Burgenland (magyarul: Őrvidék, Felsőőrvidék vagy újabban Várvidék, horvátul: és gradistyeiül: Gradišće, szlovénül: Gradiščanska, vendül: Gradišče, csehül: Hradsko) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya. 3965,46 km2-es területével szomszédunk 7. legnagyobb tartománya, ezzel Ausztria teljes területének mintegy 4,72%-át adja. Illetve közel 294 ezer fős lakosságával a legkisebb népességgel rendelkező tartománya, ezzel Ausztria népességének 3,31%-ával rendelkezik, népsűrűsége bőven az országos átlag alatt van.
Nyugatról Alsó-Ausztria és Stájerország, keletről Szlovákia és Magyarország, míg délről Szlovénia határolja. Székhelye "a Haydn városaként" is nevezett Kismarton (németül: Eisenstadt) amely szorosan kapcsolódik a híres zeneszerzőhöz, Joseph Haydnhoz, aki itt élt és alkotott, illetve nevezetes az Esterházy család által emelt kastélyról, mely azóta a város jelképévé vált. De nevezetesebb települései közé tartozik a középkori Batthyány-várról híres Németújvár, a történelmi Magyarország egykori legkisebb szabad királyi városaként ismert Ruszt, szintén középkori erődjéről ismert Léka, illetve Közép-Európa egyik legnagyobb outletje miatt ismertté vált Pándorfalu. Bár egykor Magyarországhoz tartozott, még sincs hivatalosan elfogadott magyar elnevezése, mivel soha nem alkotott egységes közigazgatási vagy földrajztudományi egységet, kivéve az 1921-ben itt alapított Lajtabánságot.
A terület nagyrészt sík vagy dombos vidék, északon a Fertő dominál, amely Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize és Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete, az UNESCO Világörökség része. A tó körül síkságok, nádasok és szőlőültetvények találhatók. Déli részét az Alpok keleti nyúlványai, illetve dombvidékek jellemzik. A tartomány folyói közé tartozik a Rába és a Lajta. Burgenland híres termékeny földjeiről, borvidékeiről és szőlőtermesztéséről, valamint enyhe, napos éghajlatáról.
Történelme sokszínű, hiszen a terület hosszú ideig Magyarország része volt. A trianoni békeszerződés (1920) után csatolták Ausztriához, hivatalosan 1921-ben vált az ország legújabb tartományává. A régiót évszázadokon át különböző népek lakták, például kelták, rómaiak és avarok, később pedig a Magyar Királyság részeként szolgált. Nevét a német „várak” (Burgen) szóból kapta, utalva a vidék erődjeire, mely a nyugati határ védelmére szolgáltak. Egykor Sopron, Moson, Vas és Pozsony vármegyék részeit képezte a tartomány jelenlegi területe. Sopront szánták a tartomány fővárosának, azonban a városban megrendezett népszavazás eredményeként a város és környéke Magyarországon maradt. A második világháború alatt a Náci Birodalom része lett, majd a háború utáni talpraállás idejekor lelassult a terület fejlődése. Az EU-csatlakozás (1995) óta azonban gazdasága és turizmusa fellendült. bélyegkép|Burgenland elhelyezkedése Ausztria területén
Nevének eredete Burgenland neve a német "Burgen" (várak) és "Land" (föld, vidék) szavak összetételéből származik, jelentése tehát "Várvidék". Az elnevezést 1919-ben Odo Rötig, egy Bécsben élő soproni lakos alkotta meg. A név eredetileg a Magyar Királyság négy nyugati vármegyéjére utalt: Pozsony (Pressburg), Moson (Wieselburg), Sopron (Ödenburg) és Vas (Eisenburg). Miután Pozsony Csehszlovákiához került, a "négy" (vier) előtagot elhagyták, de a "Burgenland" elnevezést megtartották, mivel az jól illett a sok régi határ menti várakkal rendelkező régióra.
A magyar nyelvben a "Burgenland" elnevezés általánosan elfogadott, de léteznek más megnevezések is. A "Várvidék" a német név tükörfordítása, amelyet Juhász László, a régió szakértője alkotott meg az 1970-es években, és különösen a turisztikai kiadványokban egyre népszerűbb. Az "Őrvidék" és "Felső-Őrvidék" elnevezések a legjelentősebb magyar nyelvszigetről, a Felső-Őrségről származnak, amely Oberwart (Felsőőr) környékén található. Ezek a nevek azonban kissé félrevezetőek, mivel csak a régió egy részére utalnak.
Címer Burgenland címere egy arany mezőben álló, jobbra tekintő, vörös szárnyú és nyelvű, fekete sziklán álló, arany koronával és karmokkal rendelkező sas. A sas mellén egy vörössel és ezüsttel négyszer vágott, arany szegélyű pajzs látható, amely a Németújvári grófok címerére utal. A pajzs jobb és bal felső sarkában egy-egy fekete kereszt található.
A címert 1922-ben, Burgenland tartomány létrehozása után vezették be. Elemei a régió két legjelentősebb középkori nemesi családjára utalnak:
A sziklán álló sas a Nagymartoni és Fraknói grófok (Mattersdorf-Forchtenstein) címeréből származik. A vörössel és ezüsttel vágott pajzs a Németújvári grófok (Güssing) címerét idézi.
A tartomány zászlaja a címer színeit tükrözi, két vízszintes sávval: felül vörös, alul arany. Ezt a zászlót hivatalosan 1971-ben erősítették meg.
Földrajz Burgenland területén található a Kisalföld nyugati része, a Fertő vidéke és az Alpokalja ausztriai részének zöme. Legmagasabb hegycsúcsa az Írott-kő (882 m), második legmagasabb pedig a szintén a Kőszegi-hegységben álló Nagy Szarvaskő (862 m).
Vízrajz balra|bélyegkép|250x250px|A Fertő tó látképe Rusztnál Burgenland folyói (Lajta, Vulka, Aubach, Csáva-patak, Répce, Zöbernbach, Gyöngyös, Tauchenbach, Pinka, Strém, Lapincs, Rába) kelet felé a Dunába vezetik le a vizet, és három világosan megkülönböztethető tájra osztják a tartományt: Észak-Burgenland (Nordburgenland): a Soproni-hegységtől északra, Kismarton, a Fertő tó és Nagymarton környéke Közép-Burgenland (Mittelburgenland): a Soproni-hegység és a Kőszegi-hegység között, Felsőpulya központtal Dél-Burgenland (Südburgenland): a Borostyánkői-hegységtől és a Kőszegi-hegység hegyeitől délre, Németújvár központtal.
Éghajlat Burgenland az alpesi és a pannon klíma átmeneti zónájában fekszik.
Története Előtörténete az első világháborúig A római időkben Pannónia provincia része volt. 900 körül a magyarok foglalták el a területet. A középkor folyamán, a magyar királyok, az osztrák hercegek és a német-római császárok közötti gyakori háborúskodások során a terület egyes várai hosszabb-rövidebb ideig osztrák kézen voltak. 1490-től hat nyugat-magyarországi uradalom (Szarvkő, Kismarton, Fraknó, Kabold, Borostyánkő, Kőszeg) a Habsburg család birtokába került, és Alsó-Ausztriához tartozott. Miután a 17. században magyar főrendek birtokába jutottak, a magyar országgyűlések ismételt követelésére Fraknót és Kaboldot 1625-ben, többit pedig 1649-ben ismét a Magyar Korona joghatósága alá helyezték. A szintén magyar területen, a Lajtától keletre fekvő sárfenéki (mannersdorfi) uradalom viszont a 15. század végétől osztrák nemesek birtoka volt, ezért ma is Alsó-Ausztriához (és nem Burgenlandhoz) tartozik.
A terület története az első világháború előtt megegyezett Moson vármegye, Sopron vármegye és Vas vármegye nyugati területeinek történetével.
Az első világháború után balra|bélyegkép|262x262px|Egy tipikus nyugat-magyarországi mezőváros, Városszalónak A terület Ausztriához csatolásáról az 1919. szeptember 10-én aláírt Saint Germain-i békeszerződés rendelkezett. A békeszerződés szerint Ausztria eredetileg 4312 km² területet kapott volna 341 ezer lakossal. A terület elcsatolása ellen lépett fel az ún. Rongyos Gárda, amely keresztül akarta vinni a fegyveres revíziót. A gárda egységei elfoglalták a fontosabb a pontokat, vasútállomásokat, csendőrlaktanyákat, útvonalakat és deklaráltak a hivatalosan el nem ismert államot Lajtabánság néven. Az 1921. október 13-i velencei egyezmény viszont úgy rendelkezett, hogy Ausztriához ennél kisebb terület kerüljön, méghozzá 3967 km² 287 ezer lakossal. Sopronról és környékéről pedig népszavazással kellett dönteni, melynek eredményeként a város Magyarországé maradt. A választások körülményeit osztrák oldalról sokak kétségbe vonták. Az 1922-ben véglegesített magyar–osztrák határ lett az egyetlen, amely viszonylag megegyezett az addigi etnikai határral.
Az új tartomány 1922-ben elfogadott neve onnan ered, hogy mind a négy magyar vármegye német neve, melyből területet szántak neki, a -burg (vár) szóval végződik: Komitat Pressburg (Pozsony vármegye), Komitat Wieselburg (Moson vármegye), Komitat Ödenburg (Sopron vármegye) és Komitat Eisenburg (Vas vármegye). Az eredeti elnevezés Vierburgenland lett volna, utalva a négy vármegyére, mivel azonban a véglegesen megállapított határok közé nem került Pozsony megyéből semmi, ezért a szám a név elejéről elmaradt.
Az egykori magyar járási beosztást lényegében átvették, és azon kevés lényeges változtatást hajtottak végre. A Szentgotthárdi járás odakerült részéből megalakították a Gyanafalvi járást, a többi csonka járások (Rajkai, Magyaróvári, Soproni, Kőszegi, Szombathelyi, Körmendi) községeit célszerűen elosztották. 1938-ban 7 települést a Németújvári járástól a Felsőőri járáshoz csatoltak.
1921-től átmenetileg Savanyúkút/Bad Sauerbrunn volt a tartomány székhelye. Későbbiekben a tartományi főváros rangjáért négy település is vetélkedett, Savanyúkút, Nagymarton, Kismarton és Pinkafő/Pinkafeld. 1925. október 19-től Kismartonba költözött a tartomány székhelye. A város is csak átmeneti megoldás volt, mivel sokan bíztak abban, hogy Sopront visszakapja a régió, így Kismarton a tartományi székhely alkotmányos rangját csak 1981-ben kapta meg.
Az Anschluss után, 1938. október 1-jétől Burgenland közigazgatási egységként megszűnt létezni, területét Reichsgau Niederdonau és Reichsgau Steiermark között osztották fel. A tartományt csak 1945-ben állították helyre. 1945-1955 ig a megszállás ideje alatt a Szovjet zónába tartozott.
1971. január 1-jén pedig az addigi 319 községből 138-at alkottak. Ezek egy részét azonban 2000 után bírósági ítéletek érvénytelennek mondták ki, mivel a községegyesítésekre vonatkozó eljárási szabályokat nem minden esetben tartották be a reform végrehajtása során.
Közigazgatás center|330px|Burgenland járásai
Nezsideri járás Kismartoni járás Nagymartoni járás Felsőpulyai járás Felsőőri járás Németújvári járás Gyanafalvi járás K. R. Rövidítések: K.: Kismarton R.: Ruszt
A tartomány 7 kerületre és 2 városra oszlik. Északról dél felé ezek a következők:
Magyar név Német név Autójelzés Terület (km²) LakosságAz adatok 2008. március 31-ére vonatkoznak. (fő) Nezsideri járás Bezirk Neusiedl am See ND 1 038,65 53 502 Ruszt város Rust E 20,01 1 817 Kismarton város Eisenstadt E 42,91 12 562 Kismartoni járás Bezirk Eisenstadt-Umgebung EU 453,14 40 020 Nagymartoni járás Bezirk Mattersburg MA 237,84 38 494 Felsőpulyai járás Bezirk Oberpullendorf OP 701,49 37 419 Felsőőri járás Bezirk Oberwart OW 732,62 53 207 Németújvári járás Bezirk Güssing GS 485,44 26 507 Gyanafalvi járás Bezirk Jennersdorf JE 253,35 17 662
Politika bélyegkép|jobbra|269x269px|Máriafalva gótikus temploma A 2010-es tartományi parlamenti választásokon a következő előzetes eredmény született:Landtagswahl im Burgenland 2010 Vörös maradt Burgenland – Mno.hu, 2010. május 30.
2010-es burgenlandi parlamenti választások Választásra jogosultak száma 248 694 Részvételi arány77,30% Szavazatok Száma Aránya (%) Összes leadott szavazat192 246100,00 – ebből érvénytelen3 2861,71 – ebből érvényes188 96098,29Pártok Szavazatok Mandá-tumok Száma Aránya (%)Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ)91 18548,2618Osztrák Néppárt (ÖVP)65 41134,6213Osztrák Szabadságpárt (FPÖ)16 9708,983Zöldek (Grüne)7 8354,151Burgenland Lista (LBL)7 5594,001 Összesen188 960100,0036
Népesség
Etnikumok A tartomány lakosságának túlnyomó része osztrák, 5,9% a horvátok, körülbelül 2,4% a magyarok aránya. Ennél kisebb számban élnek még romák a tartományban (0,1%).
Az 1981-es népszámlálási adatok szerint 4147 fő vallotta magát magyarnak (magyar nemzetiségűnek) vagy olyannak, aki beszéli a magyart és magyar származásúnak tartja magát.
Jelentős magyar lakosság csak Felsőőr és Felsőpulya környékén található. (Lásd még: Burgenlandi magyarok)
A burgenlandi horvátoknak saját dialektusuk van, az ún. gradistyei nyelv. (Lásd még: Burgenlandi horvátok)
Gazdaság