Golo Brdo falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pozsegaszentpéterhez tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban 12, közúton 17 km-re északra, községközpontjától 2 km-re nyugatra, a Pozsegai-medence szélén és Papuk-hegység déli lejtőin, a Velikéről Kutjevóra vezető út mentén, a Mikuša-patak partján fekszik.
Története A Velike-Pozsegaszentpéter út mellett található „Topinica” nevű régészeti lelőhelyen a szántásban talált kőkorszaki kőszekerce alapján kijelenthető, hogy már a történelem előtti időben is éltek itt emberek.Konzervatorska podloga Park prirode Papuk Požega,2014 A mai település is nagyon régi, de középkori létezéséről nem áll semmi adat rendelkezésre. A török uralom idején katolikus horvát lakossága volt, akik utódai élnek ma is a településen.Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. 1698-ban „Goloberdo” néven 8 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. 1760-ban 22 ház állt a településen.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Golo berdo”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Goloberdo” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 204. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Goloberdo” néven 26 házzal, 289 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 26. o. Buda, 1829.
1857-ben 286, 1910-ben 381 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a horvát, 3%-a német, 2%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 325 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 286 285 302 280 334 381 385 379 359 364 357 333 318 276 345 325
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva)
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései