bélyegkép| Seitenstettengasse 4, ahol a Stadttempel található A Stadttempel Bécs fő zsinagógája. Az osztrák főváros I. kerületében, az Innere Stadtban található a Seitenstettengasse 4. szám alatt, ezért a zsinagógát Seitenstettentempelnek is nevezik. 1938 előtt a bécsi zsinagógák és imatermek nagy száma miatt az volt a szokás, hogy az intézményeket utcákról vagy sikátorokról nevezik el.
Története bélyegkép| Joseph Kornhäusel által készített tervek Egyes zsidó családok 18. század végi gazdasági fellendülésével és a zsidók emancipációs törekvéseivel, amelyeket II. József császár türelmi rendelete tett lehetővé, felmerült az ötlet, hogy a városközpontban egy reprezentatív zsinagógát építsenek. Ezt az elképzelést a zsidó hitközség elöljárósága is támogatta, és 1819-ben levélben közölte valamennyi tagjával. A leendő építési területek közül kettőt a magisztrátus nem hagyott jóvá. 1811-ben Michael Lazar Biedermann és Isaak Löw Hofmann 90 000 guldenért megvették a mai Seitenstettengasse-ban található Pempflingerhofot. 1823-ban azonban az épületet rossz állapota miatt le kellett bontani, és Joseph Kornhäusel, korának egyik leghíresebb bécsi építésze kapott megbízást egy új épület megtervezésére. A klasszicista stílusú épület alapkövét 1825. december 12-én rakták le.Israelitische Kultusgemeinde Wien: Geschichte der IKG Wien. Abgerufen am 12. Dezember 2015. Az ünnepélyes megnyitót 1826. április 9-én tartották. bélyegkép| A bejárati kapu (a felirat magyarázata a szövegben) Az akkor hatályos rendelkezések szerint a nem katolikus imahelyeknek, az úgynevezett tolerancia imaházaknak „rejtve” kellett maradniuk, és nem lehettek közvetlenül láthatóak az utcáról. Max Eisler (1881–1937, ortodox zsidó) művészettörténész ezért úgy beszélt a zsinagógáról, mint „ambivalens korának emlékművéről”. [...] Kívül – mivel a zsidók nem jelölhették meg imahelyeiket az utcán – mint egy lakóház, belül mint egy színház. Csak nem templom”.Max Eisler: Der Seitenstetten Tempel. In: Menorah. Heft 3, Wien 1926, S. 157. Maga a zsinagóga tehát egy ötemeletes, 14 ablaktengelyes, klasszicista homlokzatú lakóépület mögött található, amely a zsidó hitközség létesítményeinek otthonaként szolgál. Az önálló épületként épült Stadttempelbe az utcai épületen keresztül lehet bejutni.
Az utcai épület bejárati kapuja fölött található felirat (Zsolt 100,4):
A schearaw betűi, amelyeket méretükkel hangsúlyoznak – jobbról az 1. sorban a negyedik betűvel kezdve – egy számot eredményeznek, amely az építés évére emlékeztet: sin/300 + ajin/70 + rés/200 + jod/10 + váv/6 = 586 - gondolja elé az 5000-ret, ami 5586 a zsidó naptár szerint = 1825/26. bélyegkép| A zsinagóga belseje, 2006 bélyegkép| A bécsi Stadttempel – függöny a frigyszekrény előtt Az ovális imaterem tizenkét ión oszloppal van körülvéve, amelyek a női galériát támasztják alá. A földszint a férfiak számára van fenntartva. A zsinagóga összesen mintegy 700 férőhellyel rendelkezik. A terem elülső részén, a kupola alatt találhatóak a tízparancsolat kőtáblái.
A mai terem- és világításkialakítás már nem felel meg az eredeti állapotnak, mert már az 1895-ben Wilhelm Stiassny által végzett első felújítás alkalmával változtattak a női galérián, a kupola díszítésén és a világításon, miután 1867-ben bevezették a gázvilágítást. A második felújítás 1923-ban következett. A jelenlegi állapot az 1963-ban elvégzett általános felújítás eredménye. 1934-ben a Zsidó Frontkatonák Egyesülete (Bund jüdischer Frontsoldaten) emléktáblát helyezett el az előcsarnokban az első világháborúban elesett zsidó katonák emlékére. bélyegkép| A tóraszentély fölött találhatóak a tízparancsolat táblái Az első rabbi, aki itt szolgált, 1865-ben bekövetkezett haláláig, Isaak Mannheimer volt. 1826-ban az ő javaslatára nevezték ki Salomon Sulzert kántornak Bécsben. bélyegkép| A 2002-ben felállított holokauszt-emlékmű a bejáratnál Míg Bécs több mint 130 zsinagógája és imaházaNach einer Auflistung von Geneé, Martens und Schedl gab es in Wien vor 1938 insgesamt 95 Synagogen. Pierre Geneé, Bob Martens, Barbara Schedl: Jüdische Andachtsstätten in Wien vor dem Jahre 1938. Aus: David. Jüdische Kulturzeitschrift, abgerufen am 12. Dezember 2015. Die Israelitische Kultusgemeinde listet 55 Synagogen und Vereinsbethäuser auf. Israelitische Kultusgemeinde Wien: Abgerufen am 12. Dezember 2015. közül az összes többit felgyújtották az 1938. november 9-10-i kristályéjszakán, Bécs fő zsinagógája volt az egyetlen, amelyik megmenekült a pusztulástól, mivel lakóházak közé volt ékelődve. A belső teret azonban meggyalázták, megrongálták, és a bécsi zsidók gyűjtőtáboraként használták, akiket aztán deportáltak, majd a holokauszt során meggyilkoltak. Ennek emlékére 1988 szeptemberében emléktáblát avattak az előcsarnokban.
Az előcsarnokban több emléktábla található, az egyik a halhatatlan rabbiknak, akik a Stadttempelben tevékenykedtek. 1894 óta, amikor Moritz Güdemann főrabbi, aki addig a Leopoldstädter Tempelben működött, a Seitenstettengasse-i zsinagógába került, a Stadttempel lett hagyományosan az összes bécsi főrabbi zsinagógája. „Az 1938–1945 sorsdöntő években életüket vesztett zsidó férfiak, nők és gyermekek emlékére” felirat megtalálható az „Ávinu Málkénu” imádság versével együtt: „Atyánk, királyunk, tedd meg azokért, akiket Szent Nevedben gyilkoltak meg” egy másik emléktáblán, amelyet 1945 után helyeztek el. Egy másik emlékmű az 1948-as izraeli felszabadító háborúban elesett egykori osztrák zsidóknak állít emléket. Az előcsarnokban található Aron Menczer, a fiatalok Palesztinába irányuló bevándorlási mozgalmának vezetője és a Bécsi Cionista Ifjúság emlékműve is, amelyet 1993. június 3-án avattak fel. 2002. november 9-én itt leplezték le a 65 000 meggyilkolt osztrák zsidó emlékművét. Israelitische Kultusgemeinde Wien, abgerufen am 12. Dezember 2015. Forgatható táblák között, amelyeken a meggyilkoltak nevei szerepelnek, egy törött gránitoszlop áll a nemzetiszocialisták által elpusztított közösség szimbólumaként, amely 1938-ig a zsidóság egyik legnagyobb központja volt. A zsinagógában számos más, rokonok által adományozott emléktábla emlékezik a zsidóüldözés áldozataira.
1945 őszétől ismét lehetett istentiszteleteket tartani az ideiglenesen felújított zsinagógában. 1946. április 2-án Theodor Körner, Bécs polgármestere jelenlétében ünnepélyes istentiszteletet tartottak a felavatás 120. évfordulója alkalmából, amelyet rádión keresztül az Egyesült Államokba, Nagy-Britanniába és Palesztinába is közvetítettek, de csak 1947 szeptemberében állították fel újra a padokat.
Különleges események 1949. augusztus 14-én itt helyezték el Herzl Tivadar és szülei, valamint nővére koporsóját Izrael kék-fehér zászlaja alatt, mielőtt Izraelbe szállították volna őket. Ezen az ünnepségen többek között az akkori főrabbi, Eisenberg Akiba is felszólalt: „Herzl szelleme, aki mindig büszkén hirdette és mindannyiunkkal hirdettette: Zsidó vagyok!", annak az embernek a szelleme, aki Józsefhez hasonlóan hitt a megváltásban, Herzl szelleme él, a föld és a nép él."
Mielőtt Izraelbe szállították volna, 1950 novemberében itt helyezték el Zwi Perez Chajes egykori főrabbi földi maradványait is.
1958-ban, a bécsi Staatsoper egyik vendégszereplése során a híres tenor, Richard Tucker kántorként énekelt a templomban, hogy kifejezze tiszteletét Salomon Sulzer iránt; s életrajza szerint ez volt élete „egyik legnagyobb élménye”.
1963-ban, 9 hónapos felújítási munka után nyitották meg újból a zsinagógát. A terveket Otto Niedermoser készítette.
1976-ban a Stadttempel felavatásának 150. évfordulója alkalmából ünnepi istentiszteletet tartottak, amelyen számos osztrák politikus, például Bruno Kreisky, Otto Rösch, Christian Broda, Hannes Androsch és Karl Lütgendorf vett részt.
1984-ben Paul Chaim Eisenberg főrabbi néhány méterrel arrébb, a terem közepére helyeztette át a bimát, hogy megfeleljen a háláchá, az ortodox hagyomány követelményeinek.
1988-ban a zsinagógát Richard Lugner építési vállalkozó ismét felújította, és különösen az előcsarnokokat tette tágasabbá.
2001-ben a Stadttempel építésének 175. évfordulóját a híres tenor, Neil Shicoff részvételével és Thomas Klestil szövetségi elnök jelenlétében ünnepelték.
Terrortámadások 1979-ben és 1981-ben 1979. április 22-én fél kilogramm plasztik robbanószer robbant fel a zsinagóga udvarán. Senki sem sérült meg, de az összes üvegablak összetört, és jelentős anyagi kár keletkezett. A merénylők teljesen akadálytalanul tudtak behatolni a zsinagógába; ezt követően az As-Saika nevű palesztin szélsőséges csoport vállalta magára a merénylet elkövetését.
1981. augusztus 29-én a Fatah Forradalmi Tanács palesztin szélsőséges csoport két fegyveres terroristája támadást hajtott végre a Stadttempel ellen, két embert megölve és 21-et megsebesítve, néhányukat közülük súlyosan. A támadók, akik közül az egyik már korábban részt vett a Heinz Nittel elleni támadásban, szombaton 11 óra 30 perckor, az istentisztelet alatt hatoltak be a zsinagógába, kézigránátokat dobtak el és a tömegbe lőttek. A golyózáporban súlyosan megsérültek a biztonsági szolgálatra kirendelt rendőrök és két magánőr. Az egyik támadót egy véletlenül jelen lévő magánnyomozó meglőtte, és az ezt követő nagyszabású hajtóvadászat során a környéken letartóztatták. A második terroristát is elfogták egy üldözés után, amelynek során megölt két járókelőt, és kézigránátot dobott egy járőrkocsira.
A Stadttempel, mint a többi ausztriai zsidó intézmény, még ma is folyamatos rendőri védelem alatt áll.
2020-as terrortámadás 2020. november 2-án este terrortámadás történt Bécs belvárosában, a Seitenstettengasse és a nyüzsgő Bermudadreieck negyedben. Öt ember (köztük az elkövető) meghalt, 22 másik pedig megsérült, néhányan súlyosan.
Szervezet bélyegkép| Kántorkoncert A Stadttempel rabbijai 1894 óta, amikor Güdemann főrabbi a Leopoldstädter Tempelből a Seitenstettengasse-ra költözött, egyben Bécs főrabbijai is, 2016-tól 2019 júniusáig Arie Folger, 2020 óta pedig Jaron Engelmayer. A Bécsi Zsidó Múzeum vezetett túrákat kínál a Stadttempelbe. 1990 óta Paul Chaim Eisenberg javaslatára évente kántorkoncerteket is rendeznek itt, a világ minden tájáról érkező híres kántorok, például Naftali Herstik részvételével.
Jelenleg a bécsi zsidó hitközségnek mintegy 7000 bejegyzett tagja van.
Jegyzetek
Fordítás
Források
Pierre Genée: Wiener Synagogen 1825–1938. Löcker, Wien 1987, S. 47–52, ISBN 3-85409-113-3. Felix Czeike: Historisches Lexikon Wien. Band 5. Kremayr & Scheriau, Wien 1997, ISBN 3-218-00547-7, S. 304f. Evelyn Adunka: Der Stadttempel Wien. Geschichte – Rabbiner – Kantoren. Herausgegeben von der Stiftung Neue Synagoge Berlin, Centrum Judaicum, Hentrich & Hentrich, Teetz 2008, ISBN 978-3-938485-55-2 (= Jüdische Miniaturen, Band 62). Nikolaus Vielmetti: Die Bedeutung des Tempels in der Wiener Seitenstettengasse für die jüdische Gemeinde in Wien. In: Voll Leben und voll Tod ist diese Erde: Bilder aus der Geschichte der Jüdischen Österreicher von 1190 bis 1938, Herold Verlag, Wien 1988, ISBN 3700803788, S. 130–142. Israelitische Kultusgemeinde Wien | Informationen über Wiener Synagogen Über die Sonderbriefmarke der Österreichischen Post „150 Jahre Wiener Stadttempel“
Kategória:Zsinagógák Kategória:Bécs 19. századi építményei