Események Határozott dátumú események január 5. – Francia-olasz egyezmény Sziámról. január 19. – Megalakul a Magyar Gazdaszövetség. március 1. – Az aduai ütközetben a Makonnen herceg parancsnoksága alatt lévő abesszin erők a teljes olasz gyarmati hadsereget szétverik. május 2.–október 31. – A honfoglalás ezredik évfordulójának megünneplése. május 2. – A király megnyitja az ezredévi kiállítást, s átadják a forgalomnak a földalatti vasutat. június 8. – Az országgyűlés ünnepi ülése az új Országháza Kupolacsarnokában. Ezredévi ünnepi felvonulás a Vérmezőről a Várba, majd onnan az Országháza elé. A Szent Koronát az Országházba viszik. (az eseményről készült az első magyarországi mozgófilmfelvétel). június 9. – Bécsben az Osztrák–Magyar Monarchia nemzetiségeinek képviseletében mintegy hatezer fő vesz részt a magyarországi millenniumi ünnepségek ellen tiltakozó gyűlésen. június 28. – Szilli rablógyilkosság augusztus 31. – Ünnepélyesen átadják a budapesti Nagykörutat. szeptember 6. – Megnyílik a szegedi Anna fürdő. szeptember 8. – Az I. Magyar Országos Technikus Kongresszus rendezvénye során felavatták Ybl Miklós szobrát (Mayer Ede alkotása) Budapesten, a mai Ybl Miklós téren. szeptember 11. – Megindul a vezetékes ivóvízszolgáltatás Kolozsváron. szeptember 30. – Francia-olasz egyezmény Tunéziáról. október 4. – Átadják a forgalomnak a budapesti Ferencz József hidat (mai Szabadság híd). október 26. – Az addisz-abebai békeszerződés megkötése, mely az első olasz–abesszin háború végét jelenti. (A háború az Olasz Királyság vereségével végződik, míg Abesszínia egészen 1936-ig megőrzi függetlenségét.) szeptember 27. – Ünnepélyes keretek között átadják a forgalomnak a Vaskapu-csatornát az érdekelt három ország – Magyarország, Szerbia, Románia – uralkodóinak jelenlétében. szeptember 30. – Az Osztrák–Magyar Monarchia és Románia meghosszabbítják a szövetségi szerződést, valamint aláírnak egy katonai együttműködési jegyzéket. november 3. – Átadják a forgalomnak az Újpesti vasúti hidat. december 27. – A boszniai szerbek memorandumban ugyanazokat a jogokat kérik az uralkodótól, amelyekkel a török uralom alatt rendelkeztek.
Határozatlan dátumú események február – Elnöki választások Oranje Szabadállamban. az év folyamán – Megépül Magyarország első vízierőműve Ikerváron. A Városligetben kiállítják a Racławicei körképet.
Az év témái Államok vezetőinek listája 1896-ban 1896 a filmművészetben január – Az Amerikai Egyesült Államokban Charles Francis Jenkins és Thomas Armat kifejlesztik a Vitascope nevű vetítőt. Armat elkezd dolgozni Thomas Edisonnal, hogy Vitascope-okat gyártsanak. április 16. – A Thomas Edison által alapított társaság New Yorkban megrendezi az amerikai első mozielőadást. Thomas Edison és Thomas Armat Vitascope-ját használják. május 10. – Budapesten a Royal Szállóban Lumière-ék megbízottja megrendezi az első fél órás mozielőadást. október 1. – A Pathé testvérek megalapítják a Pathé Frères céget. William Selig megalapítja a Selig Polyscope Company Chicagóban. Georges Méliès első megrendezett, kitalált történetű filmjei: Kártyajáték, Egy hölgy eltüntetése stb. A vonat érkezése rendező: Lumière fivérek A csók rendező: William Heise 1896 az irodalomban december 10. – Aurélien-Marie Lugné-Poe, a Théâtre de l'Œuvre igazgatója bemutatja Alfred Jarry Übü király című darabját. (A mű bemutatója óriási botrányt keltett, a második előadás után levették a műsorról.) 1896 a jogalkotásban 1896 a sportban április 6–15. – Az első modern kori olimpiai játékok Athénban. április 11. – Hajós Alfréd Athénban olimpiai aranyérmet szerez 100 méteres, továbbá 1200 méteres gyorsúszásban. 1896 a tudományban január 5. – Wilhelm Conrad Röntgen felfedezéséről szóló hír megjelenik a bécsi Neue Freie Presse újságban. Jacques Hadamard és Charles-Jean de La Vallée Poussin bebizonyítja az analitikus számelmélet egyik legfontosabb eredményét, a prímszámtételt 1896 a vasúti közlekedésben
Születések január 2. – Dziga Vertov szovjet filmrendező († 1954) január 5. – Árva János magyar levéltáros, Csanád vármegyei tisztviselő († 1969) január 20. – Almásy Imre, főként a két világháború közt aktív, majd emigrációba vonult magyar politikus, országgyűlési képviselő († 1973) január 26. – Ittebei Kiss József, a Császári és Királyi Légierő legeredményesebb magyar pilótája († 1918) január 27. – Agustín Muñoz Grandes spanyol tábornok, falangista politikus, a Kék Hadosztály parancsnoka († 1970) február 2. – Gergely Sándor író, újságíró († 1966) február 2. – Kazimierz Kuratowski lengyel matematikus, az MTA tagja († 1980) február 9. – Szügyi Zoltán vezérőrnagy, a Szent László hadosztály parancsnoka († 1967) február 21. – Mihalik Kálmán, a Székely himnusz zeneszerzője († 1922) március 1. – Váczy József magyar kisgazda politikus, országgyűlési képviselő († 1965) március 3. – Horváth Endre grafikusművész, bélyegtervező († 1954) április 1. – Nagy László ügyvéd, országgyűlési képviselő († ?) április 12. – Szeder János gépészmérnök, sportvezető, országgyűlési képviselő († ?) április 16. – Makláry Zoltán Kossuth-díjas magyar színész († 1978) május 7. – Fjodor Markelovics Csesznokov erza író, drámaíró († 1938) május 19. – Várkonyi Nándor író, szerkesztő, kultúrtörténész († 1975) június 6. – Italo Balbo fasiszta politikus, légügyi miniszter († 1940) június 7. – Nagy Imre politikus, miniszterelnök († 1958) augusztus 3. – Iona Emmanuilovics Jakir szovjet tábornok, katonai reformer († 1937) augusztus 4. – Lengyel József író († 1975) augusztus 5. – Roszner István magyar huszártiszt, földbirtokos, országgyűlési képviselő († 1958) augusztus 9. – Jean Piaget svájci pszichológus († 1980) augusztus 14. – Albert Ball angol vadászpilóta az I. világháborúban († 1917) augusztus 16. – Ruzicskay György festőművész († 1993) augusztus 18. – Laziczius Gyula nyelvész, irodalomtörténész, az MTA tagja († 1957) augusztus 28. – Márton Áron erdélyi püspök († 1980) szeptember 1. – Sass Árpád festő († 1957) szeptember 9. – Kozma István honvéd altábornagy († 1951) szeptember 12. – Faragó László magyar ügyvéd, újságíró, lapszerkesztő († 1967) szeptember 15. – Alekszej Innokentyjevics Antonov, szovjet hadseregtábornok († 1962) szeptember 17. – Pátzay Pál, magyar szobrászművész, éremművész († 1979) szeptember 24. – F. Scott Fitzgerald, amerikai író († 1940) november 6. – Ecker Ferenc Kossuth-díjas mérnök, feltaláló († 1978) november 12. – Piacsek András magyar állattenyésztő, szakpolitikus († 1972) november 14. – Pataky Kálmán, magyar operaénekes († 1964) november 23. – Klement Gottwald, kommunista politikus, Csehszlovákia elnöke († 1953) december 1. – Georgij Konsztantyinovics Zsukov szovjet hivatásos katona, a Szovjetunió marsallja, a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke, az SZKP KB tagja, honvédelmi miniszter († 1974) december 12. – Ádám Jenő zeneszerző, kóruskarnagy, zenepedagógus († 1982) december 21. – Konsztantyin Konsztantyinovics Rokosszovszkij szovjet és lengyel marsall, Lengyelország honvédelmi minisztere († 1968) december 23. – Szalay László magyar gazdálkodó, országgyűlési képviselő († 1964) december 28. – Andorffy Mária magyar költő, regényíró († 1918) december 30. – Erdélyi József költő († 1978)
Halálozások január 8. – Paul Verlaine francia költő (* 1844) január 21. – Karvasy Ágoston jogtudós, közgazdász, az MTA tagja, az első magyar nyelvű állam- és gazdaságtudományi áttekintések szerzője (* 1809) január 29. – Beöthy Zsigmond költő, író, bíró, jogtudós (* 1819) február 18. – Kápolnai Pauer István katonatiszt, hadtudós, hadtörténész, az MTA tagja (* 1833) március 28. – Csutak Kálmán 1848–1849-es honvédezredes (* 1820) november 1. – Degré Alajos ügyvéd, a márciusi ifjak egyike (* 1819) november 4. – Orbán József magyar pedagógus (* 1818) november 16. – Színi Károly magyar író, újságíró, néprajzkutató (* 1829) november 18. – Hazslinszky Frigyes Ákos botanikus, mikológus, az MTA tagja (* 1818) december 3. – Erkel László zongoraművész, karnagy (* 1844)
Jegyzetek
Források
Kategória:19. század