Bácskai Mihály (Csikéria, 1929. augusztus 10. – Szentes, 2011. június 21.) magyar-történelem szakos középiskolai tanár, drámapedagógus, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozatának elindítója, az intézménynek 16 évig igazgatója. Élete során számos díjat, kitüntetést vehetett át, melyek közül kiemelkedik a Radnóti-díj, az Apáczai Csere János-díj, a Csokonai Vitéz Mihály Alkotói-díj, valamint a Szentes Város Díszpolgára cím.

Iskolái

Egyszerű gazdálkodó családból származott, édesapja Bácskai Mihály földműves, édesanyja Háhn Éva háztartásbeli volt. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, s már ekkor kapcsolatba került a színjátszással. Tanulmányait Szabadkán és Bácsalmáson folytatta, majd a bácsalmási mezőgazdasági szakközépiskolába iratkozott be,Csontos, 1990. 13. o. ahol kitűnt színjátszói tehetségével, különösen harmonikajátékát kedvelték.Bácskai Mihályné szóbeli közlése. 1947-ben érettségizett, utána egy évig otthon gazdálkodott. Ekkor még állatorvosnak készült, de mivel Szegeden nem indítottak állatorvos képzést, és annyi pénzük nem volt, hogy Gödöllőre, vagy Budapestre járjon, ezért más megoldást kellett találni.

Így került 1948-ban a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karára, s ahogy alsóbb iskoláiban, úgy itt is tagja lett az intézmény színjátszó csoportjának.Labádi, 2008. 201. o. Sokoldalúságára jellemző, hogy vezetője volt az összegyetemi sakkcsapatnak,„Játszani is engedd…” Miska bácsi üzenete. Szerk: Benczur Katalin. Szentes, 2013. 53. o. közreműködött a neves néprajzkutató, Bálint Sándor munkájában, és a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként a sárközi nyelvjárással is foglalkozott. Ez utóbbi gyűjtéseit a Magyar nyelvjárások atlasza c. hatkötetes műben használták fel a szerkesztők.Csontos, 1990. 14. o. Még egyetemi évei alatt ismerte meg és vette feleségül Molnár Erzsébet magyar-történelem szakos hallgatót, aki később férjével együtt a Horváth Mihály Gimnáziumban tanított. Négy gyermekük született: Mihály (1951), Erzsébet (1952), János (1954) és István (1956).Bácskai Mihályné szóbeli közlése 1952-ben tanári diplomát kapott. Az egyetem elvégzése után egy évig a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium tanára volt.

A drámapedagógus

A szentesi diákszínjátszás szervezője

1953-ban helyezték Szentesre, a Horváth Mihály Gimnáziumba, ahol szaktárgyai tanítása mellett azonnal hozzá látott a Diákszínpad megszervezéséhez.A szentesi Horváth Mihály Gimnázium Évkönyve 1949/50 – 1969/70. Szerk.: Gidófalvy György. Szentes, 1971. 104. o. (e-Könyvtár Szentes) A rendezésében bemutatott színdarabok első sikerei után más városok is meghívták társulatát vendégjátékra. Idővel az egész ország megismerte a szentesi Diákszínpad színjátszóit és vezetőjét, Bácskai Mihályt.uo. 105-106. o.

Újszerű előadásmódjukkal „iskolát teremtettek”, melyet „szentesi játékstílusként” kezdtek emlegetni. Játékuk lényegét maga Bácskai tanár úr a következőképp fogalmazta meg: „… nem a beleélés és a teljes utánzás a cél, hanem abból indul ki a rendező, hogy egy tizenéves gyerek nem tud összetett jellemet megformálni, ezért nagy vonalakban a karakter jelzésig jutnak el.”Telegdy, 2005. 3. o. Nem akarták majmolni a felnőtteket, hanem hangsúlyos mozgásokkal, hanghordozásokkal jeleztek egy-egy karaktert. A cselekményben és a hatásban fontos szerep jutott a környezetnek (fák, ajtó, ház stb.), amit szintén a diákok formáztak meg, valamint a humornak. Az így megvalósult kollektív játék sajátos egységet alkotott. A szentesi stílushoz tartozott még, hogy színdarabjaikhoz népi szövegeket: népballadákat, csúfolókat és tréfákat használtak.uo. Legsikeresebb darabjaikat (Meg kén’ házasodni, Férhő kéne mönni, Álljon félre, aki házas)Csontos, 1990. 10. o. több mint hetvenszer adták elő.Az „eltérített” mikrobusz utasai. Szentesi Élet 1971. szept. 2. o. (e-Könyvtár Szentes) Rendszeres vendégek voltak a gyulai Erkel DiákünnepekenEDÜ Történet - az Erkel Diákünnepek honlapján is, ahol három alkalommal (1969, 1971, 1973) arany diplomát nyertek.Labádi, 2008. 202. o. Kiemelkedő sikerként könyvelhették el, hogy 1971 júniusában a Magyar Rádió által meghirdetett „Szóljatok, szép szavak!” c. amatőr színjátszók országos versenyén - melyet a Madách Színházban rendeztek - elnyerték a fődíjnak számító mikrobuszt és egy külföldi utazást. 1972-ben egyik előadásukat a Magyar Televízió is közvetítette.Krónika a szentesi Horváth Mihály Gimnázium életéből, 1970-1975. 12. o. (e-Könyvtár Szentes)

A szentesi Diákszínpadról ekkor már nem csupán a helyi és a megyei sajtó, de az országos napilapok és folyóiratok is közöltek cikkeket:

Szaktárgyainak tanítása és a Diákszínpad mellett Bácskai Mihály 1954-től felnőtt színjátszó csoportot is szervezett, ahová a helyi értelmiségi réteg játékos kedvű tagjait invitálta. A „társulat” főleg pedagógusokból állt, de jellemző, hogy még a helyi múzeum igazgatója, dr. Csalog József is vállalt szerepet. A csoport komoly művek eljátszásával eljutott a megye több városába, és 1962-ben egy meghívásnak eleget téve, a fővárosi Irodalmi Színpadon is bemutathatta tudását.A Lajtha László Zeneiskola fél évszázada (1955 – 2005). Szerk.: Mihály Béla, Labádi Lajos. Szentes, 2005. 39. o. (e-Könyvtár Szentes) Közben Bácskai tanár úr feleségével együtt aktív tagja volt a helyi Pedagógus Kórusnak,uo. 112. o. és részt vett a Galli János zeneiskolai igazgató által vezetett szimfonikus zenekar szervezésében is. 1960-tól mint az irodalmi színpadok megyei szakreferense, majd 1974-től szakfelügyelője járta a megyét, figyelte és tanácsolta a színjátszó körök munkáját, ugyanakkor a magyar nyelv és irodalom tantárgynak is megyei szakfelügyelője volt.Csontos, 1990. 14-15. o.

A tankönyvíró

Bácskai Mihályt a Színjátszók Országos Tanácsának tagjává választották, és ezzel együtt „A” kategóriás hivatásos rendezői besorolást kapott. Diákszínpad és diákszínjátszás c. írását a Tankönyvkiadó 1974-ben jelentette meg. A kötet egy évvel később Nívó-díjat kapott.Csontos, 1990. 15. o. A könyvet a felsőoktatásban a népművelő és magyar szakos hallgatók is használták, az amatőr színjátszás kézikönyve lett. A szerző elsősorban a diákszínjátszó csoportok felkészítői számára írta le tapasztalatait. Ír a diákszínpad jellemformáló hatásáról, közösségteremtő szerepéről, az eljátszandó darabok megjelenítésének képi és szövegszerű eszközeiről, játékstílusokról, a beszéd, a mozgás és a koncentrálás készségének fejlesztéséről, közönségkapcsolatról, amit az egyik legfontosabb tényezőnek tart a színjátszásban.

A drámai tagozat élén

1974-ben Várkonyi Zoltán filmrendező, a Színház és Filmművészeti Főiskola akkori igazgatója javasolta, hogy legyenek olyan középiskolák, amelyek a színészképzés előiskolái. Az ötletet Szentesen Bácskai Mihály valósította meg.Telegdy, 2005. 2-3. o.Paletta, 2006. A miniszteri engedélyt megkapva 1978 őszén indult a Horváth Mihály Gimnázium első irodalmi-drámai tagozatos osztálya. A szentesivel párhuzamosan Budapesten és Pécsen vezették be egy-egy középiskolában kísérleti jelleggel a drámai tagozatot. Ez utóbbi két intézményben hamar megszűnt, ugyanakkor más gimnáziumok sikerrel vették át és építették be tantervükbe a drámai tagozat valamilyen formáját.Dózsa György Gimnázium (Budapest)Munkácsy Mihály Gimnázium (Kaposvár)Ady Endre Gimnázium (Debrecen) Az úttörő szerepet vállaló Bácskai Mihály tekintélyének köszönhetően a Művelődési Minisztérium és a Pedagógus Szakszervezet által meghirdetett nyári anyanyelvi táborokat a 70-es 80-as években nyaranta Szentesen tartották. Ennek anyaga az anyanyelv oktatása és a diákszínjátszás volt. Több száz hazai pedagógus itt ismerkedett meg az anyanyelvi műveltség terjesztésének legkorszerűbb módszereivel, a verstanítás és a dramaturgia pedagógiájával.Labádi, 2008. 201-202. o. A minisztérium felkérésére Bácskai Mihály dolgozta ki az irodalmi-drámai tagozatos osztályok speciális tantervét.

Az igazgatói elképzelés szerint – szemben az eredeti koncepcióval – az irodalmi-drámai tagozatnak Szentesen nem volt célja, hogy színészeket neveljen. Bácskai Mihály többször hangsúlyozta, hogy „Az iskola önismeretre nevel, arra, hogy álomkergetés helyett inkább valódi képességeik szerint válasszanak pályát a fiatalok.”Csontos, 1990. 12. o. Ugyanakkor nyugdíjba vonulása alkalmából örömmel számolt be arról is, hogy az évek során számos, később országosan is ismertté váló színész a szentesi gimnáziumban kapta meg az alapokat.

Miska bácsi, az igazgató

Bácskai Mihály igazgatói tevékenysége során a tanári testülettel karöltve igyekezett lépést tartani a kor fejlődésével. Az idegen nyelvek tanítása nagy lendületet vett: francia, angol, orosz nyelvű lektorok segítették a nyelvtanítást, és diákcsere programok keretében számos osztály járt külföldön, tanulta a választott idegen nyelvet eredeti környezetében. Mindezek mellett természettudományos tagozatokat indítottak be, és felépült a gimnázium könyvtára.uo. 22-23. o. Ám ezek csak olyan jelzőkövei az iskola fejlődésének, melyekkel más, hasonló intézmények is büszkélkedhetnek. Igazgatói, tanári, emberi habitusa sokkal mélyebben beleívódott tanítványaiba. Pedagógiai hitvallása érthetővé teszi a tanítványok ragaszkodását:

Nyugdíjas évei Nyugdíjba vonulás nem jelentette közéleti tevékenységének végét. Még néhány évig magyar tanárként vett részt a gimnázium napi munkájában és segítette a francia diákszínpadot. Neki is köszönhető, hogy a hazai frankofon versenyen győztes csapat eljutott a La Roche-sur Yon-ban (Franciaország) megrendezett nemzetközi fesztiválra, és Bécsben is szerepelhettek.Bácskai Mihályné közlése Rendszeresen hívták különféle versenyek zsűrijébe, drámaszínjátszók fesztiváljára szakreferensnek, valamint városi rendezvényeken előadóként is találkozhatott vele Szentes lakossága.Pedagógusnap 2003. Szentesi Mozaik 2003. jún. 2.Családi és sportnap. A magyar államiság és az új kenyér megünneplése. Szentesi Mozaik 2004. aug. 23.Adventi gyermekszínjátszó találkozó. Szentesi Mozaik 2004. dec. 17.VI. Kurca Fátyla. Szentesi Mozaik 2005. máj. 17.VII. Tiszai Euróatlanti Nyári Egyetem. Szentesi Mozaik 2005. aug. 1.

Életéről, családjáról, munkásságáról Csontos Magda pedagógiai szakíró írt összefoglaló tanulmányt, mely az Elhivatottak. Arcképvázlatok pedagógusokról c. kötet részeként jelent meg 1990-ben; tisztelői, egykori diákjai szintén összeállítottak egy emlékkötetet, amely „Játszani is engedd…” Miska bácsi üzenete címmel 2013-ban hagyta el a nyomdát.

Elismerései

Kiváló Tanár (1969) Szentes Város Fejlesztéséért (1971) Radnóti-díj (1973) Szocialista Kultúráért (1973) Szentes Város Alkotó Díja (1983) Haza Szolgálatáért ezüst fokozat (1983) Apáczai Csere János-díj (1987) Nívódíj (1987)Nívódíj. Szentesi Élet 1987. június 1. o. (e-Könyvtár Szentes) Ifjúsági-díj (1988) Szentes Város Díszpolgára (1997) Csokonai Vitéz Mihály-díj (2008)Blahó, 2008.Labádi, 2008. 203. o.

Emlékezete

Skabá-fesztivál (Bácskai Miska bácsi emlékére évente megrendezett irodalmi, zenei találkozó)Skabá fesztivál Bácskai Mihály emlékére Szentesen. Délvilág 2011. szept. 13. 6. o.IV. Skabá fesztivál. Szentesi Mozaik 2015. szept. 13. Bácskai udvar (A Horváth Mihály Gimnázium déli szárnyának belső udvara, ahol évente a Skabá-fesztivál megnyitóját is tartják)A Bácskai udvar. Szentesi Mozaik 2010. okt. 20. A Bácskai Mihály-díjat az Országos Diákszínjátszó Egyesület alapította, s évente adják át az egyesület rendezvényén azon pedagógusoknak, illetve iskoláknak, akik kiemelkedő munkát végeztek a drámapedagógia és a diákszínjátszás területén. Sírja Szentesen a Kálvária temető díszpolgárok parcellájában van.Az utolsó felvonás - Búcsú Bácskai Mihálytól. In: Szentesi Mozaik, 2011.07.05.

Művei

Kötete

Diákszínpad és diákszínjátszás. Budapest, Tankönyvkiadó, 1974. Littérature et société: le roman francais contemporain. Irodalom és társadalom: a kortárs francia regény. Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 2009.

Tanulmányai