Kecskemét (, , horvátul: Kečkemit) megyei jogú város, Bács-Kiskun megye és a Kecskeméti járás székhelye. Lakónépesség szerint a Dél-Alföldön a második és Magyarországon a nyolcadik legnagyobb, közigazgatási terület szerint Magyarországon a hetedik, a Dél-Alföldön a második legnagyobb település. Bács-Kiskun vármegye népességének mintegy 23%-a él Kecskeméten. Félúton fekszik a főváros Budapest és az ország harmadik legnagyobb települése, a Dél-Alföld központja, Szeged között, mindkettőtől 86 kilométerre.
Ásatások során a régészek bronzkori urnákat találtak, emellett a piarista gimnázium építése során avar sírokat is fedeztek fel. A helyet először 1368-ban említik városként. A török korban is különleges jogokkal rendelkezett, ugyanis közvetlen a budai pasának adózott. A fejlődés alapja a szarvasmarha-tenyésztés és ennek alapján a szarvasmarha-, szőrmés- és kovács-kereskedelem volt.
1710-ben került a város a Habsburg-család kezére és 1867-ig Bécs fennhatósága alatt maradt. 1834-ben a város felszabadult a földesurak függősége alól, megkezdték a közösségi telken elhelyezkedő nagybirtokok telkekre bontását, és számos állandóan lakott egyéni gazdaság (tanya) épült a Pusztán. Az ugar homoktalaj megkötésére a 19. század első felében több millió gyümölcsfát ültettek. 1900-ra a város lakosságának fele már ilyen egyéni tanyákon élt.
A virágzó mezőgazdaság és az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéssel kezdődött meg az ipar fellendülése, nagy polgárságot hozott létre, amely a századfordulón számos szecessziós épülettel gazdagította a városközpontot. 1911. július 8-án erős földrengés rázta meg Kecskemétet, amely nagy károkat okozott. 1950-ben a város közigazgatási jelentőségre tett szert: területileg legnagyobb megye, Bács-Kiskun megye székhelye lett.
2008. június 18-án a német Daimler autógyártó bejelentette, hogy 800 millió euró értékű Mercedes-Benz gyártóüzemet tervez építeni Kecskeméten. A régió egyik legnagyobb üzeme több ezer embernek ad munkát.
Nevének eredete A földrajzi nevek etimológusa szerint a szó eredeti alakja Kecskemed lehetett, amiből a med utótag száraz medret, időnként kiszáradó eret jelentett (hasonlóan a Homokmégy, Nemesmedves, Medina helységnevekhez).
Más nyelvészek szerint a mét pedig járást, menetet jelent. (Bolgárul a „kozicska meta” kecskejárást jelent). A kecske mellett szól, hogy a 13. században Szent Miklós püspök – a legrégibb helybéli templomnak – a Barátok templomának védőszentje, a megtérített új híveknek tenyésztésre kecskét ajándékozott. Az egykori történelmi iratok Aegopolisnak, azaz Kecskevárosnak hívták a települést, s a város régi, fatárgyat, állatot megjelölő égetőbélyegzője a Bak csillagkép jegyével egyezett.
Kecskemét horvát neve két alakban létezik. A hercegszántóiak Kečkemerac-nak, a felsőszentivániak Kečkemit-nek nevezik, míg bolgár nyelven Кечкемет a város neve.
Címere középre|186x186px A címerpajzs felül enyhén kiszélesedő, alul szív formájú, hatszögletű alakot követ, alapszíne vörös. Az alsó részén három zöld halom helyezkedik el, amelyek közül a középső magasabb a többinél. Ennek tetején egy oldalnézetben ábrázolt, jobbra tekintő, két hátsó lábán ágaskodó fehér kecskebak látható. A pajzs fölött a magyar Szent Korona jelenik meg úgy, hogy nem ér hozzá a pajzshoz, hanem kissé fölötte lebeg. Az alsó abroncs szélessége megegyezik a pajzs felső két csúcsa közötti távolsággal. Az abroncs, az azt díszítő elemek foglalatai, a keresztpánt és a kereszt arany színűek. A korona bársonykupolája a pajzs vörös színével harmonizál. A díszítőelemek színezése is részletesen kidolgozott: a kövek kék és sötétlila árnyalatúak, az oromdíszek kék és zöld színben jelennek meg. A figurális zománcképek – köztük a pantokrátor, angyalok és apostolok – többféle színben, például kékben, zöldben, sötét- és halványlilában, valamint narancssárgában láthatók. A gyöngysor halványlila árnyalatú. Az egész címert erőteljes fekete kontúr emeli ki és foglalja egységbe.
Fekvése
A nagyvárosok közül Kecskemét fekszik a legközelebb az ország mértani középpontjához, Pusztavacshoz. A Duna-Tisza közén, a Kiskunsági löszös hát közepén elhelyezkedő város a kedvező helyi adottságoknak köszönheti a létét. Az ország minden részéből könnyen megközelíthető, Budapesttől autópályán kb. 45 percnyire fekszik.
Története Kezdetek Közvetlen környékét már az i. e. 3000-ben is lakták. A bronzkorból egy urnatemető is előkerült. A népvándorlás idején először a szkíták, majd a szarmata származású jazigok, később a hunok, a gótok és a gepidák, végül a nomád avarok birodalma a vidék. A piarista gimnázium építésekor avar sírokra bukkantak.
Középkor Kecskemét fontos alföldi kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedő- és vásározóhelyként hamar városként kiemelkedett a környező települések közül, 1369-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele. Luxemburgi Erzsébet királyné 1439-ben elzálogosította. Ekkor kun szállásterületnek számított, a Kecskemét-szék központja.
Újkor A török hódoltság időszakában az állandó harcok, majd a szpáhi földesurak sanyargatásai miatt a palánkokkal védett városba menekültek a környék lakói. Kecskemétet a természetes védelmen kívül különleges és kivételezett jogi helyzete is megkímélte az állandó zaklatástól, ugyanis a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte; később a szultáni kincstár birtoka lett. A török időket túlélő városnak nagy pusztítást okozott a rácok kegyetlen támadása 1707. április 3-án.
Már a Rákóczi-szabadságharc végén, 1710-ben végleg Habsburg-kézre kerül, s mint halmaztelepülés fejlődik tovább. A városkép egyébként – akár szinte valamennyi alföldi mezővárosé – övezetes szerkezetet mutat: legkívül a tanyavilág; ezt követik befelé haladva a kertek és gyümölcsösök, kisebb-nagyobb házakkal; majd a falusias jellegű, még közelebb a központhoz – már a sáncárkokon belül – kövezett kisvárosi utcák következnek akácfákkal szegélyezve, végül a nagyvárosias mag.
Leírás a településről a 18. század végén:
124px|1911 127px|2008 A kecskeméti nagy zsinagóga az 1911-es földrengés után. Az épület ma a Tudomány és Technika Háza
19–20. század A polgári átalakulás fontos állomása, hogy 1832-ben egy összegben megváltották hűbéri terheit. Ekkor kezd kibontakozni a tájra mindmáig meglehetősen jellemző homoki kertészkedés és szőlőkultúra.
bélyegkép|310px|Kecskemét központja a 20. század elején. Somorjai Ferenc grafikája
A város az elsők között kapcsolódott be az 1848-as honvédtoborzásba: 1848. szeptember 25-én a régi vásártéren mondta el Kossuth Lajos híres hadba hívó beszédét. A kiegyezés után, 1868-ban innen indul ki az Asztalos János vezette parasztmozgalom, mely országos méreteket ölt. A város háziezrede ekkoriban a császári és királyi 38. Mollináry gyalogezred volt. A 19. század végén indult meg a város látványos fejlődése, amikor a filoxéravész szinte teljesen elpusztította az ország hegyvidéki szőlőit, ugyanakkor a lazább homoktalajon jelentéktelen volt a kártétele. Az 1870-es években a város környékén nagyobb szőlőültetvények alakultak ki, megvetve a 20. század első felére jellemző szőlő-gyümölcs gazdaság alapjait Kecskeméten. Szintén 1870-ben Kecskemét megkapja a törvényhatósági jogú város címet. Ma is működő büntetés-végrehajtási intézetét 1904-ben építették Wagner Gyula építész tervei alapján. A kész épületegyüttest Kecskemét városa „ajándék” címén a Magyar Állam tulajdonába adta. 1911. július 8-án a 20. század második legnagyobb magyarországi földrengése rázta meg a várost. A rengés intenzitása VIII, magnitúdója pedig 5,6 volt, amelynek során több száz lakóépület, valamint középületek, köztük a református templom rongálódott meg súlyosan. A földrengés 8 millió aranykorona értékű kárt okozott.
A 19. századi fejlődést az 1929–33-as nagy gazdasági világválság törte meg először, majd a háborús esztendők következtek, sok kecskeméti férfi a MK 7. Zrínyi Miklós Gyalogezred, illetve ennek ikerezrede, a 37. gyalogezred kötelékében vett részt a világháborúban. A várost 1944 november elsején foglalták el a szovjet csapatok. 1945 után pedig teljesen új helyzetet teremtett a gyökeresen átalakult társadalmi-politikai rendszer: történetében először Kecskemét jelentős közigazgatási szerepkört kapott, az ország legnagyobb területű megyéjének, Bács-Kiskun vármegyének lett székhelye 1950-ben. bélyegkép|280px| Kecskemét közigazgatási területéből 1950-ben vált ki Bugac, Lakitelek és Nyárlőrinc, 1952-ben Ágasegyháza, Helvécia, Lászlófalva (mai nevén Szentkirály), Városföld, továbbá Hetényegyháza, mely utóbbi községet 1981-ben visszacsatoltak Kecskeméthez, végül 1954-ben vált külön a várostól Ballószög. bélyegkép|280px|Kecskemét területének felosztása. Piros szín jelöli a belterületeket, sárga az ún. kertségeket, kék a repülőteret és zöld az egyéb (jellemzően tanyás) külterületeket Az 1956-os forradalom idején a tüntetések során többen estek áldozatul sortüzeknek, elsőként október 26-án. Másnap, október 27-én Kecskemét Cigányvárost tankokkal döntötték romba, két MiG-15-ös vadászrepülő is gépágyúzta a cigánytelepet. Szemtanúk és történészek szerint sok sebesült és több halálos áldozat is volt a kegyetlen akció miatt.https://index.hu/tudomany/tortenelem/2012/10/27/repulorol_gepagyuztak_a_kecskemeti_ciganyvarost)
Közélete Polgármester-lista
NévJelölő szervezetIdőtartamMegjegyzés / ForrásokMerász József...1990–1994Az 1990-es polgármester-választásról a Nemzeti Választási Iroda publikus nyilvántartása alapján csak annak végeredménye állapítható meg.A hivatkozott forrás a jelölő szervezet tekintetében nem tartalmaz pozitív információt, azt „nem ismert”-ként tünteti fel.Katona LászlóMDF-KDNP-FKgP-MIÉP1994–1998Az 1994-es választási eredmények:Dr. Szécsi Gábor IstvánFidesz-MDF-VP1998–2006Az 1998-as választási eredmények:Fidesz, MDFA 2002-es választási eredmények:Dr. Zombor GáborFidesz2006–2014A 2006-os választási eredmények:Fidesz-KDNPA 2010-es választási eredmények:Szemereyné Pataki KlaudiaFidesz-KDNP2014–A 2014-es választási eredmények:A 2019-es választási eredmények:A 2024-es választási eredmények:
Országgyűlési képviselők Kecskemét jelenlegi országgyűlési képviselői: Csőszi Attila (TISZA) – Bács-Kiskun vármegye 1. választókerület Molnár János (TISZA) – Bács-Kiskun vármegye 2. választókerület Kecskemét országgyűlési képviselőinek listája
A 2024-es önkormányzati választás eredménye
A polgármester-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/03/telepulesek/060?tab=results&filter=mayor
Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok arányaSzemereyné Pataki KlaudiaFidesz-KDNP41,89% Király JózsefSzövetség a Hírös Városért Egyesület – DK – LMP – Zöldek – MSZP – Párbeszéd- ZÖLDEK29,57% Hódi Zsuzsanna Mi Hazánk524011,24% Dr. Kara LászlóFüggetlen38688,30% Dr. Klinger Ádám AndrásCivil Összefogás Városunkért Egyesület32126,89% Bodrogi TamásVálasszon Jövőt!9842,11%Összesen100%
A képviselőtestület-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/03/telepulesek/060?tab=results&filter=representative
Párt Mandátumok Képviselő-testület Magyar Polgári Szövetség – KDNP 13P Szövetség a Hírös Városért Egyesület – DK – LMP – Zöldek – MSZP – Párbeszéd- ZÖLDEK 5 MKKP 1 Mi Hazánk 1 Független 1
Címere, zászlója Kecskemét város címere az önkormányzat rendelete szerint „csücskös talpú, hatszögletű pajzs. Vörös mezejében zöld hármas halomnak kiemelkedő középső részén heraldikailag balra néző, ágaskodó ezüst (fehér) kecskebak. A pajzs fölött a magyar Szent Korona lebeg. A címer alatt félkörívben elhelyezett, díszesen redőzött szalagon a város jelmondata: »Sem magasság, sem mélység nem rettent« olvasható. A jelmondat csak a címer ünnepi változatának része.”