Események Határozott dátumú események január 8. – A Kisantant külügyminiszteri konferenciája Belgrádban. január 21. – Vlagyimir Iljics Lenin halála. január 25. – Aláírják a csehszlovák-francia szövetségi szerződést. január 27. – Jugoszláv–olasz barátsági és együttműködési szerződés aláírása Rómában. (Az Adria-paktum – vagy más néven Római-paktum – Fiumét szabad várossá nyilvánítja.) február 1. – Anglia elismeri a Szovjetuniót, és felveszi vele a diplomáciai kapcsolatokat („a Szovjetunió elismerésének elve”). február 1. – Olaszország elismeri a Szovjetuniót. február 16. – A Népszövetség 1923. április 23-ai döntése értelmében a Nógrád vármegyei Somoskő és Somoskőújfalu Csehszlovákiától visszakerül Magyarországhoz. február 25. – Ausztria elismeri a Szovjetuniót. március 3. – II. Abdul-Medzsidet, az utolsó szultánt, megfosztják hatalmától és családjával együtt száműzik Törökországból. március 8. – Görögország elismeri a Szovjetuniót és felveszik a diplomáciai kapcsolatokat. március 16. – Kárpátalján a katonai diktatúra feloldása után megrendezik az első csehszlovák parlamenti választásokat. március 21. – A Szovjetunióban megszüntetik a Tyihon pátriárka ellen korábban megindított bírósági eljárást. március 26. – Az Olasz Királyság annektálja a Fiumei Szabadállamot, amelyet korábban az 1920. évi rapallói szerződés szavatolt. április 1. – A müncheni bíróság Hitlert öt év börtönbüntetésre ítéli, azonban csak 13 hónapot tölt le a rácsok mögött, miközben rendkívüli kényelemben él a landsbergi várbörtönben. (Titkára, Rudolf Heß segítségével ott írja meg a „Mein Kampf” című programjellegű művét.) április 9. – Közzéteszik a német jóvátételt módosító Dawes–tervet. április 15. – A Lengyel Nemzeti Bank megalapítása. április 24. – A korrupciós botrányba keveredett csehszlovák szenátusi elnök, Karel Prášek lemond tisztségéről. május 20. – A Klebelsberg-féle középoktatás megújításának jegyében kihirdetik a középiskoláról szóló 1924. évi XI. törvénycikket, amely meghatározza a középiskola fogalmát és feladatát. május 24. – Megalapítják a Magyar Nemzeti Bankot. május 26. – Csehszlovák-olasz barátsági szerződést írnak alá. június 2. – Az Egyesült Államok teljes körű polgárjogot adományoz az országban született indiánoknak. június 13. – Gaston Doumergue szenátusi elnököt választják meg Franciaország államfőjévé. június 24. – A Magyar Nemzeti Bank részvénytársasági formában megkezdi működését. július 1. – A Horvát Parasztpárt (HPP) belép a moszkvai székhelyű Parasztinternacionáléba, főképp, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét felhívja a horvát kérdésre. (8 hónap után kilép.) július 2. – Megalakul a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS). július 31. – Lengyelországban elfogadják az úgynevezett Peremvidék-törvényt. szeptember 5. – Magyar–szovjet diplomáciai kapcsolatfelvétel. szeptember 17. – Olaszország – területi igényei miatt – felmondja a rapallói szerződést. október 2. – A Népszövetség elfogadja a nemzetközi viták békés rendezéséről szóló genfi jegyzőkönyvet. október 10. – A csehszlovák nemzetgyűlés hét banktörvény elfogadásával szabályozza a pénzintézetek működését. október 18. – Franciaország elismeri a Szovjetuniót. október 30. – A Kínai Köztársaságban Cao Kun elnök uralmát saját tábornoka dönti meg. november 13. – Az Egységes Párt 1923 augusztusában kilépett szélsőjobboldali szekciója Gömbös Gyula vezetésével hét képviselővel megalakítja a Magyar Nemzeti Függetlenségi Pártot (Fajvédő Párt). november 26. – Kikiáltják a Mongol Népköztársaságot. november 28. – A Ruhr-vidéket elhagyják az utolsó megszálló francia és belga csapatok is. november 30. – Párizsi látogatásakor Károlyi Mihályt az Emberi Jogok Ligája magyar tagozatának elnökévé választják. december 1. – Tallinnban kommunista felkelés tör ki, amelyet azonban gyorsan levernek, és a kommunista pártot betiltják.
Határozatlan dátumú események április – A csehszlovákiai ellenzéki pártok újabb memorandumot juttatnak el a Népszövetséghez a csehszlovák állampolgárság jogtalan megtagadása tárgyában.
Az év témái Államok vezetőinek listája 1924-ben 1924 a filmművészetben január 10. – A CBC Sales Corporationt Columbia Picturesre keresztelik át március 1. – Walt Disney Alice egy napja a tengeren címen bemutatja első rajzfilmjét. (Alice Csodaországban c. mű alapján) április 26. – megalapul az Metro-Goldwyn-Mayer (MGM) America – rendező: D. W. Griffith Forbidden Paradise – főszereplője: Pola Negri; rendezte: Ernst Lubitsch Monsieur Beaucaire – főszereplő: Rudolph Valentino, rendezte: Sidney Olcott The Thief of Bagdad, rendező: Raoul Walsh és főszereplője: Douglas Fairbanks Balogh Béla – Aranymadár Gaál Béla – Csak nővel ne! Deésy Alfréd – Hollandi szív 1924 az irodalomban 1924 a légi közlekedésben 1924 a sportban Az MTK nyeri az NB 1-et. Ez a klub 11. bajnoki címe. május 4. – július 27. VIII. Nyári olimpiai játékok – Párizs, Franciaország, 44 ország 3092 sportoló részvételével. január 25. – február 5. I. Téli olimpiai játékok – Chamonix, Franciaország, 16 ország részvételével. 1924 a tudományban Az Australopithecus nevű hominida első leletének (a Taung 1, „taungi gyermek”) felfedezése Dél-Afrikában. 1924 a vasúti közlekedésben 1924 a zenében Kodály Zoltán: Székely fonó. George Gershwin: Rhapsody in Blue.
Születések január 13. – Paul Karl Feyerabend osztrák származású tudományfilozófus († 1994) január 18. – D. Szabó Károly földműves, az 1956-os forradalom gyóni eseményeinek egyik vezető szereplője és kivégzettje († 1959) január 27. – Sabu indiai születésű amerikai színész († 1963) január 31. – John Lukacs Széchenyi-díjas magyar történész († 2019) március 7. – Abe Kóbó japán író († 1993) március 5. – Zakariás József kitűnő magyar labdarúgó, megbecsült edző, az Aranycsapat kiemelkedő középpályása, 35 válogatott mérkőzésen játszott († 1971) március 27. – Sarah Vaughn amerikai jazzénekesnő, zongorista († 1990) április 3. – Marlon Brando Oscar-díjas színész († 2004) április 6. – Méray Tibor Kossuth-díjas magyar író, újságíró († 2020) április 12. – Raymond Barre francia kormányfő († 2007) április 25. – Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas magyar zeneszerző, karvezető, zenepedagógus, a nemzet művésze († 2019) április 25. – Szenes Iván magyar zeneszerző, dalszövegíró († 2010) április 26. – Biksza Miklós magyar kommunista pártfunkcionárius († 1956) május 5. – Ignazio Spalla (Pedro Sanchez) olasz színész († 2005) május 9. – Bulat Salvovics Okudzsava szovjet-orosz költő, író, dalénekes († 1997) május 22. – Charles Aznavour örmény származású francia sanzonénekes († 2018) június 2. – Böszörményi Géza filmrendező, forgatókönyvíró († 2004) június 12. – George H. W. Bush, az USA 41. elnöke († 2018) június 13. – Rába György író, költő, műfordító († 2011) június 25. – Sidney Lumet amerikai rendező († 2011) június 27. – Brusznyai Árpád középiskolai tanár, az 1956-os forradalom kivégzett mártírja († 1958) június 29. – Mojmír Stránský cseh tervező, a Velorex egyik megalkotója († 2011) július 4. – Eva Marie Saint Oscar-díjas amerikai színésznő július 21. – Tamássy István magyar kertészmérnök, egyetemi tanár († 1995) augusztus 1. – Abdullah ibn Abdul-Aziz, Szaúd-Arábia királya († 2015) augusztus 3. – Leon Uris amerikai író († 2003) augusztus 4. – Szabad György Széchenyi-díjas magyar történész, politikus, az Országgyűlés elnöke (1990-94) († 2015) augusztus 5. – Fazekas Árpád magyar gyermekgyógyász főorvos, nyírségi helytörténeti kutató († 2019) augusztus 20. – Gajdócsi István jogász, gazdálkodó, politikus († 1989) augusztus 23. – Efrájim Kishon (Kishont Ferenc) magyar származású, izraeli író († 2005) augusztus 23. – Robert Solow amerikai közgazdász aki a gazdasági növekedés elméletével foglalkozott († 2023) augusztus 25. – Körmöczy Zsuzsa teniszező († 2006) augusztus 30. – Pándi Marianne zenetörténész († 2009) augusztus 30. – Kisfaludy Lajos vegyészmérnök, az MTA tagja, a gyógyszervegyészet jelentős alakja († 1988) szeptember 12. – Karádi Gábor amerikai magyar vízépítő mérnök, az MTA tagja († 2018) szeptember 13. – Falusi Károly magyar tsz-elnök, országgyűlési képviselő († 2003) szeptember 16. – Lauren Bacall amerikai színésznő, Humphrey Bogart legendás színész felesége († 2014) szeptember 17. – Balázs Dénes magyar földrajztudós, karsztkutató, világutazó († 1994) szeptember 20. – Bodrogi Tibor etnográfus († 1986) október 1. – Jimmy Carter, az USA 39. elnöke († 2024) október 5. – Gyarmati Olga olimpiai bajnok atléta († 2013) október 22. – Faluvégi Lajos közgazdász, pénzügyminiszter († 1999) november 3. – Köteles Erzsébet olimpiai bajnok magyar tornásznő († 2019) november 20. – Benoît Mandelbrot francia matematikus († 2010) november 22. – Geraldine Page Oscar-díjas amerikai színésznő († 1987) november 26. – George Segal amerikai szobrászművész († 2000) november 29. – Zsolnai Hédi magyar táncdalénekesnő, színésznő († 2004) december 5. – George Savalas görög származású amerikai színész, Telly Savalas testvére († 1985) december 8. – Hasznos István olimpiai bajnok magyar vízilabdázó († 1998) december 14. – Kibédi Ervin Jászai Mari-díjas magyar színész († 1997) december 15. – Bogáti Péter magyar író, sci-fi-író († 2012) december 19. – Kós Lajos magyar bábművész († 2008) december 24. – Michael Goldberg amerikai absztrakt expresszionista festő († 2007) december 25. – Váci Mihály költő, műfordító († 1970)
Halálozások január 14. – Zicsi és vásonkői gróf Zichy Géza magyar író, drámaíró, zeneszerző, zongoraművész, belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, főrendiházi tag (* 1849) január 21. – Vlagyimir Iljics Lenin, a Szovjetunió első miniszterelnöke (* 1870) február 3. – Thomas Woodrow Wilson amerikai politikus, elnök (* 1856) március 17. – Ferdinandy Gejza jogtudós (* 1864) március 24. – Robert Nivelle francia tábornok, a francia erők főparancsnoka (1916–17) (* 1856) április 24. – Zielinski Szilárd építészmérnök (* 1860) június 3. – Franz Kafka csehországi német író (* 1883) augusztus 12. – Bródy Sándor író (* 1863) szeptember 9. – Tagányi Károly levéltáros, történész, etnográfus (* 1858) szeptember 22. – Kövess Hermann tábornagy, hadmérnök (* 1854) október 7. – Bér Dezső magyar festő, grafikus, karikaturista és plakáttervező (* 1875) október 12. – Anatole France Nobel-díjas francia író (* 1844) november 8. – Pasteiner Gyula művészettörténész, műkritikus, az MTA tagja (* 1846) november 10. – Pentelei Molnár János festőművész (* 1878) november 29. – Giacomo Puccini olasz zeneszerző (* 1858)
Nobel-díjak A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
FizikaiManne SiegbahnKémiainem adták kiOrvosi-fiziológiaiWillem EinthovenIrodalmiWładysław ReymontBékenem adták ki
Jegyzetek
Források
Kategória:20. század