Svédország (, IPA: ), hivatalos nevén Svéd Királyság (svédül Konungariket Sverige ) skandináv ország Észak-Európában. Az ország szárazföldi határait nyugaton Norvégia, észak-keleten Finnország képzi, míg délen az Öresund tengerszoroson épült Öresund hídon át Dániával van szárazföldi összeköttetése. A 2400 km hosszú tengeri határa nyugaton a Skagerrak, a Kattegat, valamint az Öresund tengerszoros, délen és keleten pedig a Balti-tenger. Az Európai Unió 3. legnagyobb és Észak-Európa legnagyobb országa. A népessége a 2020-as években már több mint 10 millió fő, melynek mintegy 85%-a él városokban. A népességszám a bevándorlás hatására folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Magasabb népsűrűsége leginkább a déli területekre koncentrálódik. Az ország déli részét túlnyomórészt mezőgazdasági területek, míg az északi részét sűrű, hegyekkel tarkított erdőségek borítják.
Fővárosa és egyben legnagyobb városa Stockholm. Az ország 1995 óta tagja az Európai Uniónak, továbbá tagja többek között az ENSZ-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek, az OECD-nek és a schengeni övezetnek is. Az Ukrajna elleni orosz agresszió után 2022 tavaszán feladta hagyományos semlegességi politikáját és kérte felvételét a NATO-ba, majd – miután a magyar kormány több mint egy éven át egyedüliként akadályozta a felvételét – 2024 tavaszán a szövetség 32. tagállamává vált.
A skandináv országokkal együtt a világ legfejlettebb térségét alkotja az emberi jogok, az információs társadalom és a vagyoni egyenlőség területén, emberi fejlettségi besorolása nagyon magas. Az ország ennek megfelelően fenntartja a skandináv jóléti modellt, amely biztosítja minden állampolgára számára a társadalombiztosítás, az egészségügyi szolgáltatások és az oktatás finanszírozását. 2019-ben itt a 13. legmagasabb egy főre jutó GDP a világon, valamint előkelő helyet foglal el számos nemzetközi összehasonlításban ami az életminőséget, az egészségügyet, az oktatást, a szabadságjogokat, a gazdasági versenyképességet, az egyenlőséget, a jólétet és az emberi fejlettséget illeti. Globálisan is igen előkelő helyen áll a boldogságindexen, az életminőségben és az emberek elégedettsége alapján, 2024-ben és 2025-ben is.
Földrajz Svédország földrajzilag a Skandináv-félsziget keleti és déli részén terül el, nyugatról és északról Norvégia, keletről pedig Finnország határolja, valamint tengeri határokat oszt délről Dániával. Az ország területe , ezzel az 56. legnagyobb ország a Földön. A két legnagyobb svéd sziget Gotland és Öland, mindkettő népszerű üdülési célpont. A Balti-tenger másik nagy szigete a Finnországhoz tartozó Åland, amelynek ennek ellenére hivatalos nyelve a svéd, és lakosságát is nagy részben (91,2%) svédek teszik ki. Az ország nyugati vidékein a Skandináv-hegység fut végig, melynek legmagasabb pontja a Kiruna közelében található, 2104 méter magasságú Kebnekaise. A magashegység lehetőséget nyújt a téli sportok kedvelőinek síelésre is. Svédország három legnagyobb tava a Vänern, a Vättern és a Mälaren. A Skandináv-hegységből általában keletre, párhuzamosan haladó folyók nagy esésük miatt jelentős vízerőkészlettel rendelkeznek.
Svédországot három nagy vidékre osztják, melyek 25 tájegységre, úgynevezett landskapra bomlanak a következők szerint: Götaland tájegységei: Skåne, Blekinge, Halland, Småland, Västergötland, Östergötland, Bohuslän, Dalsland, Öland, Gotland Svealand tájegységei: Södermanland, Närke, Värmland, Västmanland, Uppland, Dalarna Norrland tájegységei: Gästrikland, Hälsingland, Härjedalen, Medelpad, Jämtland, Ångermanland, Västerbotten, Lappland, Norrbotten
Éghajlat
Északi fekvése ellenére Svédország legnagyobb részén mérsékelt éghajlat uralkodik a Golf-áramlatnak köszönhetően, de Dániához és Norvégiához képest éghajlata hidegebb, mert a Golf-áramlat hatása itt már csak erősen korlátozottan érvényesül. A nyár rövid, Stockholm környékén csak négy és fél hónap fagymentes. Az ország középső részét 3-4, északi tájait 6-7 hónapig is hótakaró fedi. Az évi csapadékmennyiség a Skandináv-hegység esőárnyéka miatt csak 400–600 mm, a mezőgazdaság számára kedvezőtlen eloszlásban: tavasszal kevés eső esik, ősszel viszont sok a csapadék. Az állattenyésztés természeti feltételei valamivel kedvezőbbek, mint a földművelésé. A talaj általában gyenge minőségű podzol és láptalaj. Barna erdőtalajok csak délen és Östergötlandban vannak.
Svédország közel kétharmadát ma is erdő borítja. Dél-Svédországban a lombhullató fák, míg északon a fenyők dominálnak. Svédország legészakibb, sarkkörön túlra nyúló részén az év téli szakaszában nem kel fel a nap, míg nyáron 24 órás napsütés jellemzi ezeket az északi vidékeket. Itt szubarktikus éghajlat van, a fátlan hegyek a jellemzőek. A januári középhőmérséklet 0 °C-tól (Skåne és a nyugati part) -16 °C-ig (egyes északnyugati völgyek) terjed. Júliusban plusz 16-18 °C az átlaghőmérséklet délen, míg a kopár hegyekben +10 °C alatt lehet. A legészakibb város Kiruna.
A tél a tenger mérséklő hatására nem túl hideg (a januári középhőmérséklet: -1 és -4 °C közötti), a nyár hűvös, de a parti sávban időnként fülledt is lehet (a júliusi középhőmérséklet 17-19 °C). Az országban mért legmagasabb hőmérséklet 38 °C volt, melyet 1933-ban és 1947-ben mértek. A 2018-as július volt az országban mért legmagasabb átlaghőmérsékletű hónap, az elmúlt 260 évben.
Az évi átlagos csapadék 600–800 mm, nyár végi, ősz eleji maximummal és tavaszi minimummal. A napfénytartam bőséges (évi 1800-2000 óra), a hótakarós napok száma 40-100. A vegetációs időszak hossza a legtöbb mérsékelt övi kultúrnövény termesztéséhez elegendő. Svédország északi részét a sarkköri tundra éghajlat jellemzi (hosszú, hideg tél, rövid nyár). A Skandináv-hegységtől keletre, a kontinentális éghajlatot mérsékeli a Balti-tenger (hűvös nyár, enyhe tél). Délnyugaton már az óceáni éghajlat jellemzői figyelhetők meg.
Legmagasabb és a legalacsonyabb átlaghőmérséklet hónapokra bontva (°C) Város Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szept. Október November December Kiruna -10/-16 -8/-15 -4/-13 2/-7 8/0 14/6 17/8 14/6 9/2 1/-4 -5/-10 -8/-15 Östersund -5/-10 -3/-9 0/-6 5/-2 12/3 16/8 18/10 17/10 12/6 6/2 0/-3 -3/-8 Stockholm 1/-2 1/-3 4/-2 11/3 16/8 20/12 23/15 22/14 17/10 10/6 5/2 1/-1 Göteborg 2/-1 4/-1 6/0 11/3 16/8 19/12 22/14 22/14 18/10 12/6 7/3 3/-1 Visby 1/-2 1/-3 3/-2 9/1 14/6 18/10 21/13 20/13 16/9 10/6 5/2 2/0 Malmö 3/-1 3/-1 6/0 12/3 17/8 19/11 22/13 22/14 18/10 12/6 8/4 4/1
Élővilág Flóra Uralkodó növénye a fenyő. Az ország területének jelentős részét erdők borítják, az északi tájakon pedig tundra az uralkodó növénytakaró. A bükk a Skåne régió és a nyugati partvidék egy keskeny sávjának domináns fafaja.Vaníček, Lukáš (2021). Beech provenance trail in Sweden – growth and timber quality evaluation". Retrieved 9 February 2024. A tölgyesek az ország legdélebbi részén, gyenge talajokon fordulnak elő. Az éger-, kőris- és szilerdők tápanyagban gazdag, gyakran nedves talajon nőnek, de ezeknek a területeknek a nagy részét már rég lecsapolták és szántófölddé alakították át.
Dél felé haladva egyre több a mezőgazdasági művelés alatt álló terület.
Nagy területeket borítanak be a vizes élőhelyek. Délen gyakoriak a dagadólápok, amelyekre egy példa a Store Mosse N. P.
Fauna Az IUCN Vörös Listája szerint Svédországban előforduló szárazföldi emlősök közé tartozik az európai sün, az európai vakond (csak délen), hat cickányfaj és tizennyolc denevérfaj. A hegyi nyúl, az eurázsiai hód, a vörös mókus, valamint mintegy tizennégy kisebb rágcsálófaj is előfordul az országban. A patások közül a vaddisznó, a gímszarvas, a jávorszarvas és az őz él itt, valamint a rénszarvas. A szárazföldi ragadozók közé tartozik a barnamedve, az eurázsiai farkas, a vörös róka. A hegyekben a ritka sarki róka, valamint az eurázsiai hiúz is megtalálható. Az őshonos menyétfélék közé tartozik az európai borz, az eurázsiai vidra, a hermelin, a menyét, a nyuszt, a görény és a nyest, északon pedig a rozsomák. Az üregi nyulat, a mezei nyulat és a dámszarvast szándékosan telepítették be.
A partvidéket három fókafaj lakja: a borjúfóka délen és nyugaton, a gyűrűsfóka a Botteni-öbölben, és a kúpos fóka, amely mindenhol megtalálható. A barna delfin az egyetlen cetféle, amely svéd vizekben is költ.
Környezet és természetvédelem Aggodalomra okot adó jelenségek: az erdők talajának és a vizeknek a savasodása, a nitrogén feldúsulása a vizekben (eutrofizáció), a légszennyezés, az ózonréteg vékonyodása, környezetszennyezés, a tengerek szennyezése olajjal. 2019-ben az ország szén-dioxid kibocsátása évi 50 megatonna.
A háztartási hulladék 99 százalékát újrahasznosítják, ennek felét hőerőművekben történő égetés útján. A hőerőművek 2019-ben 950 ezer lakás fűtését biztosítják és 260 ezer háztartás áramigényét elégítik ki. 2016-ban a keletkezett hulladéknak csak 1 %-a került a települési hulladéklerakókba.
Nemzeti parkok
1908-ban Svédországban létesítették Európa első nemzeti parkját. Célja a természet értékeinek megőrzése volt Svédország és az egész világ számára. Mára a nemzeti parkok hálózatának 28 tagja van.
Természeti világörökség Az UNESCO az egész Lappföldet természeti és kulturális világörökségnek tekinti. Ezenkívül Finnországgal közös természeti világörökség még a Kvarken szigetvilága a Botteni-öbölben.
Történelem 155px|thumb|A Svéd Birodalom hatalmának csúcsán, 1658-ban (Svédország mai területe pirossal jelölve).
Svédország újkori önálló történelme a kalmari unióból történő 1523-as kiválással kezdődött.
A svéd nagyhatalom időszaka XII. Károly uralkodásának idejére tehető, amikor is az egész balti térség svéd fennhatóság alá tartozott, beleértve néhány északnémet tartományt is.
A nagyhatalmi időszaknak a XII. Károly uralma alatti háborúk kudarcai vetettek véget. A fiatal király legnagyobb ellenfele a Nagy Péter cár által vezetett Orosz Birodalom volt, amely ellen a törökökkel szövetkezett. Ők azonban később az ellenfeleivé váltak.
A napóleoni háborúk megkímélték Svédországot. Az északi királyság nem nyújtott segítséget Napóleonnak, így a győztes hatalmak kvázi-szövetségesként kezelték a bécsi kongresszuson, ahol elhatározták, hogy a győzedelmes Oroszországnak adják a finn területeket, Svédország kárpótlásul megkapta Norvégiát.
A két világháborúban Svédország katonailag semleges államként nem vett részt, azonban minden hadviselő félnek exportált vasércet.
Lásd még: vikingek, varégok, svéd királyok listája
Államszervezet és közigazgatás 195px 195px A parlament bejárata a parlament másik nézetből
thumb|A parlament ülésterme Alkotmány, államforma Svédország parlamentáris monarchia és képviseleti demokrácia, a nép által választott parlamenttel (→ Riksdag). Formálisan az ország egyben alkotmányos monarchia is, ahol az uralkodó az államfő.
XVI. Károly Gusztáv király az ország nem politikai államfője. Feladata kizárólag protokolláris teendőkre korlátozódik, szertartási és képviseleti feladatai vannak.
A miniszterelnök 2022. októbere óta Ulf Kristersson (Mérsékelt Párt).
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás A svéd törvényhozó hatalom a parlament (svédül Riksdag), amelyben a pártok az általános választások eredményeinek megfelelően jutnak mandátumokhoz.
Az egykamarás parlamentnek (Riksdag) 349 tagja van, akiket négyévente választanak meg. Általában szeptembertől június közepéig tart az ülés. A parlament hozza meg a döntéseket, a kormány pedig végrehajtja azokat.
A világon Svédországban a legmagasabb a női képviselők aránya.
A germán, római és angol-amerikai jogra támaszkodó svéd jog nem annyira kodifikált, mint Franciaországban és más, a napóleoni törvénykönyv által befolyásolt országokban, és nem függ annyira a bírói gyakorlattól és precedensektől, mint az Egyesült Államokban.
Választások Svédországban általános választójoga van minden 18 éven felüli állampolgárnak.