Miklós László (Dombóvár, 1902. május 19. – Budapest, Józsefváros, 1972. június 22.) orvos, szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár, egészségügyi szervező, Frigyesi József (1875–1967) szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár unokaöccse.

Élete Miklós Adolf (1874–1960)1901-ig Mann Ábrahám. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/ évszáma: 124869/1901. Forrás: MNL-OL 30801. mikrofilm 92. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1901. év 24. oldal 17. sor államvasúti hivatalnok és Frigyesi (Friedenstein) Sára (1881–1949) gyermekeként született zsidó családban. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol 1926. október 16-án avatták orvosdoktorrá. Az 1921/1922. tanévben a budapesti I. sz. Anatómiai Intézetben mint díjtalan demonstrátor, majd 1922. szeptember 1-től 1926 végéig a Krompecher Ödön igazgatása alatt álló II. számú Kórbonctani Intézetben részint mint bejáró tag, részint mint kinevezett díjtalan gyakornok dolgozott.

1927. január 1-jén lépett a budapesti II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika szolgálatába mint díjtalan gyakornok. 1930. szeptember 1-jén fizetéses gyakornokká, 1931. szeptember 1-jén tanársegéddé nevezték ki. 1932 májusa és 1933 januárja között Freiburgban, az ottani női klinikán dolgozott, s ez idő alatt három dolgozata jelent meg.

A második zsidótörvény következtében, 1939. december 1-től a klinikától távol volt, azonban a felszabadulás után mint díjtalan tanársegéd ismét a klinika alkalmazásában állt.

1947-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán A terhesség és szülés kórtana című tárgykörből magántanárrá habilitálták. 1950-től 1954-ig az Országos Vérellátó Szolgálat nőgyógyász főorvosa, 1954-től 1966-ig a Budapest VI. kerületi Tanácsnál egészségügyi osztályvezető főorvos volt. 1962-ben egészségügyi szervezésből szakorvosi képesítést nyert. 1966-tól 1971-ig, nyugdíjba vonulásáig a Központi Ágynyilvántartó főorvosaként működött. Mintegy húsz szakközleménye jelent meg.

Házastársa Paizs Zsuzsanna volt, akit 1945-ben Budapesten vett nőül. Fia Molnár László.

A Farkasréti temetőben nyugszik (9/1-1-222).

Művei

Összefüggés a hüvely bacteriumflorája és a terhesség időtartama között (Orvosi Hetilap, 1930, 30.) A terhesség kísérleti meghosszabbítása sárgatest kivonattal (Orvosi Hetilap, 1930, 32.) Aschheim–Zondek reactio áttételes chorionepithelioma kapcsán (Orvosi Hetilap, 1931, 25.) Adatok a corpus luteum hormon-termeléshez (Orvosi Hetilap, 1931, 36.) Immunizálási kísérletek terhességgel szemben (Orvosi Hetilap, 1935, 3.) Prolapsus Placentae (Orvosi Hetilap, 1935, 23.) Meddőség ritka esete. Elmeszesedett Oxyuris vermicularis az elzáródott kürtökben. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1947, 4.)

Jegyzetek

Források

Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyar szülész-nőgyógyászok Kategória:1902-ben született személyek Kategória:1972-ben elhunyt személyek Kategória:Dombóváriak Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:Református hitre tért személyek Kategória:A holokauszt magyar túlélői