A Sgòr Gaoith (kiejtése: ) egy skót munro, vagyis 1000 méter feletti magasságú hegy. A Cairngorms Nemzeti Park északnyugati részén található, egy kiterjedt fennsík szélén, keleti oldala meredeken zuhan alá a Loch EanaichKiejtése: . irányába.
Általános információk
1118 méteres magasságával a 36. helyen áll a skót munrók táblázatában. A Cairngorms keleti felén található, Kingussie településétől 8.5 mérföldre keletre, Invernesstől 40 mérföldre délre, Edinburgh-tól pedig csaknem 120 mérföldre északra.
A Sgòr Gaoith az észak-déli irányú Sgòran-gerinc legmagasabb csúcsa, északról délre haladva itt található a Creag Dhubh (848 méter), a Sgòran Dubh Mòr (1111 méter), a Sgòr Gaoith és a Càrn Bàn Mòr (1052 méter), de ezek közül csak a Sgòr Gaoith rendelkezik megfelelő kiemelkedéssel az önálló osztályozáshoz.
A hegy nyugatról nézve egy lapos fennsíkon lévő kiemelkedésnek tűnik, míg keletről egy meredek sziklafal tetején lévő csúcsnak. A hegy keleti fala meredeken zuhan alá a Loch Eanaich vize felé, amely az Eanaich-völgy (Gleann Eanaich) legdélebbi csücske. A völgy túloldalán Nagy-Britannia legmagasabb hegyei fekszenek a széles Cairngorms-fennsíkon, mint a Ben Macdui (1309 méter), a Braeriach (1296 méter) és a Cairn Toul (1291 méter), amelyektől csak a Ben Nevis magasabb.
A hegy nevének jelentése szeles csúcs, amely a gael gaothKiejtése [gű]. szél szóból ered.
A hegy első megmászója
A Sgòr Gaoith első hivatalos megmászója Thomas Thornton (1751/52-1823) sportember és vadász volt.Middleton, Iris M.: Thornton, Thomas (1751/2–1823), Oxford Dictionary of National Biography, Oxford University Press, 2004, online kiadás. http://www.oxforddnb.com/view/article/27364, hozzáférés 2017. április 1. 1786-ban két expedícióban vett részt a Skót-felföldön, amelyet egy 1804-ben megjelent könyvben örökített meg.Thornton, Thomas: A sporting tour through the northern parts of England, and great part of the Highlands of Scotland, London, Vernor and Hood, 1804. Egy nagyobb csapat részeként 1786. augusztus 6-án a Feshie-völgy (Glen Feshie) felől közelítették meg a gerincet. Thornton nem említi egy csúcsnak a nevét sem, ezért van némi bizonytalanság abban, hogy melyiket is mászták meg, de ettől eltekintve neki tulajdonítják a Sgòr Gaoith meghódítását.Mitchell, Ian R.: Scotland's Mountains before the Mountaineers, Edinburgh, Luath Press Limited, 2013. 80-81.
Invereshie és Inshriach Nemzeti Természetvédelmi Terület
Az Invereshie és Inshriach Nemzeti Természetvédelmi Terület (National Nature Reserve, a továbbiakban IINNN) a Sgòr Gaoith gerincétől nyugatra elterülő, kb. 36 km²-es természetvédelmi jelentőséggel bíró terület. A Cairngorms Nemzeti Park területén 9 ilyen található, egész Skóciában pedig 47. Jelentőségét elsősorban az őshonos fenyőerdők illetve az alpesi flóra és fauna adják. 2007-ben hozták létre és a Skót Nemzeti Örökség (Scottish National Heritage) illetve a Skót Erdészeti Bizottság (Forestry Commission of Scotland) gondozásában áll.
A terület geológiai jelentőségét az évmilliók eróziója során kialakult széles fennsíkok adják, ahol találni olyan területeket, amelyek túlélték a gleccserek eróziós hatását. Erre jó példa az ún. Argyll-kő (The Argyll Stone).Eredeti nevén Clach Mhic Cailein, a Sgòr Dhubh csúcsától délre található.
Az IINNN flórájának legismertebb tagjai a fenyőerdők, amelyek a terület északnyugati részén találhatók. A Cairngorms ad otthont az Egyesült Királyság 3. legnagyobb közönséges borókaerdejének (Juniperus communis), és a Creag Fhiaclach területén található az egyik legmagasság természetes erdőhatár az Egyesült Királyság területén, ahol 600 méteres magasságig nyúlik az örökzöld vegetáció. Az ősi fenyőerdők alatt húzódik az Inshriach-erdő, amelynek nagy részét erdeifenyő (Pinus sylvestris) teszi ki. Ezek a fák már nem természetes módon nőttek, hanem ültették őket, és a Rothiemurchus-erdő délkeleti kinyúlását alkotják.További információ érhető el a természetvédelmi területről a kormány által összeállított honlapon.
A csúcs megközelítése
A hegyet hagyományos módon a Feshie-völgyből szokták megközelíteni, ahol egy jól kiépített ösvény vezet ki a fenyőerdőből a Ruadh-patak (Allt Ruadh) völgyében. Ezután az ösvény déli, délkeleti irányban halad a Cloiche-völgy (Coire na Cloiche) oldalában, míg fel nem kapaszkodik a Sgòr Gaoith és a Càrn Bàn Mòr közötti nyeregre. Innen északi irányban még kb. 100 méter szintet kell megtenni a csúcs eléréséig. A túra 14 km hosszú, és 6-7 órát vehet igénybe.
A csúcsot a keleti oldalról, az Eanaich-völgyből (Gleann Eanaich) is meg lehet közelíteni, de ez egy sokkal hosszabb túra, ugyanis Aviemore-tól kb. 12 km-re helyezkedik el a Loch Eanaich. Itt a tó nyugati oldalán halad az ösvény, majd meredeken belevág a Sgòr Gaoith nyugati oldalába, míg el nem éri a korábban említett nyerget. Ez a körtúra 30 km hosszú, és legalább 9-10 óra alatt teljesíthető.
Megjegyzések
Jegyzetek
Források
Townsend, Chris: Scotland [World Mountain Ranges], Milnthorpe, Cumbria, Cicerone, 2010. 275-276.
További információk
Kategória:Skócia hegyei, hegységei