Események Január január 11. – Rövid svájci és olaszországi tartózkodás után Horthy Miklós, Magyarország korábbi kormányzója és családja Portugáliába érkezik, Estorilban telepedhettek le. január 13–14. – Durbani zavargás. január 20. Laoszban a francia gyarmatosítással szembenálló erők hivatalosan megalakítják a Lao Issara Hadsereget (későbbi nevén a Lao Felszabadítás Népi Hadseregét). Moszkvában megalakul a KGST.
Február február 1. – Kormányrendelet születik a gazdasági vasutak államosítására. február 3. – Kezdetét veszi a Mindszenty József hercegprímás elleni kirakatper. február 4. – A Demokrata Néppárt politikai bizottsága határozatban mondja ki a párt feloszlatását. február 8. – A magyar népbíróság életfogytiglani börtönre ítéli Mindszenty József hercegprímást. február 22–23. – A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el az egységes földműves-szövetkezetek létrehozásáról. február 25. – Károlyi Mihály párizsi követ kéri Rajk László külügyminisztertől, hadd tárgyalhasson a Vatikánnal Mindszenty József érsek kiutasításáról, ellenkező esetben lemond és hazatér.
Március március 4. – Csehszlovákiában megalakul az egységessé tett írószervezet, a Csehszlovák Írók Szövetsége. március 5. – Csehszlovákiában megalakul az egyetlen engedélyezett magyar szervezet, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesülete, a Csemadok. (A Csemadoknak elsősorban a politikamentesség és az „internacionalizmus” követelményének kell megfelelnie. Díszelnökévé Fábry Zoltánt, elnökké Lőrincz Gyulát választják.) március 15. – Dániát, Izlandot és Portugáliát meghívják, hogy csatlakozzék az Észak-atlanti Szerződéshez. március 25. – Csontváry Kosztka Tivadar festményeit kiállítják a Musée National d’Art Moderne-ben. (Ez volt Csontváry második nemzetközi kiállítása, melynek szervezésében jelentős szerepet vállalt Szabó Zoltán, az 1947-ben párizsi magyar kultúrattasévá kinevezett falukutató.) április 2. – Az érintett kormányok visszautasítják azt a szovjet nyilatkozatot, amely szerint az Észak-atlanti Szerződés ellentétes az ENSZ alapokmányával.
Április április 2. – Magyarországon megszűnik az utolsó, eredetében feudális intézmény, a hitbizomány. (Ennek elsősorban politikai, mint gyakorlati jelentősége volt, ugyanis ekkora túlnyomórészük mező- és erdőgazdasági ingatlanból állt, melyek az 1945. évi földreform során már kisajátításra kerültek. A megmaradt hitbizományok családi- és bérházakra, illetve nehezen fellelhető ingóságokra korlátozódtak. Az országgyűlés az 1949. évi VII. törvénycikkel ezeket államosította.) április 4. – Megalakul a NATO. április 16. – Csehszlovákia és Magyarország képviselői barátsági, együttműködési és segítségnyújtási egyezményt írnak alá. április 18. – Megalakul az Ír Köztársaság és kiválik a Brit Nemzetközösségből. április 23–24. – Csehszlovákia ifjúsági szervezeteit egyesítő konferencián megalakul a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség.
Május május 4. – A londoni szerződés aláírásával megalakul az Európa Tanács. május 9. – Véget ér Berlin blokádja. május 11. Izrael az ENSZ tagja lesz. május 23. – Kihirdetik a Német Szövetségi Köztársaság alkotmányát. május 25–29. – Prágában lezajlik a Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) IX. kongresszusa, ahol legfőbb feladatként többek között a „szocializmus gazdasági alapjainak megteremtését”, a burzsoázia elleni „szakadatlan politikai és eszmei harcot”, a szocialista iparosítást, a szövetkezetesítést és a marxista-leninista ideológia terjesztését jelölik meg. (A pártnak ekkor 2 300 000 tagja van.) május 30. – Rajk László volt belügy- és külügyminisztert szervezkedés gyanújának vágyával őrizetbe veszi az Államvédelmi Hatóság (ÁVH).
Június június 1. – Károlyi Mihály lemond párizsi követi megbízatásáról. június 6. – Jugoszláviában új alaptörvényt fogadnak el a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, a kollektivizálás gyorsításának céljáról. június 10. XII. Piusz pápa Badalik Sándort nevezi ki veszprémi püspökké. (Grősz József érsek szenteli fel püspökké augusztus 24-én, székét augusztus 30-án foglalja el.) Prágában megalakul a „párttal és az állammal együttműködő” egyházi szervezet, a Katolikus Akció. június 19. – A csehszlovák katolikus egyház vezetői az ország politikai fejlődését bíráló pásztorlevelet bocsátanak ki. június 21. Befejeződik a lakosságcsere Csehszlovákia és Magyarország között. A román hatóságok letartóztatják Márton Áron római katolikus püspököt, aki tiltakozott az egyházi iskolákban folyó anyanyelvi oktatást ért támadások, valamint az államosítások ellen.
Július július 2. – Bejelentik az ún. Vietnám Állam megalakulását, amelyben a Vietnámi Demokratikus Köztársasággal szemben álló „Egység és Ellenállás Kormánya” kezdte meg működését. július 27. – Az első sikeres szovjet kísérleti atomrobbantás. július 29. – Romániában a vallásügyi miniszter feloszlatja az oktatással illetve betegápolással foglalkozó szerzetesrendeket; ingatlanjaikat elkobozzák.
Augusztus augusztus 14–28. – A második Világifjúsági Találkozó (VIT) Budapesten. (Több mint tízezer külföldi fiatal érkezett a magyar fővárosba, 60%-uk a szovjet blokkon kívülről. Négynapos váltásban összesen 54 ezer magyar fiatal vett részt küldöttként az eseményen, de a programokat, nagygyűléseket, kiállításokat, utcabálokat sokkal többen látogatták.) augusztus 17. – vikáriusnak nevezik ki a krakkói Szent Flórián-templomba Karol Wojtyłát, a későbbi Szent II. János Pál pápát. augusztus 18. – Az országgyűlés elfogadja a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, mely lényegében az 1936. évi szovjet alkotmány „másolata” volt. augusztus 20. – A Magyar Népköztársaság Alkotmányának életbelépése.
Szeptember szeptember 1. Magyarországon megszűnik a közigazgatási bíróság, melyet még az 1896. évi XXVI. törvénycikk hívott életre. (A közigazgatási bíróság megszüntetéséről szóló 1949. évi II. törvénycikk ugyan január 28-án jelent meg a Magyar Közlönyben, hatálybalépésére azonban szeptember 1-jén került sor.) Több mint négy év szünet után Csehszlovákiában megindul az oktatás az első magyar iskolában. (A kitelepítések miatt katasztrofális a pedagógushiány.) szeptember 7. – A nyugatnémet Bundestag és Bundesrat megtartja alakuló ülését. szeptember 9. – Kanadában, a Cap Tourmente erdő magasságában (Quebec) felrobban a Canadian Pacific Airlines Douglas DC-3 típusú 108-as járata, huszonhárom ember halálát okozva. A nyomozások során kiderült, hogy gyilkosság áll az eset hátterében (Albert Guay-ügy). (1973), 286–314. old.; szeptember 12. – Az új német állam elnökévé Theodor Heusst választják. szeptember 15. – Nyugat-Németország első kancellárjának választják Konrad Adenauert. szeptember 20. – Konrad Adenauer vezetésével megalakult a nyugatnémet kormány. szeptember 24. – A Budapesti Népbíróság különtanácsa bűnösnek mondja ki népellenes bűntett (besúgás), hűtlenség bűntette (kémkedés), valamint a demokratikus államrend és a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés bűntettében Rajk Lászlót és halálra ítéli. (Az ítéletet október 15-én hajtották végre.) szeptember 29. A Rajk-per „bizonyítékaira” hivatkozva Moszkva és szövetségesei felmondják Jugoszláviával kötött szerződéseiket és gazdasági–politikai blokád alá helyezik az országot. Magyarországon az Elnöki Tanács megszünteti a kötelező vallásoktatást.
Október október 1. Kikiáltják a Kínai Népköztársaságot. Kecskeméten megalakul a Honvéd 41. Vegyes Repülő Ezred. október 4. – Csehszlovákia felmondja a Jugoszláviával megkötött barátsági szerződést. október 7. – Megalakul az NDK. (A Népi Kamara szentesítette az alkotmányt, Otto Grotewohlt – a kamara legnagyobb frakciójának (Német Szocialista Egységpárt) képviselőjét – bízta meg kormányalakítással, az NDK első elnöke Wilhelm Pieck lett.) október 13. – Károlyi Mihály nyílt levélben követel perújrafelvételt a Rajk-perben. október 19. – Kínában megalakul a Gonganbu, az állambiztonsági minisztérium (a maoista KGB), amely hamarosan ellenőrzése alá vonja az egész országot. október 20. Jugoszláviát – a keleti blokk ellenzése ellenére – az ENSZ Biztonsági Tanács tagjává választják. Új lap jelenik meg Magyarországon, a Nők Lapja.
November november 1. – Magyarország és Románia között megszűnik a kishatárforgalom. november 7. – Konsztantyin Rokosszovszkij szovjet marsallt a lengyel hadsereg főparancsnokává és honvédelmi miniszterré nevezik ki. november 15–16. – A Kominform budapesti értekezlete újabb határozatban ítéli el a JKP-t. november 21. – Újra megnyitják az újjáépített Széchenyi lánchídat.
December december 8. – Kína nemzeti kormánya a kommunista hatalomátvételt követően Tajvan szigetére menekül. december 21. – A 70-es trolibuszvonal átadásával újraindul Budapesten a trolibuszközlekedés. december 23–30. – A Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságának (JKP KB) plénuma felfüggeszti a kollektivizálást. december 28. – Magyarországon államosítják a 10 munkásnál többet foglalkoztató kisüzemeket, valamint a külföldi tőkés tulajdont (1949. évi 20. törvényerejű rendelet). december 29. – A belgrádi amerikai nagykövet kijelenti, amennyiben Jugoszláviát támadás éri, az Egyesült Államok beavatkozik.
Határozatlan dátumú események június – Kwame Nkrumah Aranyparton megalapítja a Népi Konvenció Pártot (Convention People’s Partyt –CPP).) szeptember–október – A Szovjetunió és a népi demokráciák (Albánia kivételével) a Rajk-per „bizonyító anyagára” hivatkozva felmondják az 1945–47-ben kötött barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződéseket Jugoszláviával, és gazdasági-politikai blokád alá veszik. az év folyamán – Lengyelországban a parasztpártok egyesülésével létrejön az Egyesült Néppárt (ZSL). Romániában a 86.311/49. számú igazságügyi miniszteri rendelet feloszlat minden társadalmi szervezetet; ennek értelmében megszűnik többek között az Erdélyi Múzeum-Egyesület, Petőfi Közművelődési Egyesület, Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület és az ASTRA (egyesület).
Az év témái Államok vezetőinek listája 1949-ben 1949 a filmművészetben Mihail Csiaureli: Berlin eleste Giuseppe De Santis: Nincs béke az olajfák alatt Keleti Márton: Mágnás Miska Makk Károly: Úttörők Gertler Viktor: Díszmagyar 1949 az irodalomban Jorge Luis Borges: Az Alef (elbeszéléskötet) Italo Calvino: Végül arra száll egy holló (elbeszéléskötet) Hans Fallada: Halálodra magad maradsz (regény) Graham Greene: A harmadik (regény) Erich Kästner: A két Lotti (ifjúsági regény) Arthur Miller: Az ügynök halála (dráma) George Orwell: 1984 (regény) Szabó Pál: Isten malmai (regény) 1949 a jogalkotásban 1949 a légi közlekedésben 1949 a politikában április 18. – Az Ír Köztársaság deklarálja az Brit Nemzetközösségből történő kilépését 1949 a sportban Asztalitenisz-világbajnokság Stockholmban. A magyar csapat négy arany- és három bronzérmet nyer. Kézilabda-világbajnokság Budapesten. Világbajnok a magyar női nagypályás csapat. A Ferencváros nyeri az NB 1-et. Ez a klub tizenhetedik bajnoki címe. Az oslói gyorskorcsolya-világbajnokságon Pajor Kornél megszerzi a magyar gyorskorcsolyázás első világbajnoki aranyérmét. A párizsi műkorcsolya-világbajnokságon a Kékessy Andrea–Király Ede páros aranyérmet nyer. A milánói műkorcsolya Európa-bajnokságon a Kékessy Andrea–Király Ede páros aranyérmet nyer. Főiskolai világbajnokság Budapesten. A magyar csapat 42 arany-, 34 ezüst- és 20 bronzérmet nyer. 1949 a tudományban 1949 a vasúti közlekedésben 1949 a zenében Frank Sinatra: Frankly Sentimental
Születések január 1. – Ádám Veronika, magyar orvos, biokémikus január 11. – Ungár Anikó, magyar előadóművész, artista, bűvész január 15. – Balla Zsófia, erdélyi magyar költő január 17. – Andy Kaufman, amerikai humorista és színész († 1984) január 25. – Paul Nurse, brit biokémikus január 26. – Rajk László, Kossuth-díjas magyar építész, díszlettervező, politikus († 2019) február 1. – Bélyácz Iván, közgazdász, akadémikus február 10. – Madarász Iván, magyar zeneszerző