Gálochi Temesváry Lajos [korabeli forrásokban Tömösváry Lajos névhasználattal is] (Érpele, 1841 – Debrecen, 1909. június 9.)Debreceni állami halotti akv. 952/1909. folyószám. színész, színigazgató. bélyegkép|250px|Temesváry Lajos, 1870, Debrecen Életútja 1860-ban lépett fel először Molnár György társulatában. Játszott Kassán és Debrecenben, ahol népszerű lírai- és hősszerelmes, valamint drámai szalonszínész volt. Foglalkozott rendezéssel is az 1860-as évek végétől. 1871-ben mint vendég szerepelt a Nemzeti Színházban, ahova ezután egy évre szerződött. 1873 és 1875 között kassai színigazgató volt,Borovszky: Abaúj-Torna vármegye és Kassa (Magyarország vármegyéi és városai, 1896). A színészet Kassán. Színigazgatók 1861 óta. majd újból színészként működött. 1875/1876-ban a Budai (más néven Krisztinavárosi) Színkör igazgatói tisztét töltötte be, majd a társulat tagjának, Szathmáry Károlynak adta át a vezetést.Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 4. kötet,(Budapest, 1931). Szathmáry Károly (jobbatelki) 1875 és 1878 között mint magánvállalkozó társulati igazgató bérelte a debreceni színházat.Zelizy Dániel: Debrecen sz. királyi város egyetemes leírása (Debrecen, 1882). II. Társadalmi s egyéb viszonyok. VI. Irodalom, színészet, könyvtárak. 546. oldal 1877-ben e minőségében adott fel hirdetést jelentkező színészek leendő szerződtetése iránt.Fővárosi Lapok 1877. szeptember 12. 207. szám Ezen években híradások szólnak a debreceni társulat nagyváradi és máramarosszigeti vendégszerepléseiről is.Fővárosi Lapok 1877. április 1. 75. szám 1879-ben a szabadkai színház az ő igazgatósága alatt ünnepelte 25 éves fennállását, majd 1881-ben ismét vállalta az igazgatói feladatokat.Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 4. kötet, (Budapest, 1931) Szabadkai színészet. 152–153. oldal és Közben, 1880-ban a német színészek kora tavaszi fellépése után „Zomborban tartott társulatával hosszú színi idényt”.A primadonnája: Hegyi Aranka, tagjai: Zilahy Gyula, Polgár Károly, Dálnoky János, Bokody Antal, Könyves Mari, stb. [Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 4. kötet (Budapest, 1931) Zombori színészet, 469. oldal] 1881-ben Nagybecskerek után Törökbecsén is előadásokat tartott társulatával,Pesti Hírlap, 1881. február 17. 47. szám majd Óbecsén is felléptek,A Hon, 1881. március 9. 67. szám és még március hónapban előadásokat tartottak Zentán is.Pesti Hírlap, 1881. március 22. 80. szám 1881 májusára már Szarvason terveztek előadást tartani.Ellenőr, 1881. április 25. 206. szám 1881 májusában az országban kormányengedéllyel működő, így előadási jogú 29 színigazgató között Temesváry Lajost még Zenta székhellyel említik, de állandó tartózkodási helyük Szabadkán lehetett, s innen járták – elég sok utazást megkövetelő módon – vándortársulatként a tág környezetben fekvő fő településeket.[Fővárosi Lapok 1881. május 13. 109. szám] 1879-től folyamatosan Kolozsvárott is szerepelt. A kolozsvári nyári színház előadása 1881. augusztus 4-én Edmond Gondinet „Gavaud, Minard et Cie” című, 1869-ben írt darabja volt, melyet „Gaveaut, Minard társak” elnevezéssel Temesváry Lajos fordított.Magyar Polgár, 1881. augusztus 4. 176. szám
Azonban 1881. augusztus 5-én történt végzetes párbaja miatt Kolozsvárról távozniuk kellett, s ekkor Aradi Gerő színigazgatóval megegyezve az 1881/1882-es téli, s augusztusban az 1882/83-as újabb téli évadra is (a még ekkor álló úgynevezett „bódészínházba”) a szegedi színtársulathoz szerződött feleségével együtt.A Temesváry-házaspár szegedi vendégszereplései 1882-ben Szolnokon is vendégszerepelt a Temesváry házaspár,Fővárosi Lapok 1882. május 3. 101. szám ugyanezen év június 21-én a Fővárosi Színkörben az ő szereplésükkel adták elő Sardou: A haza című darabját,A Hon, 1882. június 19. 167. szám s ugyanitt a színkör által bohózatokra kiírt pályázat bíráló bizottságának is tagja volt Temesváry Lajos.Pesti Hírlap, 1882. július 4. 182. szám Ő rendezte az 1882. július 18-án a Budai Színkörben előadott Prém József: A boldogító című vígjátékát.Fővárosi Lapok 1882. július 18. 162. szám 1884/1885-ben is hírt adtak a heti- és napilapok a házaspár színdarabokban történő szerepléséről, 1887-ig pedig Temesváry Lajos versszavalatairól egyes rendezvényeken, majd végleg elhagyta a színi pályát, és MÁV-tisztviselőként helyezkedett el.
Krecsányi Ignác, Mándoky Béla, Aradi Gerő és Miklósy Gyula mellett a 19. század utolsó évtizedeinek egyik legjelentősebb igazgató-rendezője volt.
Párbaja 1881. augusztus 5-én színésztársát, Szombathelyi Bélát – az egy évvel korábban feleségeik között történt szóváltás miatt„Szombathelyi Bélát, a kolozsvári színház nagy tehetségű jellemszínészét, Tömösváry Lajos színigazgató golyója öli meg, aki egy esztendő múltán kéri számon ellenfelétől azt a sértő kifejezést, amelyet a feleségeik szóváltása alkalmával, Szombathelyi Tömösvárynéval szemben használt”.Magyarság, 1922. augusztus 6. 177. szám – párbajra hívta, melynek során pisztolyának golyója megsebesítette ellenfele combját, és Szombathelyi 19 nappal később vérmérgezésben elhunyt.„Temesváry Lajos színész kolozsvári lapokban nyilatkozatot adott ki a párbajügyről, elmondva, hogy nyugodtan várja a törvényszéki tárgyalást, mert csak neje iránti tartozó kötelességét teljesíté: Szombathelyi ugyanis, a két nőnek egy páholyülés fölötti ügybaja után azzal sérté meg az ő nejét, hogy »nem tartja egyébnek, mint közönséges, goromba, neveletlen, debreceni cívis-asszonynak«, s midőn ő levélben kérte fel, hogy e kifejezésekért kérjen bocsánatot, azt felelte, hogy »szolgálatára« áll; Temesváry kardot akart választani s Szombathelyi ragaszkodott a pisztolyhoz”. Fővárosi Lapok 1881. augusztus 30. 196. szám. Temesváryt ezért a kolozsvári törvényszék másfél évi államfogházra ítélte 1882. november 4-én,Pesti Hírlap, 1882. november 6. 306. szám majd fellebbezése után 1883 februárjában a Marosvásárhelyi Királyi Tábla egy évi fogságra mérsékelte azt.Nemzet, 1883. február 1. 31. szám A Kúria azonban 1883 októberében ismét másfél évi államfogház büntetésre módosította.Fővárosi Lapok 1883. október 31. 255. szám Végül 1884 februárjában „Kolozsvárra megidézték Temesváry Lajos színészt, ki Szombathelyi Bélát párbajban megölte, hogy kezdje meg a rámért másfél évi fogházbüntetést.”Fővárosi Lapok 1884. február 2. 28. szám Királyi kegyelemmel 1884. december 30-án 7 és fél hónapos váci fogság után szabadult.„Kegyelem a párbajozónak. A szomorú emlékű Szombathelyi–Temesváry-párbaj miatt másfél évi börtönre ítélt Temesváry Lajos színésznek hátralevő büntetését király ő felsége kegyelmesen elengedte. Nyolcadfél hónapot ült kí már Temesváry végzetes lövéséért a váci államfogházban, honnan most már szabadlábra lett helyezve.Magyar Polgár, 1884. december 30. 299. szám
Családja Erdélyi nemesi családban született. Apja, gálóchi Temesváry Károly százados volt az 1848–49-es honvédseregben, édesanyja Fekete Veron. 1873. június 7-énEsketési bejegyzés a debreceni ref. akv. 172/1873. fsz. alatt. kötött házasságot Farkas Irmával, a debreceni vagyonos vaskereskedő leányával, aki 1877-ben vele partnerségben színésznőként is fellépett. Lányuk, Irma 1894-ben a Színművészeti Akadémián szerzett oklevelet és a Nemzeti Színház tagja lett.
Fontosabb szerepei Odiot Maxime (Octave Feuillet: Egy szegény ifjú története) Zrínyi Miklós (Jókai Mór: Szigetvári vértanúk) André (Victorien Sardou: Fernande) Nemzeti Színház, mint a kassai színház tagja, 1871.„A nemzeti színháznak szerdán — Sardou »Fernande«-jában — vendége volt Temesváry Lajos, a kassai színtársulat igyekező, fiatal tagja. Ő nem most mutatá be először magát a pesti közönségnek, de az első és mostani föllépése közt oly nagy különbség van, hogy a régi vendégre most már csak a gyönge, de mindamellett tiszta hang emlékeztet. Temesváry azóta sokat tanult és sokat haladt. Mint halljuk, megfordult Párizsban is, hol elsőrangú színészeket volt alkalma tanulmányozhatni legjobb társalgási szerepeikben. Ezektől leste el a fesztelen modort s az öltözködési csínt, mely ellen csak első jelenetében vétett az ízléstelen vörös zsebkendő használásával. Első jelenetein meglátszott a lámpaláz hatása, amennyiben kissé gyorsan s minden hangszínezés nélkül beszélt; de nyugalma később visszatért s az a jelenete, melyben Fernande-ot a nyitott ablakon keresztül fölismeri, igen jól sikerült. Melegség volt szavalatában, s az érzés igazi hangját hallottuk. A harmadik felvonás alatt keveset csinált, sőt néha az érzelgősség felé is hajlott; de a darab végén ismét voltak sikerült mozzanatai, s egy párszor szépen eltalálta a fájdalom és szemrehányás kifejezéseit. Mindent összevéve: Temesváry oly fiatal színész, ki másodrendű szerelmeseket színpadunkon is sikerrel személyesíthetne. Csinos színpadi alakja van, hangja, ha nem is erős, de rokonszenves, mozdulatai pedig színpadi routinról és ízlésről tanúskodnak. A kissé gyors beszédmodoron könnyű változtatni, a szavak kissé édeskés kiejtése pedig oly hiba, melyben pályájának kezdetén csaknem minden fiatal színész szenved. A közönség szívélyesen fogadta Temesváryt; a felvonások végén kihívta, nyílt jelenetek alatt pedig tapsokkal buzdította.” Budapesti Közlöny, 1871. március 15. 61. szám Fővárosi Lapok 1871. március 17. 63. szám Carlo (Victorien Sardou: A haza) Temesváry Lajos jutalomjátéka 1881. november 2-án, Szegeden.Szegedi Híradó, 1881. október 30. 248. szám Robin (Szerdahelyi József – Egressy Béni – Étienne Arago – Paul Vermond:Valódi nevén: Eugène Guinot Az ördög naplója) Nyárai (Szigligeti E.: Fény árnyai) Ádám (Madách Imre: Az ember tragédiája). 1884. április 4. és 5., KassaEgyik vendégszereplése Farkas Irmával Kassán Csóka Sándor társulatában, 1884. április 4. és 5. Kerényi Ferenc: Az ember tragédiája vidéki előadásai (1884-1886) In: Földényi F. László (szerk.): Színháztudományi Szemle 12. (Budapest, 1983) Vazul (Dobsa Lajos: I. István király) Moor Károly (Friedrich Schiller: Haramiák)
Működési adatai (A Magyar Színházművészeti Lexikon adatai)
1863: Reszler István; 1864–65: Dráguss Károly; 1865–69: Latabár Endre; 1869–70: Szabó; 1870–71: Latabár Endre; 1871–72: Nemzeti Színház; 1872–73: Szabó; 1879–83: Kolozsvár.
Igazgatóként: 1873–75: Kassa, Miskolc; 1875: Buda; 1875–76: Debrecen; 1876: Buda; 1876–77: Debrecen; 1877: Nyíregyháza, Máramaros, Szatmár; 1877–78: Debrecen; 1878–79: Szeged.
Jegyzetek
Források Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, . Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. Gálochi Tömösváry Lajos gyászjelentése
Kategória:Magyar színészek Kategória:Színigazgatók Kategória:1841-ben született személyek Kategória:1909-ben elhunyt személyek Kategória:Bebörtönzött művészek Kategória:Magyar köztörvényes elítéltek