Események Január január 15. – A trónfosztott XIII. Alfonz spanyol király – mivel a koronáról nem mondott le – dinasztikus jogait harmadik fiára, Juan barcelonai grófra hagyományozza. január 21. – Vojtech Tuka miniszterelnök meghirdeti a szlovák nemzetiszocializmus 14 pontból álló programját, amely lényegében a nácizmus társadalmi-politikai gyakorlatának mechanikus átvételét követeli. január 21–23. – A Vasgárda lázadása Ion Antonescu román kormányfő ellen, amit a hadsereg segítségével levernek. január 23. – A Cseh–Morva Protektorátus kormánya kényszermunka-rendeletet ad ki a cseh népesség számára. (A 18 és 50 év közti férfiak közül 424 ezer fő kerül Németországba kényszermunkára.) január 27. – Romániában Antonescu katonákból és szakértőkből álló kormányt alakít.
Február február 10. – Anglia megszakítja diplomáciai kapcsolatait Romániával. február 12. – A német Afrika-hadtest első egységei Erwin Rommel altábornagy parancsnoksága alatt partra szállnak Tripoliban (Líbia).
Március március 1. – Bulgária csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez. március 11. – Roosevelt amerikai elnök aláírja a kölcsönbérleti törvényt, mely lehetővé teszi, hogy az USA fegyvereket szállítson szövetségeseinek. március 14. – Técsőn és környékén földrengést észleltek. március 18. – A Matapan-foki tengeri csatában az olasz flotta súlyos veszteséget szenved az angol haderőktől. március 25. – A Jugoszlávia jobboldali kormánya csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez. március 27. Angolbarát katonai vezetők egy csoportja – Dušan Simović repülőtábornok vezetésével – elmozdítja a hatalomból Pál jugoszláv régensherceget és II. Péter királyt nagykorúvá nyilvánítják. Dušan Simović vezetésével megalakul az új jugoszláv kormány. Romániában törvényerejű rendelet írja elő a városi zsidó ingatlanok államosítását. március 30. – Észak-Afrikában német támadás indul a brit állások ellen.
Április április 3. Teleki Pál öngyilkos lesz. Megalakul a Bárdossy-kormány. április 5. – Szovjet-jugoszláv barátsági és megnemtámadási szerződés. április 6. – A Német Birodalom megtámadja Jugoszláviát és Görögországot. (A Luftwaffe lebombázza Belgrádot, polgári lakos veszti életét.) április 10. – Horvátország kikiáltja függetlenségét, s megalakul a Független Horvát Állam (NDH). (Az új állam magába foglalja Bosznia-Hercegovinát.) április 11. – Magyar csapatok lépik át a déli trianoni határt, Bácska és Muraköz visszacsatolása Magyarországhoz. április 12. Belgrádot megszállják a német csapatok. Horthy Miklós kormányzó Popoff Mihály ortodox nagyprépostot, érseki helynököt az ortodox magyar és ortodox ruszin részek adminisztrátorává nevezi ki. április 13. A Szovjetunió megnemtámadási egyezményt köt a Japán Birodalommal. A jugoszláv kormány hadat üzen Bulgáriának és Magyarországnak. április 14–15. – II. Péter jugoszláv király és a Simović-kormány tagjainak többsége Görögországba menekül. április 15. – A Jugoszláv Kommunista Párt kiadja első ellenállási felhívását. április 16. – Magyarországon kihirdetik a 2870/1941 számú kormányrendeletet, amely munkaszolgálatra kötelezi a zsidó férfiakat. április 17. – A jugoszláv hadsereg kapitulál, Belgrádban aláírják a feltétel nélküli kapitulációt. A Független Horvát Állam élére, az olaszországi száműzetéséből visszatérő Ante Pavelić kerül. Horvátországban fajvédő törvényt hoznak a szerbek, a zsidók és a cigányok ellen. április 20–22. – Bécsi német–olasz konferencia Jugoszlávia felosztásáról. (Horvátország – Bosznia-Hercegovinával, de Dalmácia nélkül – Crna Gora, valamint a csonka Szerbia névleg független, a többi területet a 4 támadó valamelyikéhez csatolták Koszovó kivételével, amely az olasz fennhatóság alatt álló Albánia része. A Muraköz és a Bácska – 11 600 km², 1 145 000 fővel – Magyarországhoz került.) április 27. – A német hadsereg bevonul Athénba.
Május május 3. – „Románosítási Országos Központ” létrehozásával Romániában kisajátítják a zsidó vállalatokat. május 6. – Molotov leváltásával a Népbiztosok Tanácsának elnöke J. V. Sztálin lesz. május 9. – A Szovjetunió bejelenti, hogy Jugoszláviát nem tekinti létező államnak. május 10. Rudolf Hess birodalmi miniszter, Adolf Hitler helyettese egy Messerschmitt Bf 110-sel Nagy-Britanniába repül, és Skócia felett ejtőernyővel kiugrik. (Életének második felét börtönben töltötte, miután a brit hatóságok őrizetbe vették. Az esetet Hitler először nem akarta elhinni, azután dührohamot kapott.) Draža Mihailović ezredes, a szerb nacionalista ellenállók, a csetnikek vezetője nem ismeri el a jugoszláv hadsereg kapitulációját és Ravna Gora területén megkezdi ellenállását. május 20. – Német csapatok lerohanják Krétát. május 22. – A Független Horvát Államban elrendelik a Dávid-csillagos sárga karszalag viselését. május 29. – Disney animátorok sztrájkja. május 31. – Az angolok kiürítik Krétát.
Június június 6. – A német irányítás alatt tevékenykedő francia csapatok és az angol-gaulle-ista erők között megkezdődik az első nyílt összecsapás Szíria térségében. június 8. – Anglia megszállja Szíriát. június 11–12. – Ion Antonescu román kormányfő Münchenben tárgyal Adolf Hitlerrel Romániának a Szovjetunió elleni háborúban való részvételéről. június 15. – A Független Horvát Állam hivatalosan is csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez. (Ezzel jogilag a tengelyhatalmak szövetségesévé vált.) június 18. – Németország barátsági szerződést köt Törökországgal. június 22. Németország megtámadja a Szovjetuniót. A Szovjetunió elleni német támadás első óráiban Antonescu és I. Mihály király hirdet „szent háborút” Besszarábia és Bukovina felszabadítására. június 23. Szlovákia csatlakozik a Szovjetunió elleni hadjárathoz. A magyar diplomáciai kapcsolatok – német nyomásra – megszakadnak a Szovjetunióval. június 24. – Németország és Spanyolország megállapodik egy hivatalosan önkéntes spanyol expedíciós haderő, a Kék Hadosztály kivezényléséről a szovjet frontra június 25. – Finnország hadat üzen a Szovjetuniónak. június 26. A Kőrösmezőről Budapestre tartó 1701. számú vonatot, Tiszaborkút és Rahó között 3 egymotoros szovjet repülőgép támadja meg. (A szerelvényt 9 találat érte, az utasok közül 2 fő – más források szerint 3 fő – meghalt. A mozdonyt és a találatot kapott fékrendszert a rahói állomáson megjavították, majd a szerelvény folytatta útját.) 13.07-kor három azonosíthatatlan hovatartozású repülőgép Kassát bombázza. (A légitámadás során a légvédelmi figyelőhálózat teljes csődöt mondott, a szirénák már csak az első bombák robbanása után szólaltak meg. A támadás során harmincketten meghaltak, hatvanan súlyosan és kétszázhúszan könnyebben megsérültek.) A három azonosíthatatlan repülőgép Kassától 8 km-re, Enyicke felett, egy újabb bombát dob le, amely a kassai támadáskor valószínűleg bennragadt az egyik gépben. (A bomba a templom mellett csapódott be, de nem robbant fel.) Az összeülő minisztertanács Bárdossy László kormányfő előterjesztésére jóváhagyja a hadiállapot kinyilvánítását, a szovjet területek ellen intézendő légitámadásokat, majd pedig a németekkel egyeztetve a szárazföldi hadműveletek megindítását. június 27. 7 óra 10 perckor – a hadiállapot bejelentése előtt közel három órával – a veszprémi 4/II. bombázórepülő-osztály két százada, a 4/3. „Sárga Vihar” és 4/4. „Buzogány” – válaszul az előző napi kassai incidensre – bombatámadást hajt végre szovjet célpontok ellen. Bárdossy László miniszterelnök bejelenti a parlamentben, hogy beállt a hadiállapot Magyarország és a Szovjetunió között. június 27–29. – Zsidóellenes pogrom Jászvásárott. június 29. – Vidkun Quisling norvég kollaboráns vezető megalakítja a Norvég Légiót, amelynek célja, hogy a megszállt Norvégiának saját hadereje legyen. A norvégokat a Wehrmacht Oroszországban veti be, majd két év múltja feloszlatják a légiót eredménytelen szereplése miatt. június 30. – A Szovjetunióban megalakul az Állami Honvédelmi Bizottság.
Július július 1. – A német csapatok megszállják Rigát. július 4. – A Jugoszláv Kommunista Párt illegalitásban működő vezetősége határoz egy jugoszláviai felkelés megindításáról. július 6. – Magyarország területén hajnali 3 órakor bevezetik a jobb oldali közlekedési rendszert. (Kivétel Budapest és közvetlen környéke, ott erre később, november 9-én került sor.) július 7. – A jugoszláv hegyekben kezdetét veszi a Tito vezette partizánfelkelés. július 10. – Az Egyesült Államok kiutasítja a német konzulátus tagjait. július 12. Szovjet-angol együttműködési egyezmény Németország ellen. A Szovjetunió elismeri az emigráns jugoszláv kormányt. július 12–13. – A Crna Gora-i parlament kinyilvánítja függetlenségét. július 14. – Romániában dekrétum írja elő a zsidók munkaszolgálatra való igénybevételét. július 17. – A Szovjetunió felveszi a kapcsolatot a Dušan Simović vezette jugoszláv emigráns kormánnyal. július 20. – A lengyel emigrációs kormány és a Szovjetunió egyezményt köt a diplomáciai kapcsolatok felvételéről és a kölcsönös katonai segítségnyújtásról. július 28. – Kremenyec német megszállása után, ukrán nacionalisták listái alapján megkezdik a lengyel értelmiségiek letartóztatását. A megszállók július 28. és 30. között közel 30 főt végeznek ki, az áldozatok többsége a Kremenyeci Líceum tanára. július 31. – Hermann Göring utasítja Reinhard Heydrichet, hogy készítsen tervet a „zsidókérdés végleges megoldására”.
Augusztus augusztus 8. – Magyarországon kihirdetik a harmadik zsidótörvényt. augusztus 10. A német csapatok körülzárják Odesszát. A katonai egyezmény értelmében lengyel harci csapatokat állítanak fel a Szovjetunióban Władysław Anders tábornok parancsnoksága alatt. augusztus 12. – A Szovjetunió katonai megállapodást ír alá a londoni lengyel emigráns kormánnyal. augusztus 14. – A német csapatok elfoglalják Szmolenszket. Franklin D. Roosevelt és Winston Churchill közzéteszi az Atlanti Chartát. augusztus 21. – Franciaországban létrejövő földalatti mozgalom, az ellenállás első szervezetei megalakulnak, és elkövetik első halálos kimenetelű merényletüket Párizsban egy magas rangú német tiszt ellen. augusztus 25. – A németekkel rokonszenvező Iránt angol és szovjet csapatok szállják meg. augusztus 27–28. – A kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás. (Kamjanec-Pogyilszkijnál közel 23 ezer zsidót – köztük a 15-16 ezer Magyarországról deportáltat – gyilkolnak meg.) augusztus 29. – Belgrádban Milan Nedić tábornok (volt hadügyminiszter) megalakítja „a nemzeti megújulás kormányát”. augusztus 30. A Wehrmacht körbezárja Leningrádot és ezzel megkezdődik Leningrád 900 napos blokádja. A tighinai román–német megállapodás értelmében Dnyeszter és a Bug közötti területet (Transznisztria) román igazgatás alá rendelik.
Szeptember szeptember 1. – A német hatóságok minden 6 év feletti zsidó származású lakost „Jude” feliratú sárga Dávid-csillag viselésére köteleznek. szeptember 7. – Szegeden elkezdődik a honvéd téri református templom építése szeptember 9. – Szlovákiában kiadják a zsidóellenes intézkedéseket összefoglaló törvényt, az ún. Zsidó Kódexet. szeptember 15. – Ion Antonescu parancsára Besszarábia és Észak-Bukovina maradék 150 ezer főnyi zsidóságát Transnistriába deportálják. szeptember 19. – A németek megszállják Kijevet. szeptember 29–október 1. – Moszkvában a Szovjetunió, Anglia és az Egyesült Államok képviselőinek részvételével értekezletet tartanak.
Október október 1. – Elkezdődik a Moszkvai csata október 6. – Háborúellenes tüntetés a Batthyány-örökmécsesnél. október 16. A román haderőnek két hónapi ostrom után elfoglalja Odesszát. A Cseh–Morva Protektorátusban elkezdődik a zsidók deportálása. (A II. világháború idején összesen 77 292 zsidó származású cseh hal meg a német haláltáborokban.) október 20. – Moszkvában bevezetik a hadiállapotot. október 21. – A szerbiai Kragujevacon – azt követően, hogy jugoszláv ellenállók 10 német katonát megölnek, 26-ot pedig megsebesítenek – a város lakosai közül 7 ezer embert (köztük gyermeket) végeznek ki a németek és a Nedić-féle fegyveres csapatok tagjai.