Esterházy Péter (Budapest, 1950. április 14. – Budapest, 2016. július 14.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, publicista, a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) alapító tagja.

Családja, tanulmányai

Az Esterházy család grófi ágának sarja. Nagyapja, gróf Esterházy Móric (1881–1960) 1917-ben Magyarország miniszterelnöke volt. Édesapja gróf Esterházy Mátyás (1919–1998), édesanyja Mányoki Irén Magdolna (1916–1980). Felesége: Reén Gitta.„Nekem csak a szavak kellettek” – Interjú Esterházy Péterrel, marieclaire.hu Négy gyermek – Dóra, Marcell, Zsófia és Miklós – édesapja.Esterházy Péter profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján – életrajz, digitalizált könyvek, bibliográfia, szakirodalom , pim.hu Testvérei: Esterházy Márton magyar válogatott labdarúgó, Esterházy György és Esterházy Mihály.

A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1968-ban. Matematikusként végzett az ELTE Természettudományi Karán 1974-ben, majd néhány évig a Kohó- és Gépipari Minisztérium Számítástechnikai Intézetében dolgozott alkalmazott matematikusként. 1978-tól szabadfoglalkozású író volt.

Magyarországon több száz tanulmány, kritika jelent meg munkáiról; számos rangos irodalmi díjban részesült bel- és külföldön egyaránt. Regényeit és elbeszéléseit több mint húsz nyelvre fordították le, külföldön is széles körben elismerik.

2003. szeptember 8-án a Mindentudás Egyetemén tartott előadást A szavak csodálatos életéből címmel, amelynek bővített anyaga kötetben is megjelent.

Betegsége és temetése 2015-ben hozta nyilvánosságra, hogy hasnyálmirigyrákban szenved. Utolsó művét betegségéről és az elmúlásról írta Hasnyálmirigynapló címmel.

2016. augusztus 2-án temették el Gannához tartozó Nagygannán, az Esterházy-mauzóleumban. Katolikus szertartás szerint Várszegi Asztrik pannonhalmi apát búcsúztatta. A temetésen megjelent többek között Dés László, Törőcsik Mari, Balog Zoltán miniszter, Szőcs Géza, Dragomán György, Can Togay, Muhi András, Hobo, Mácsai Pál, Eperjes Károly, Spiró György, Konrád György, Szabó T. Anna, Németh Gábor, Jelenits István és Mécs Imre.https://index.hu/kultur/2016/08/02/esterhazy_peter_a_lelek_es_a_szellem_arisztokrataja_volt/Elbúcsúztatták Esterházy Pétert nepszava.hu, 2016.08.02 A szertartás Dés László szaxofonszólójával kezdődött és Janis Joplin Mercedes Benz című számával zárult, melynek a végén elhangzó nevetésről Esterházy több művében is megemlékezett.https://hvg.hu/kultura/20160802_esterhazy_peter_temetes

Munkássága, kritikák Esterházy Pétert többnyire a magyar posztmodern irodalom egyik legjelentősebb alakjaként értékelik. Intertextualitás, idézetek, töredékesség, valamint mozaikszerűség jellemző műveire. A történet helyett elsősorban a szöveg fontos számára, arra helyezi a hangsúlyt. Írásaiban rengeteg utalás található a magyar irodalmi hagyományokra, de a német kultúrához is szorosan kötődik.

Fogadtatása nagyon kedvező volt. Számos, akkor még a pályája kezdetén lévő kritikus üdvözölte benne a friss hangot, mely „a társadalmi értelemben is lehetővé váló változások forradalmi médiumaként szolgált”.Szabó Gábor: EP, egy konzervatív posztmodern; Forrás folyóirat, 1980) (Példának okáért Balassa PéterBalassa Péter: Segédigék Esterházy Péter prózájáról című, a Balassi Könyvkiadónál megjelent kötetének fülszövege és Radnóti Sándor is méltatta.)Radnóti Sándor Esterházy Péter című cikke kapcsolatuk történetéről, s véleményének alakulásáról (Élet és irodalom, 2017. június 30.)  

Az írótársak közül talán Nádas Péter fogadta a leglelkesebben a Termelési regényt.Radnóti Sándor: Esterházy Péter című cikkében Nádas Péter véleményének idézése (Élet és irodalom, 2017. június 30.)   „Egy regénynek alig mondható avantgardista szövegkonstrukció, amely nemcsak detronizálta a diktatúra uralkodó nyelvét, azaz nemhogy halálosan nevetségessé tette a Moszkvából irányított magyar nyelvű halandzsát, hanem kész nyelvet adott legalább két nemzedéknek.”

Nem tagadható ugyanakkor, hogy sokan már Esterházy indulása idején is erős fenntartással fogadták írásait. Köztük volt Szerdahelyi István irodalomtörténész, esztéta, a Magyar Irodalmi Lexikon felelős szerkesztője és a Világirodalmi Lexikon felelős, majd főszerkesztője, aki Nyakatekertségek és hókuszpókuszok című, a Népszabadság 1981. június 3-án megjelent kritikájában az Esterházy prózával kapcsolatos aggályait részletezi. Érdekes momentum, hogy Szerdahelyi István évtizedekkel később, a Lajta Erika írónővel készített, Kivezetés a szépirodalomból című életútinterjújában is mint egy efemer kordivat képviselőjéről beszél Esterházy Péterről.Lajta Erika: Kivezetés a szépirodalomból;  L’ Harmattan Könyvkiadó, Budapest, 2022, 115-119. oldal

Alexa Károly irodalomtörténész, a legendás Mozgó Világ című folyóirat szépprózai rovatának egykori vezetője az Esterházy Péter halálának második évfordulóján megejtett számvetésében kiemelte, hogy Esterházy nagy erénye, hogy mindig is az irodalom és a nyelv legbensőbb titkait kutatta.Alexa Károly: A padisah sátra ­­– Hol a helye Esterházy Péternek és életművének? című cikk a Magyar Idők 2018. augusztus 4-i számában Máshelyütt Alexa Károly így összegzi Esterházy Péterről vallott véleményét: „Esterházy helye meghatározatlan a magyar próza történetében – zárvány. Érdemben nincs út hozzá, és nincs út tőle. Legfeljebb – évtizedekkel pályára lépése után – történeti értelemben katalizátori szerepet tulajdoníthatunk neki.”Alexa Károly: Egy mondat helye a történetben (az Országút című folyóirat idézi)

Művei Prózai alkotások Fancsikó és Pinta. Írások egy darab madzagra fűzve (elbeszélések, 1976) Magvető Kiadó Pápai vizeken ne kalózkodj (elbeszélések, 1977) Magvető Kiadó Termelési-regény (kisssregény) (regény, 1979) Magvető Kiadó Bevezetés a szépirodalomba, Magvető Kiadó Függő (1981) Ki szavatol a lady biztonságáért? (1982) Fuharosok (1983) Daisy (1984; „Opera semiseria egy felvonásban”) Kis Magyar Pornográfia (1984) A szív segédigéi (1985) Bevezetés a szépirodalomba (1986) Tizenhét hattyúk (1987) – Csokonai Lili álnéven, Magvető Kiadó A kitömött hattyú (1988; esszék), Magvető Kiadó Biztos kaland (Czeizel Balázzsal közösen, 1989), Novotrade; 2002 Magvető Hrabal könyve (1990), Magvető Kiadó Az elefántcsonttoronyból (publicisztika, 1991) Magvető Kiadó A halacska csodálatos élete (publicisztika, 1991) Pannon; 2004 Magvető Hahn-Hahn grófnő pillantása – lefelé a Dunán (1992), Magvető Élet és irodalomEsterházy Péter: Élet és irodalom (Kertész Imre Jegyzőkönyv című művévelKertész Imre: Jegyzőkönyv) (1993) Magvető–Századvég; Egy történet 2002, Magvető Kiadó Amit a csokornyakkendőről tudni kell... Esterházy Péter be-vezetésével; Corvina, Budapest, 1993 A vajszínű árnyalat (fényképkönyv Szebeni Andrással közösen) (1993) Függő. Bevezetés a szépirodalomba. Teljes, gondozott szöveg; szerk., sajtó alá rend., jegyz. Jankovics József; Ikon, Budapest, 1993 (Matúra Klasszikusok) Könyvek / Tizenhét hattyúk / Csokonai Lili / Hrabal könyve / Hahn-Hahn grófnő pillantása. Lefelé a Dunán; Magvető, Budapest, 1993 Írások / A kitömött hattyú / Az elefántcsonttoronyból / A halacska csodálatos élete; Magvető, Budapest, 1994 Egy kékharisnya följegyzéseiből (1994; válogatott publicisztika) Magvető Kiadó Búcsúszimfónia – A gabonakereskedő (1994; komédia három felvonásban) Egy nő (1995) Magvető Kiadó Egy kék haris (1996; publicisztika) Magvető Kiadó Irene Dische, Hans Magnus Enzensberger, Michael Sowa: Esterházy: Egy házy nyúl csodálatos élete (le-, át, szét-, összevissza fordította Esterházy Péter) (1996) Magvető Kiadó Arra gondoltam, hogy az le. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1996 március 4.-, 11.-, 18.-, 20-án elhangzott „Arany János előadások” írott változata; Anonymus, Budapest, 1996 (ELTE Magyar Irodalomtörténeti Intézet füzetei) Harmonia cælestis (2000) Magvető Kiadó Javított kiadás. Melléklet a Harmonia caelestishez; Magvető, Budapest, 2002 A szavak csodálatos életéből. A Mindentudás Egyetemén, 2003. szeptember 8-án elhangzott előadás bővített változata; Magvető, Budapest, 2003 Esterházy Péter–Kertész Imre–Nádas Péter: Kalauz; kísérő írások Bojtár Endre; Magvető, Budapest, 2003 A szabadság nehéz mámora. Válogatott esszék, cikkek, 1996–2003; Magvető, Budapest, 2003 Hegedűs 2 [Hegedűs László]: Hegedűs fotó; szöveg Esterházy Péter; Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét, 2004 Utazás a tizenhatos mélyére (2006) Magvető Kiadó Rubens és a nemeuklideszi asszonyok (2007; három dramolett) Magvető Kiadó Semmi művészet (2008) Magvető Kiadó Esti (2010) Magvető Kiadó Jean-Philippe Toussaint: Zidane melankóliája; ford. Pacskovszky Zsolt / Esterházy Péter: Toussaint reménye; Jelenkor, Pécs, 2010 Én vagyok a Te. Mai revü; Nemzeti Színház, Budapest, 2011 (Nemzeti Színház színműtár) Egyszerű történet vessző száz oldal – a kardozós változat (2013) Magvető Kiadó Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk változat (2014) Magvető Kiadó Esterházy Péter–Szüts Miklós: A bűnös; Magvető, Budapest, 2015 Hasnyálmirigynapló; Magvető, Budapest, 2016 Drámák (Harminchárom változat Haydn-koponyára; Én vagyok a Te; Oratorium balbulum; Hét utolsó szó; Mercedes Benz) (2016) Magvető Kiadó Az olvasó országa. Esszék, cikkek, 2003–2016; szerk. Tóth-Czifra Júlia; Magvető, Budapest, 2018 "És mesélni kezdtem"; vál. Dés László; Sztalker Csoport, Budapest, 2018 (Poket) Hét utolsó szó; ill. Nádler István; Corvina, Budapest, 2018 Vanni van. Válogatott beszélgetések; vál., szerk. Pál Sándor Attila; Magvető, Budapest, 2025

CD-k, hangoskönyvek Kertész Imre, Esterházy Péter: Egy történet Esterházy Péter: Egy nő Esterházy Péter. Fancsikó és Pinta Esterházy Péter: Harmonia caelestis Esterházy Péter: Semmi művészet Esterházy Péter: Ha minden jól megy – Esszék Esterházy Péter: A mi a bánat

Művei alapján készült filmek 1986 – Vigyázat, mélyföld!, rendező: Molnár György 1986 – Idő van, rendező: Gothár Péter 1987 – Tiszta Amerika, rendező: Gothár Péter (forgatókönyv) 1992 – Anna filmje, rendező: Molnár György 1996 – Érzékek iskolája, rendező: Sólyom András 2006 – Könyveskép: Fancsikó és Pinta, rendező: El Eini Sonia 2020 – Egy nő, rendező: Benkő Imola Orsolya, Szilágyi Szabolcs

Művei az alábbi idegen nyelveken jelentek meg angol, bolgár, cseh, dán, finn, francia, görög, holland, horvát, japán, kínai, lengyel, lett, német, norvég, olasz, orosz, portugál, román, spanyol, svéd, szerb, szlovák, szlovén, török, újhéber (ivrit), ukrán (186 önálló kötet, újrakiadásokkal együtt – 2016. júliusi állapot).

Díjak, kitüntetések bélyegkép|265px|Pozsonyban, 2009. október 19-én

1977 – Móricz Zsigmond-ösztöndíj 1977 – Művészeti Alap Elsőkötetesek Díja 1980 – Mikes Kelemen Kör Emlékérme (Hollandia) 1981 – Mozgó Világ Aszú-díja 1983 – Füst Milán-díj 1984 – Déry Tibor-díj 1986 – József Attila-díj 1986 – Örley-díj (Nádas Péterrel) 1988 – Vilenica-díj (Szlovénia) 1990 – Krúdy Gyula-díj 1990 – Az év könyve díj 1991 – Alföld-díj 1992 – Soros Alapítvány Életműdíja 1992 – Ordre des Arts et des Lettres lovagi fokozata (Franciaország) 1993 – Római Irodalmi Fesztivál Díja (Premio Opera di Poesia) 1993 – Magyar Rádió Hangjáték Produkciódíj 1994 – Szabad Sajtó-díj 1994 – Ordre des Arts et des Lettres tiszti fokozata (Franciaország) 1995 – A Magyar Művészetért Alapítvány Díja 1995 – Björnson-díj (Norvégia) 1995 – A Soros Alapítvány Alkotói Díja 1996 – Kossuth-díj 1996 – Szép Ernő-jutalom 1998 – Vilenica-díj (Szlovénia) – másodszor 1999 – Az év embere díj (Magyar Hírlap) 1999 – Osztrák Állami Díj 2001 – Magyar irodalmi díj 2001 – Márai Sándor-díj 2001 – Gundel művészeti díj 2002 – CET Irodalmi Díj 2002 – Herder-díj 2002 – Győri Könyvszalon alkotói díj 2003 – Ordre des Arts et des Lettres parancsnoki fokozata (Franciaország) 2004 – Grinzane Cavour-díj (Olaszország)http://www.litera.hu/hirek/olasz-irodalmi-dij-esterhazy-peternek 2004 – Pro Europa-díj 2004 – Üveggolyó-rend (Írók Boltja)http://www.irokboltja.hu/?t=uveggolyo 2004 – A német könyvszakma békedíja 2005 – Demény Pál-emlékérem 2006 – Prima Primissima díj