A Malév (Magyar Légiközlekedési Vállalat) (IATA kódja MA, ICAO kódja MAH, hívójele Malev) közép-európai légi fuvarozó vállalat, Magyarország nemzeti légitársasága volt 1954 és 2012 között. A Malév betűszó a Magyar Légiközlekedési Vállalat cégnévből ered.
Igazgatósága Budapesten, bázisrepülőtere a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér volt. 2012 elején 23 lízingelt repülőgéppel rendelkezett.
A Malév 33 országban képviselte magát képviseletek és vezérügynökök útján. A légitársaság járatain 2010-ben több mint 3 millió fizető utas repült. Ugyanebben az évben elnyerte a legjobb kelet-európai légitársaságnak járó World Airline Awards díjat.
2012. február 2-án a Fővárosi Bíróság csődvédelem alá helyezte a céget, aminek hatására február 3-án a partnerek és a repülőterek csak azonnali fizetés esetén biztosítottak volna szolgáltatást, így a Malév leállította az üzemszerű működést, nem indított járatokat. Több gépet a cég tartozása fejében külföldön visszatartottak.
2012. február 3-án 6:00-kor a Malév hivatalosan is felfüggesztette a repülési tevékenységét, a bejelentés utáni órákban pedig számos külföldi hírportál (többek között BBC, AFP, USA Today) közölt elemzéseket a Malév összeomlásához vezető lehetséges okokról.http://www.bbc.co.uk/news/business-16866872http://travel.usatoday.com/flights/post/2012/02/malev-grounded/619418/1http://news.yahoo.com/hungarian-airline-malev-halts-operations-102640041.html
A Malév utolsó járata az MA745-ös járatszámú Helsinki–Budapest útvonalat repülő Boeing 737-es volt, amely Helsinkiből háromnegyed tízkor landolt Budapesten.https://index.hu/gazdasag/2014/02/03/ket_eve_nem_repul_a_malev/ Az utolsó Malév gép, egy HA-LNA lajstromjelű Bombardier CRJ200ER, 2017. november 29-én repült el Budapestről. Az Elena becenevű Malév gépet, amely évekig állt darabokban a Ferihegyi repülőtér raktáraiban, s az Aeroplex – az egykori Malév repülőgép-karbantartó leányvállalata – hozta működőképes állapotba.Elena végleg elrepült Budapestről.
2018. június 6-án a Malév a hosszúra elhúzódott csődeljárás, felszámolás után, jogutód nélkül megszűnt, s a cégjegyzékből is az összes leányvállalatával együtt, kivéve az Aeroplexet, véglegesen törölve lett. A Malév összesen 170 milliárd forintos tartozást halmozott fel, s hagyott maga után."Véglegesen megszűnt a MALÉV"
Története A második világháború pusztítása a magyarországi közforgalmi repülés és az akkori légitársaságok, a Magyar Aeroforgalmi Rt. (Maefort), az Aeroexpress Rt., és a Magyar Légiforgalmi Rt. (Malert) végét is jelentette. A háború után egy évvel, 1946. március 29-én megalakult a Malév elődje, a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (Maszovlet), és még ugyanazon év augusztusában megérkezett a légitársasághoz az első öt, egyenként 21 személyes Li–2-es utasszállító repülőgép a Szovjetunióból, valamint később egy háromszemélyes Po–2-es légitaxi, amelyet postai küldemények szállítására használtak. A polgári repülőtér a világháború előtt és rövid ideig utána is a budaörsi repülőtér volt (a korábbi légitársaságok a mátyásföldi repülőteret használták).
bélyegkép|balra|A Malév Li–2-es gépei Ferihegyen 1956-ban|alt= A Maszovlet első járatai belföldiek voltak. 1946-ban nyitották meg a Budaörs és Debrecen, Szombathely, Győr valamint Szeged közötti járatokat. Ebben az évben a Maszovlet repülőgépei 292 órát töltöttek a levegőben, összesen 1864 utast és 17 tonna rakományt szállítottak. A következő években Miskolcot, Pécset, Békéscsabát, Kaposvárt, Zalaegerszeget és Nagykanizsát is hozzácsatolták a társaság hálózatához. Az első külföldi járat 1947-ben indult Bukarestbe és létrejött az első külföldi menetrendszerű járat Prágába. A társaság tervei között szerepelt egy Varsóba, Bukarestbe és Belgrádba irányuló állandó járat létrehozása, de ez gazdasági okok miatt nem sikerült. 1954. november 25-én egy államközi szerződést írtak alá Moszkvában, melynek értelmében a magyar kormány megvásárolta a Szovjetunió részesedését a Maszovletben. Másnap megalakult a Maszovlet jogutódja, a Malév. thumb|jobbra|250px|A Malév képviselete a Lurdy házban(Budapest, 1097, Könyves Kálmán körút 12-14.) thumb|jobbra|250px|A Malév utazási (Malév Air Tours) és jegyirodája a Petőfi Sándor utcában (Budapest) alt=|bélyegkép|290x290px|Il–18-as a London Heathrow-i repülőtéren 1965-ben A légitársaság átalakulása után főleg belföldi járatokat üzemeltettek, de 1956-ban megnyitották az első járatot Nyugat-Európába. Június 5-én leszállt az első menetrend szerinti gép Bécsben. Az 1956-os forradalom leverése után a szovjetek minden repülést betiltottak. Csak 1957 januárjában indult meg újra a forgalom a Budapest–Miskolc–Debrecen járattal. Ebben az évben Zalaegerszeg is bekapcsolódott a légiforgalomba. 1958-tól rövid ideig, Budapestről Siófokra is lehetett repülni. 1960-ban megszüntették a Budapest és a Szeged közötti járatot. 1963. szeptember 24-én a Budapest–Kairó járat lett az első, Európán kívüli magyar repülőgépjárat. Ugyanebben az évben a belföldi járatok nagy része megszűnt, mivel a Malév leselejtezte a Li–2-es típust és az új Il–14-es típus üzemeltetésére a vidéki, füves repülőterek nagy része nem volt alkalmas. Az első Malév gép, amely átrepülte az Egyenlítőt, egy Il–18-as volt 1966. február 11-én, egy kormánydelegáció utazása során. 1979 végére a Ferihegyi repülőtér és a Malév utasforgalma is elérte az egymillió főt. alt=|balra|bélyegkép|369x369px|Tu–154B2-es, a London-Heathrow-i repülőtéren 1992-ben thumb|right|290px|Ferihegy 2A, a Malév egykori bázisa thumb|right|290px|Ferihegyi látkép 2000-ben. A képen látható egy, akkor még forgalomban lévő Malév Tu-154 B2 típusú repülőgép (hátul, balról a harmadik).
bélyegkép|balra|A Malév első nem-szovjet repülőgépe, a Boeing 737-200 1968. december 22-én megérkezett a Malévhez az első sugárhajtású repülőgép, a szovjet Tu–134-es. A gép a HA-LBA lajstromjelet kapta. 1989 előtt kizárólag szovjet repülőgépeket működtettek, sokáig csak a szomszéd országokba. Az 1968-ban a Szovjetuniótól vásárolt Tu–134 repülőgépek távolabbi országok elérését is lehetővé tették. 1973. szeptember 5-én érkezett meg Ferihegyre a HA-LCA lajstromjelű Tu–154-es gép, melyet további 18 darab követett. A Malév 1988. november 18-án megkezdte a szovjet géppark cseréjét bérelt Boeing gépekre. Az első ilyen amerikai gép egy – HA–LEC lajstromjelű – Boeing 737-200-as volt, 1988 novemberében. 1993. május 10-én szolgálatba állt az első nagygép is, a Boeing 767–200ER HA–LHA lajstromjellel ellátva. 1995 decemberében érkezett az első holland Fokker 70-es repülőgép, mellyel elkezdődött a Tu–134-es típus leváltása. Az utolsó Tu–154-est 2001-ben vonták ki a forgalomból. A légitársaság 2003. február 7-én kezdte meg a régi Boeingek cseréjét az új Boeing 737 NG (Next Generation) repülőgépre. Ezek alkották 2012-ig a flotta gerincét.
2010-ben a Malév elnyerte a legjobb Kelet-Európai légitársaság díját a World Airline Award díjátadón, amit az utasok elégedettségei alapján osztanak ki.
A Malév 2006. november 22-én hivatalos meghívást kapott a oneworld szövetségbe (melynek tagjai például a Finnair és a British Airways), majd 2007. április elejétől a oneworld teljes jogú tagja lett. (Megjegyzendő azonban, hogy ezt megelőzően a SkyTeam szövetség felé érdeklődött a légitársaság a ČSA-Czech Airlines cseh társaságon keresztül, melyet végül nem követett szövetségi tagság.)
Az AEA 2007-es felmérése szerint a Malév Európában a harmadik legpontosabb légitársaság volt 84,8%-kal. (Az eredmények szerint az első helyezett a cseh CSA, a második pedig a belga Brussels Airlines.)
2008-ban a Malév 4 darab Bombardier Dash 8 Q400 típusú, turbólégcsavaros repülőgépet bérelt ki a kanadai Bombardier-től. Ezek a regionális gépek a cég csődjéig forgalomban maradtak.
A Malév a 2011-es nyári menetrendi időszakban 32 ország 52 városába, helymegosztási partnereivel együtt pedig 37 ország 83 városába közlekedtetett menetrend szerinti járatokat.
Közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron, eközben 2600 munkavállalót foglalkoztatott, 500 hazai vállalkozással állt kapcsolatban.Az összeomlás határán a Malév, Index, 2012. január 30.
Központi reptere a Ferihegyi repülőtér volt, de 2005 nyarától időszakosan már a Sármellék nemzetközi repülőtérről is üzemeltetett járatokat Stuttgartba, illetve a 2006 nyarától kezdve Berlin-Tegel is felkerült a charter menetrendbe. Ezenkívül a Debreceni nemzetközi repülőtérről is évek óta indított több célállomásra charter járatokat.
A törzsutasok számára a vállalat a Duna Club nevű programot működtette.
A Malév utolsó logója 1988-ban született, ennek tervezője Zsótér László volt. A népszerű reklámzene is 1988-ban készült, mely Presser Gábor szerzeménye.
Gazdasági háttere Még 1992. november 12-én az Alitalia olasz nemzeti légitársaság és a Simest olasz bank tőkeemeléssel 35% részesedést szerzett a Malévben, de 1997 decemberében az Alitalia Malév-részvényeit magyar bankok visszavásárolták. 1999 és 2007 között a Malév 99,5%-os többségi tulajdonosa az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. volt, a maradék 0,5%-ot kisebb befektetők birtokolták. 2007-ben sokadik próbálkozásra végül az ÁPV Rt. 200 millió forintért eladta a Malévet a Borisz Mihajlovics Abramovics orosz üzletember irányítása alatt álló„A cég – és ezáltal a nemzeti légitársaság – formálisan két magyar magánszemély tulajdonában volt, gyakorlatilag azonban a papíron kisebbségi tulajdonos Borisz Abramovics irányítása alatt állt (a trükközésre azért volt szükség, hogy a Malév nemzeti légitársasági besorolását és uniós repülési jogát ne kockáztassák).” Visszatérne az állam a Malévba, Index/MTI, 2009. október 29. AirBridge Zrt.-nek. Az állami tulajdonú Malév Vagyonkezelő Kft. átvállalta a Malévtól annak a Magyar Fejlesztési Banktól felvett 20 milliárd forintos hitelét, ennek fejében állami tulajdonban maradt a Malév márkanév, az egyik Boeing gépet birtokló Malco LLC és a Százhalombatta-Ferihegy közötti kerozinvezeték.Lehívták a Malév orosz milliárdjait, Index/MTI, 2010. március 10.
2009 áprilisában az igazgatóság Martin Gausst nevezte ki a Malév vezérigazgatójának, akinek irányítása alatt a légitársaság az addigi legnagyobb, közel 50 milliárdos veszteségét volt kénytelen elkönyvelni(2009: -24,8md, 2010: -24,5 md).
2009-ben Abramovics kiszállt az AirBridge-ből, így annak többségi tulajdonosa Költő Magdolna, kisebbségi tulajdonosa és tényleges irányítója pedig az orosz Vnyesekonombank lett, üzemeltetésébe pedig beszállt az Aeroflot orosz nemzeti légitársaság.
2010. március 10-én a Vnyesekonombank kifizette azt a 32 millió eurós bankgaranciát, amelyet az AirBridge által a 2007-ben állami tulajdonban maradó vagyontárgyak után a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek fizetendő bérleti díjakra vállalt.Tőkeemeléssel 95 százalékos állami tulajdonban a Malév, Index/MTI, 2010. március 11. 11-én a Malév jegyzett tőkéjét négymillió forintra csökkentették, és 26,82 milliárd forintos tőkeemelést hajtottak végre, amiből 25,36 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő jegyzett, ezáltal a Malév többségi tulajdonosa ismét a magyar állam lett, 95 százalékos részesedéssel. A maradék 5 százalék továbbra is az AirBridge kezében maradt.
Egy, a 2010-es Orbán-kormány idején államilag megrendelt elemzés lényegében életképtelennek találta a Malévet: működése tarthatatlan, nincs esély rá, hogy 2012-re nullszaldós legyen.nol.huMalév: életképtelen minden része (Index, 2010. december 15., a Népszabadság cikke alapján) A légitársaság ekkorra évi 10-20 milliárd forint veszteséget halmozott fel.
Mivel az EU szabályai tiltják a légitársaságok költségvetési pénzből való támogatását, a Wizz Air vizsgálatot kezdeményezett az Európai Bizottságnál a 2010-es államosítás jogszerűségéről. 2011 nyarán az Európai Bizottság hivatalos javaslattal élt a magyar kormánynál, hogy szerkezetátalakítási program bemutatása után a kifogásolt állami támogatást is elfogadhatónak tartják. Ennek elmaradása esetén, azaz a vállalat fenntarthatóságának elérése nélkül a támogatást a Malévnak vissza kell fizetnie.