.Újváros (Erzsébetváros)Női nevekÓfalu / Újfalu / városközpontIII.TisztviselővárosTisztviselő nevekTisztviselőtelep / városközpontIV.SasvárosMadárnevekÚjtelepV.TusculanumUralkodók, költők, írókTusculanumVI.PostásvárosFérfi nevekPostástelep / ÉrdligetVII.Ligetváros (Érdliget)FolyónevekÉrdligetVIII.Kertváros (Diósdliget)VirágnevekÉrdligetIX.ErdővárosFák, cserjék, stb.Parkváros (Felső-Parkváros) / VincellérX.DombosvárosDombvidékekDombosváros (Alsó-Parkváros) / Fenyves-ParkvárosXI.MunkásvárosIpari foglalkozásokFenyves-Parkváros
Az érdi utcák rendszere Az 1930-as évek parcellázásai az utcák elnevezésében nagy zűrzavart okoztak. Előfordult, hogy négy Honvéd, három Hajnalka nevű utcát kellett megkülönböztetnie a levélhordó postásnak, s a helybeliek se tudtak eligazodni.
Az első utcanévrendező bizottság már 1940-ben megalakult. Később, 1944-ben az elöljáróság Rege Gyula érdi lakost bízta meg, hogy készítsen átfogó rendezési javaslatot Érd közigazgatási beosztásáról és utcaneveiről.
Közlekedése
A korábban a városközponton keresztülhaladó, nagy forgalmat okozó 6-os és 7-es számú főutak itt találkoznak és ágaznak el. A két főút közös déli elkerülő szakasza 1992-ben készült el. A vele párhuzamosan futó M6-os autópálya Érdi-tető és Dunaújváros közötti szakaszát 2006. június 11-én, az M0-s autóút és Érdi-tető közötti szakaszát pedig 2008. szeptember 23-án adták át a forgalomnak. Érdet három csomóponttal érinti és Diósd és Nagytétény között torkollik az M0-s körgyűrűbe. Érd-Parkvárost szeli át az M7-es autópálya, amelynek ezen részén 1966. június 17-én indult meg a közlekedés. Törökbálint központjával egy mellékút, a 8103-as út is összeköti a várost. Számos helyközi Volánbusz-járattal érhetőek el a környező települések.
A város közigazgatási határain belül öt vasútállomás üzemel, ezek (az átadás időpontjának megjelölésével) a következők:
Érd (Nagyállomás), 1882. november 15. Érd alsó (korábban Érd-Hamzsabég, majd Érd-Déli Vasút), 1900. május 1. Érd felső (korábban Érd megálló), 1901. május 11. Érdliget, 1931. július 17. Tétényliget (a felújítás előtt Nagytétény-Érdliget), 1933. január 15.
Vasútvonalak
Budapest-Székesfehérvár Budapest-Pusztaszabolcs
Autóbuszjáratok
700-as Budapest, Budatétény vá. (Campona)–Budapest, Nagytétény–Érd, aut. áll. 710-es Budapest–Diósd–Érd-Budapest–Érd–Dunafüred–Százhalombatta, aut. ford. 715-ös Budapest–Diósd–Érd-Budapest–Érd–Dunafüred–Százhalombatta, Régészeti Park 720-as Budapest–Diósd–Érd 722-es Budapest–Diósd–Érd–Sóskút–Pusztazámor 731-es Budapest–(Bp., Sasadi út)–M7–(Érd, Riminyáki u.)–Érd 732/733-as Budapest–Érd, Bem tér–Érd, Iparos út.–Érd, Szövő u.–Érd, Bem tér 734-es Budapest–M7–(Érd, Lőcsei u.)–Érd 735-ös Budapest–M7–(Érd, Riminyáki u.)–Érd 736-os Budapest–M7–(Érd, Ürmös u.)–Érd 738-as Érd, aut. áll.–Bem tér–Favágó utca (Teleki iskola)–Érd, aut. áll. 741-es Érd–(Érd, Kossuth u.)–Tárnok 742-es Érd–(Érd, Fehérvári u.)–Tárnok 744-es Érd, aut.áll.–Kossuth L. u.–Fehérvári út–Érd, aut.áll. 746-os Érd, Tesco/Érd, aut. áll.–Érd-Ófalu, Minaret 755-ös Budaörs-Törökbálint–Érd 756-os Budapest–Budaörs–Törökbálint–Érd–Százhalombatta
Története Őskor, ókor
Érd mai területén a legrégebbi idők óta megtalálhatók az emberi élet nyomai. A Fundoklia-völgyben tárták fel 1963−64-ben Gáboriné-Csánk Vera, a Budapesti Történeti Múzeum régésze vezetésével a neandervölgyi ember vadásztelepét. A kb. 50 ezer évvel ezelőtt itt megtelepedett ember pattintott kőeszközei alapján az itteni kultúrát a franciaországi mousterienhez sorolták. A korabeli állatcsont és fog feldolgozását Kretzoi Miklós végezte, aki megállapította, hogy a vadászott több mint 30 állatfaj között a barlangi medve elejtése volt jellemző. Rajta kívül kerültek elő gyapjas orrszarvú, mamut, barlangi hiéna, barlangi oroszlán, gímszarvas, rénszarvas és más fajok maradványai is. Az anyag egy része visszakerült Érdre és a Magyar Földrajzi Múzeum érdi témájú kiállítási termében tekinthető meg.
Az Ófalu feletti Kakukk-hegy folytatását képező Sánc-hegyen, miként neve is mutatja, bronzkori (Kr. e. 1600 körüli) földvár nyomai láthatók, ahol később a rómaiak is őrtornyot tartottak fenn. Kissé távolabb, Százhalombatta felé kora vaskori (Kr. e. 650-550 táján épült) ún. hun-halmok néven ismert halomsírmező található. Hunoknak tulajdonítása Luczenbacher János (1796–1871) régész nevéhez fűződik, aki 1847-ben hét halmot ásatott meg, és itteni sikeres munkálkodása emlékére magyarosította vezetéknevét Érdyre. Példáján fellelkesedve Érd első helytörténetírója, Kereskényi Gyula (1835–1911) plébános is végeztetett ásatást a halmokon. A mai általános régészeti felfogás szerint a sírhalmokba az ún. hallstatti kultúra népessége előkelőinek hamvait helyezték. Bemutatásával a százhalombattai Matrica Múzeum Régészeti Parkja foglalkozik. Az ófalusi Római út a hajdani légiók által járt hadiútra (limes) utal.
Az Árpád-ház idejében Érd mai közigazgatási területét véve alapul, területünkön a honfoglalást követően több falu is kialakult: Érd, Székely, Deszka és Berki. A török időkben ezek közül több elpusztult, elnéptelenedett. Egy részükön vagy közelükben később nagybirtokosai majorságokat létesítettek.
A mai Érd folyamatosan – bár nemzetiségét tekintve változó lakott magja a mai Ófalu volt. Érd első okleveles említése 1243-ból ismert. E szerint Tádé fia János Érd faluban lévő birtokrészét a hozzátartozó szigetnek felével együtt eladta Mihály veszprémi comesnek (ispánnak). Más oklevelekből kiderül, hogy Érden ezen családokon kívül volt még birtokuk az ócsai apátságnak, a királyi erdőőröknek és a királyi fegyvernököknek (fegyvergyártóknak). Feltehetően a helység neve vagy az erdő szóból vagy az ér szó d-s kicsinyítőképzős változatából származik. Egy 1278. évi oklevél szerint a fegyvernökök földje ekkor már lakatlan volt. Ezt a Mihály utódjainak számító Berki család szerezte meg. Ez a Dunától távolabbi terület vált a 20. századi Parkváros magjává. Az itteni erdőségekre, tölgyesekre emlékeztet az 1990-ben alkotott városi címer dús lombú fája, míg a sárkányt ledöfő kereszt a helység birtokosának Ákosházi Sárkány Ambrusnak törökellenes harcát, átvitt értelemben az érdieknek mindenféle „pogány” betolakodó elleni évszázados küzdelmét jelképezi. A kék sáv az áldást és átkot egyaránt jelentő Duna folyam közelségére utal. Az arany korona három ága a helység történetében legjelentősebb szerepet játszó három nagybirtokos családot, az Illésházy grófokat, Batthyány Fülöp herceget és a Károlyi családot jelképezi. A korona kilenc ágcsúcsában a település legősibb magjait láthatjuk: Ófalu, Újfalu, Erlakovecz major, Fülöp major, Fekete Sas csárda (Újtelep), Csillag csárda (Érdliget), Kutyavár (Diósdliget), Berki (Vincellért), Ilkamajor (Parkváros).
A török hódoltság alatt A török hódoltsághoz vezető végzetes mohácsi csata évében, 1526-ban vált Érd és kastélya országos hírű hellyé. II. Lajos magyar király a közelgő török had elé vonulva az ősi hadiúton kb. 3 ezer fős kis seregével, először Érden táborozott le. Ákosházi Sárkány Ambrus pozsonyi kapitány, zalai főispán, országbíró itteni kúriájában szállt meg július 20-át követően jó pár napig.
Az itteni réven kelt át a Csepel-szigetre búcsút venni feleségétől, Habsburg Máriától. Továbbindulása előtt múlt ki kedvenc fekete lova, amit kísérete baljós jelként értelmezett. Sárkány Ambrus ekkor nem volt itthon, mert a király már korábban Pétervárad ostromlott várának felmentésére küldte. Brodarics István királyi kancellár VII. Kelemen pápa trónjához írt levele szerint a király még július 27-én is Érden tartózkodott. A levél alábbi sora jól jellemzi a korabeli állapotokat és az elkeseredett hangulatot, reménytelenséget: „Királynak nincsen semmije, a helyzet teljesen zavaros az emberek gonoszak és széthúznak, az ellenség túlerőben van.”
A mohácsi csatát követően – ahol elesett Sárkány Ambrus is – a törökök nem vették rögtön birtokba Érdet, csak Székesfehérvár bevétele (1543) után kapcsolták a budai szandzsákhoz. A híres Duna menti hadiút és Buda védelmére, miként több más helyen (Ercsi, Adony, Dunaújváros, Dunaföldvár stb.). Érden is kis palánkvárat építettek a 16. században. Ez többször elpusztult, de újra felépítették. A 17. században kibővítették és dzsámit is emeltek benne. Az 1962–1965 közötti ásatások a palánk kiterjedését 147 méter körülire, míg a dzsámiét 11x10 méteresre tették. A török uralom felszámolásának hadi eseményeiben Érd csatahelyként is fontos szerepet játszott: 1684. július 22-én (még Buda 1686. évi visszavétele előtt) itt verték szét Lotaringiai Károly szövetséges erői Musztafa pasa – Buda visszavívási kísérletekor az ostromgyűrűt dél felől feltörni próbáló – seregét. E csatát művészi alkotás is megörökítette. J. Waldtmann és U. Kraus: Csata Érd mellett 1684-ben című rézkarcán érdekes módon 2 minaret látható és megfigyelhetők a török seregben alkalmazott tevés alakulatok is.
Mint ismeretes a törökök a meghódított területek váraiba elsősorban leigázott népek fiait helyezték katonának. Így kerülhettek Érdre nem csak törökök, hanem szerbek is. Néhány családnak Érden török eredetű neve van: Kávrán, Kurán, Deffent, Csibrák, Bandzi stb. A 15 éves háborúban mind Érd, mind Berki elnéptelenedett. A magyar lakosság helyére feltételezések szerint 1630 körül – miként Ercsibe. Tökölre – Érdre a törökök elől menekülő délszlávok költöztek. Kutatások szerint zömük Szarajevó környéki bunyevác, dalmát, horvát volt, jóllehet a helyi lakosság őket is rácoknak nevezte, akárcsak a szerbeket. (Egyházi források később illérként is említi a népcsoportot.) Elkülöníti azonban őket i-ző nyelvjárásuk és katolikus hitük. Néhány családnév körükből: Bilics, Romics, Tokics, Polákovics, Kokics, Jovicza stb.