bélyegkép|jobbra|260px|Szemjon Juskevics: Szonkin és a főnyeremény. Renaissance Színház Kabos Gyula (Szonkin) Kabos Gyula, 1918-ig KannA Belügyminisztérium 1918. évi 81129. sz. rendelete. MNL-OL 30796. mikrofilm 273. kép 1. karton. (Budapest, 1887. március 19. – New York, 1941. október 6.) magyar színész, komikus.
Életpályája 1887. március 19-én Koma: Hofmann Ignác született zsidó családban Budapesten, Kann Zsigmond (1851–1930)Elhunyt 1930. január 5-én Budapesten. Bp. VI. ker. állami halotti akv. 27/1930. folyószám. ügynök és Meister Róza háztartásbeli fiaként. 1901 és 1905 között a Wesselényi utcai kereskedelmi iskolában tanult, mellette 1902 és 1905 között Solymosi Elek színiiskoláját végezte el. Pályáját még abban az évben Szabadkán kezdte.
Első színpadi fellépésére 1902. április 17-én a Népszínházban került sor még statisztaként. Egy operettben volt lámpavivő a kínai menyegző jelenetben, izgalmában rossz helyre lépett, s a zenekari árokba zuhant. Mivel a brácsásra esett, így a zene is abbamaradt. Erre a következőképpen emlékezett vissza: „… így lett az én első fellépésem lelépés. Szóval mindjárt a pályakezdeten azt csináltam, ami később is megmaradt szerepkörömnek: tragikus figurát alakítottam. Komikus volt, mert nevettek az emberek – tragikus volt, mert úgy megütöttem magam, hogy utána két hétig nyomtam az ágyat.”
1906–1907 között Zomborban, 1907–1910 között ismét Szabadkán játszott. Pályája Nagyváradon (1910–1913), majd a Király Színházban (1913–1914) és a Royal Sörkabaréban folytatódott. Az első világháború elején, 1914 és 1916 között ún. katonai pótszolgálatot teljesített egy fővárosi honvédkerületi parancsnokság segédszolgálatánál.
1916–1918 között a Kristálypalotában, a Fővárosi Orfeumban és a Télikertben, 1917-ben a Magyar Színházban és az Intim Kabaréban lépett színpadra. Nagyváradon színházalapítással próbálkozott (1918), a következő évben visszatért Budapestre. 1919-ben a Dunaparti Színház tagja lett. Ezután az alábbi budapesti színházakban lépett fel: Andrássy úti Színház, Magyar Színház, Vígszínház, Belvárosi Színház, Renaissance Színház, Pesti Kabaré, Revü, Scala, Blaha Lujza Színház, Budai Színkör. bélyegkép|jobbra|250px|Kabos Gyula emléktáblája egykori lakhelyén, a Király utca 76. szám alatt bélyegkép|jobbra|250px|Kabos Gyula sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-2-457 1918-ben hivatalosan nevet változtatott (81129/1918), addig művésznév volt, azóta hivatalosan is Kabos.
1919. március 8-án Nagyváradon házasságot kötött Puhalag Máriával Leánykori nevén, mert Surányi nem házasodott meg, dr. Surányi Imre hadiözvegyével, akinek férje 36 évesen az olasz fronton esett el.Kabos Gyula 1887–1941. Születésének századik évfordulójára. Magyar Filmintézet, 1987. 78–79. old. Neki volt egy ekkor tizenegy éves lánya, Gabriella, Törvényesítésére vonatkozó bejegyzés az Utólagos Bejegyzések rovatban született 1908., apja meghalt 1916. aki ezáltal Kabos Gyula nevelt lánya lett. feleségének és nevelt lányának fényképével Nem sokkal később született meg közös gyermekük, Kabos István György (Pityu). 1919. május 27. – 1983. Essex, Anglia; mérnök vot és nehézsúlyú bokszoló
1920 márciusaAz Andrássy-uti Színház műsora, Budapesti Hírlap 40. évfolyam 65. szám – 1920. március 16. (online: adtplus.arcanum.hu) és 1923 decembere között az Andrássy úti Színház tagja volt, ahol 44 egyfelvonásos színdarabban és tréfában játszott, miközben szerzőként is működött.Testvérek (30. old.), Színházi Élet X. évf. 2. szám, epa.oszk.hu – 1921. január 9–15. 1924 januárjától a Vígszínházhoz szerződött.Kabos Gyula a Vígszínházhoz szerződött, Pesti Hírlap 46. évfolyam 26. szám – 1924. január 31. (online: adtplus.arcanum.hu) A Renaissance Színházban kapta élete első címszerepét és első fővárosi főszerepét, Szemjon Juskevics Szonkin és a főnyeremény című tragikomédiájában – ami negyven gépírásos oldalt tett ki,Esti Kurir 3. évfolyam 220. szám – 1925. október 1. (online: adtplus.arcanum.hu) melyről Kosztolányi Dezső színibírálatot írt.
1926–1929 között a Fővárosi Operettszínház tagja volt. Színi mestersége mellett 1929 novemberétől hat hónapra a színház igazgatója lett, amit Fővárosi Művész Színházra keresztelt át. Először Zsolt Béla Erzsébetváros c. darabját mutatták be, amely vezetése alatt a színház legnagyobb sikere volt. Igazgatói vállalkozása azonban hamarosan megbukott, és elvesztette vagyonát.Ma délelőtt megkezdte működését Budapesten a második színész-igazgató – Kabos Gyula elfoglalta hivatalát, Magyarország 36. évfolyam 263. szám – 1929. november 19. (online: adtplus.arcanum.hu)Rendező és főszereplő nyilatkoznak Zsolt Béla „Erzsébetváros“ című darabjáról, Magyar Hirlap 39. évfolyam 269. szám – 1929. november 26. (online: adtplus.arcanum.hu)A Fővárosi Művész Színház végleg bezárta kapuit; Góth Sándor elvileg megállapodott a Fővárosi Művész Színház bérletére, Budapesti Hírlap 50. évfolyam 117. szám – 1930. május 24. (online: adtplus.arcanum.hu)Megdőlt egy régi megállapítás: a színház könnyen születik és nehezen hal meg, Esti Kurir 8. évfolyam 119. szám – 1930. május 27. (online: adtplus.arcanum.hu)Kabos Gyula londoni színész szeretne lenni – Tanulságos beszélgetés egy színésszel, aki megbánta, hogy színigazgató volt, Az Est 21. évfolyam 149. szám – 1930. július 4. (online: adtplus.arcanum.hu)A színházak adótartozásai, Pesti Hírlap 52. évfolyam 177. szám - 1930. augusztus 6. (online: adtplus.arcanum.hu)Kabos Gyula pervesztes lett, 8 Órai Ujság 16. évfolyam 276. szám – 1930. december 3. (online: adtplus.arcanum.hu)
1931-ben megkapta a Hyppolit, a lakáj filmvígjátékban Schneider Mátyás szerepét.A devizazárlat fellendíti a magyar filmgyártást, Esti Kurir 9. évfolyam 268. szám – 1931. november 25. (online: adtplus.arcanum.hu)
1935–1937 között a Vígszínházhoz, 1937–38-ban a Magyar és az Andrássy Színházhoz kötötte szerződés. 1938. április 8., az első zsidótörvény után nem engedték színpadra lépni. Az erősödő antiszemitizmus miatt családjával az Egyesült Államokba települt. Fiát a londoni egyetem automérnöki karára küldte tanulni, majd feleségével útnak indult külföldre. Budapestről Oostendébe mentek, majd onnan Doverbe, s 1939. február 1-jén indultak el Southamptonból a 28 000 tonnás Paris nevű tengerjáró hajón, amely 1939. február 11-én kötött ki New Yorkban.
Amerikában alkalmi fellépésekkel szórakoztatta a magyarul tudó közönséget. Filmvállalatok közül egyik sem alkalmazta, teljesen mellőzték és utolsó évei keserűségben teltek. 1941 őszén egy kis brooklyni színház színpadán kapta első szívrohamát, de orvosai tanácsát figyelmen kívül hagyva tovább játszott, és a harmadik szívroham után kórházba került. Tüdőgyulladást kapott. Élete utolsó két hetét már oxigénsátorban töltötte.
1941. október 6-án hunyt el New Yorkban. A New Jersey állambeli Emerson város Cedar Park-i temetőjében Kobas néven temették el, és sírjára csak jóval később akadtak rá. 1996. november 30-án temették újra a Farkasréti temetőben. „Pályáját mint táncoskomikus kezdte, majd a pesti kabaré utánozhatatlan egyénisége lett, s maradandót alkotott vígjátékokban, komikus és tragikomikus szerepekben is. Hadaró és dadogó beszéddel, eszköztelen játékkal, félszeg mozdulatokkal, groteszk mimikával teremtett figuráját számos, 1931–1938 között készült film őrzi.”
Felesége több mint nyolc évvel élte túl, 1950. január 25-én hunyt el Budapesten.Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 240/1950. folyószám.
Emlékezete 1994-ben az ő tiszteletére alakult meg a Kabos Gyula Társaság. Alapítói Mikó István, Székhelyi József és Szombathy Gyula voltak. 1997-ben megalapították a Kabos Gyula-díjat.
Kabos László az ő tiszteletére vette fel a Kabos nevet, oldalági rokonok voltak.
A nevét viseli a 180824 Kabos kisbolygó.
Filmjei
Fontosabb színházi szerepei Lamotte (Carl Millöcker: Boszorkányvár, Szabadka, 1909) Ficsúr (Molnár Ferenc: Liliom, Szabadka, 1910) Drinkwater (George Bernard Shaw: Brassbound kapitány megtérése, Szabadka, 1910) Magántanár úr (Havas Emil: A magántanár úr, Szabadka, 1910) Inas (Buchbinder Bernát: A muzsikus lány, Nagyvárad, 1910) Hoffmann (Jacques Offenbach: Hoffmann meséi, Nagyvárad, 1911) Styx Jankó (Offenbach, Jacques: Orpheus az alvilágban, Nagyvárad, 1913) Adóhivatalnok (Tersánszky Józsi Jenő: Szidike, Magyar Színház, 1923) Jancsó Kálmán (Bús-Fekete László: Mihályiné két lánya, Belvárosi Színház, 1924) Lopahin (Csehov: Cseresznyéskert, Vígszínház, 1924) George (Jerome K. Jerome: Fanny és a cselédkérdés, Vígszínház, 1925) Szonkin (Szemjon Juskevics: Szonkin és a főnyeremény, Renaissance Színház, Bp., 1925) Borbolya Flórián (Szilágyi László–Zerkovitz Béla: Muzsikus Ferkó, Budai Színkör, 1926) Chabory Michel (Lakatos László: Hotel Napoleon, 1927) Roy Lane (Philip Dunning–George Abbott: Broadway – Roy Lane, Fővárosi Operettszínház, 1927) A nevető ember (Boross Elemér: Egy ember, aki folyton nevet, Fővárosi Művész Színház, 1929) Doktor Fekete (Lengyel József: A nagy börtön, tíz kép a szibériai hadifoglyok életéből, Fővárosi Operettszínház, 1929) Duci gróf (Bródy István: Kikelet ucca 3., Fővárosi Operettszínház, 1929) Huber Berci (Balassa Emil–Mihály István: Te nem ismered Verát!, Fővárosi Művész Színház, 1929) Kardos (Zsolt Béla: Erzsébetváros, Fővárosi Művész Színház, 1929) Wunder (Herczeg Géza: Csodabár, Fővárosi Operettszínház, 1930) Cziha Tóni (Emőd Tamás–Török Rezső: A harapós férj, Fővárosi Operettszínház, 1931) Oppenheim (Lajtai Lajos: A Rotschildok, Fővárosi Operettszínház, 1931) Dr. Sáfrány (Eisemann Mihály–Éri Halász Imre–Békeffi István: Egy csók és más semmi, Magyar Színház, 1932) Marmeladov (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Magyar Színház, 1933) Musztafa bej (Ábrahám Pál: Bál a Savoyban, Magyar Színház, 1934) Virág (Hunyady Sándor: Lovagias ügy, Pesti Színház, 1934) Bárány Domokos (Fodor László: Érettségi, Pesti Színház, 1935) Gábriel, a hivatali szolga (André Birabeau: Fiam, a miniszter úr, Vígszínház, 1936) Altiszt-atya (Békeffi István–Stella Adorján: Holnap ágyban marad, 1937) Hammerschmidt (László Miklós: Illatszertár, Vígszínház, 1937)
Könyvei Pesten kezdődött…! Kabos Gyula film-regénye; Royal Printing Co., Cleveland, 1940 Öcsém…; The Feldman Press, New York, 1941
Jegyzetek
Források
Színészkönyvtár Névpont Kabos Gyula, a legnagyobb kisember Szeretlek Magyarország, 2013. március 19. Vargáné Blága Borbála: 130 éve született a feledhetetlen komikus Kabos Gyula gyoriszalon.hu, 2017.03.19
További információk Nem ezt a tragikus sorsot érdemelte Kabos Gyula: a túlélésért vívott kétségbeesett harcot Kabos Gyula gramofonfelvételei a Gramofon Online-on Kabos Gyula, 1887-1941. Születésének századik évfordulójára; Magyar Filmintézet, Bp., 1987 (Részletek tanulmányokból, dokumentumokból, visszaemlékezésekből, Kabos Gyula írásaiból.) Bános Tibor: Kabos Gyula; Athenaeum 2000, Bp., 2000 Kik voltak ők valójában? Színészek kézírásának nyomában. Blaha Lujza, Jászai Mari, Csortos Gyula, Kabos Gyula, Jávor Pál; grafológiai elemzések Soóky Andrea, szerk., kommentárok Oroszlán Éva; DFT Hungária, Bp., 2005 (Grafológiai személyiségelemző sorozat)
Kategória:Magyar színészek Kategória:Magyar humoristák Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Színigazgatók Kategória:Újratemetett magyarok Kategória:Magyarok, akikről kisbolygót neveztek el Kategória:Tüdőgyulladásban elhunyt személyek Kategória:1887-ben született személyek Kategória:1941-ben elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek