1894

Események Határozott dátumú események március 17. - Somossy Károly a Nagymező utca 17. sz. alatt megnyitja a Somossy Orfeumot (ma Budapesti Operettszínház néven ismert) március 20. – Kossuth Lajosnak, az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc vezetőjének halála Torinóban. április 2. – Kossuth Lajos temetése Budapesten. április 27. – Bulgáriában megbukik Sztefan Sztambolov osztrákbarát kormánya. április 30. – A sárvári cukorgyár megalapítása. május 7.–25. – A memorandum-perben a vádlottak többségét, a Román Nemzeti Párt Központi Bizottságának tizennégy tagját fogházbüntetésre ítélik. május 21. – Megnyílik a Manchesteri hajócsatorna.

május 21. – Visszaérkezett föld körüli útjáról a Saida vitorlás Polába. június 30. – Megnyitják – az azóta London egyik jelképévé vált – Tower-hidat. október 15. – Alfred Dreyfus letartóztatásával megkezdődik a Dreyfus-ügy. október 23. – Budapesten megnyílik a négyemeletes, eklektikus stílusú New York-palota. november 1. Első alkalommal jelenik meg a „Billboard Advertising” (a későbbi „Billboard”) az Ohio állami Cincinnatiban. (A 8 oldalas havilap ára 10 cent volt, éves előfizetése 90 cent.) november 2. – Megépül a Duna alatti – Káposztásmegyer-palotasziget közötti – vízszállító alagút (bujtató). (Magyarországon ez volt az első folyam alatt épített alagút.) december 22. – Lezárul a Dreyfus-per: a haditörvényszék Dreyfust életfogytiglani deportálásra és várfogságra ítéli.

Határozatlan dátumú események A Nemzeti Szalon megalapítása Budapesten. Németország létrehozza a távol-keleti cirkáló osztályát 4 hajóval, a távol-keleti német érdekek védelmére és a csendes-óceáni gyarmatokkal való kapcsolattartás biztosítására.

Az év témái Államok vezetőinek listája 1894-ben 1894 az irodalomban 1894 a filmművészetben január 7. – W.K. Dickson szabadalmaztatja a mozgófilmet. január 7. – Thomas Alva Edison a Black Maria filmstúdióban filmre veszi segédje, Fred Ott tüsszentését egy Kinetoszkóppal. április 14. – A Kinetoszkóp első hivatalos bemutatójára került sor New Yorkban a Broadway 1155. alatt, a Holland Testvérek Mozgófilm Klubjában. 1894 a sportban június 23. – Pierre de Coubertin kezdeményezésére Párizsban a Sorbonne-on az olimpiai játékok felújítására megalapítják a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, Kemény Ferenc társalapító révén kezdettől Magyarország tagságával. július 22. – Párizs–Rouen futam volt az első Automobil verseny, a Le Petit Journal párizsi újság szervezte. 1894 a tudományban július 4. – Elwood Haynes amerikai mérnök az indianai Kokomóban sikerrel kipróbálja az óránként 10–11 km-es sebességgel haladó, 1 lóerős, egyhengeres járművét. (Az autó a legrégebbi fennmaradt amerikai gépkocsi.) november 1. – Párizsban bejelentik a diftéria elleni vakcina felfedezését. A magyar Mathematikai és Physikai Társulat (második) évi rendes közgyűlésén, egy Szily Kálmán által indítványozott, és elfogadott határozat szerint, „szerény emlékkövet” állított Bolyai János addig jeltelen sírja fölé.Mathematikai és Physikai Lapok XII. (1903); kiadja a Mathematikai és Physikai Társulat. A Mathematikai és Physikai Társulat évi rendes közgyűlése, 238-246. o. 1894 a vasúti közlekedésben

Születések január 1. – Satyendra Nath Bose matematikus († 1974) január 3. – Zazu Pitts színésznő († 1963) január 8. – Tkálecz Vilmos, a Vendvidéki Köztársaság alapítója († 1950) január 9. – Máté Imre magyar földbirtokos, jogász, közgazdász, szakíró, országgyűlési képviselő († 1983) január 17. – Szőnyi István festőművész († 1960) január 31. – Konrád Ignác festő- és szobrászművész († 1969) február 8. – King Vidor magyar származású amerikai filmrendező († 1982) február 14. – Jack Benny amerikai rádiós és tévés († 1974) március 8. – Wäinö Aaltonen finn szobrász, festő († 1966) március 13. – Auszmann György magyarországi német származású gazdálkodó, kommunista országgyűlési képviselő († 1969) március 15. – Aba-Novák Vilmos festőművész († 1941) március 20. – Hans Langsdorff német kapitány († 1939) március 24. – Cseh-Szombathy László magyar orvos, egészségpolitikus († 1968) április 5. – Zsedényi Béla miskolci jogászprofesszor († 1955) április 13. – Derkovits Gyula magyar festő és grafikus († 1934) április 16. – Anatolij Pavlovics Rjabov erza nyelvész, pedagógus, az erza nyelv első professzora († 1938) április 28. – Molnár C. Pál festőművész († 1981) április 29. – Kovács Sándor katolikus pap, újságíró, országgyűlési képviselő († 1942) május 11. – Zádor Jenő magyar zeneszerző († 1977) május 22. – Sarlay István császári és királyi katonatiszt, magyar királyi csendőrtiszt, az Első Magyar Kartonlemezgyár Rt főtisztviselője († 1962) május 26. – Lukács Pál magyar származású Oscar- és Golden Globe-díjas színész († 1971) június 6. – Álgyay Hubert Pál hídmérnök († 1945) június 13. – Jacques Henri Lartigue francia festő, amatőr fotográfus († 1986) június 14. – Lázár Imre magyar gazdálkodó, kisgazda politikus, országgyűlési képviselő († ?) június 19. – Alekszandr Jakovlevics Hincsin szovjet-orosz matematikus (valószínűségszámítás, információelmélet, számelmélet) († 1959) június 23. – Gunde László magyar földbirtokos, vetőmagtermelő és -kereskedő, országgyűlési képviselő († 1972) június 25. – Hermann Oberth fizikus, az űrkutatás egyik úttörője († 1989) július 1. – Henryk Sławik vértanúságot szenvedett lengyel diplomata, embermentő († 1944) július 2. – André Kertész magyar származású fotóművész († 1985) július 6. – Csurka Péter újságíró, író († 1964) július 7. – Mihály Dénes gépészmérnök († 1953) július 8. – Pjotr Leonyidovics Kapica szovjet fizikus († 1984) július 25. – Gavrilo Princip szerb nacionalista, az I. világháborút formálisan kirobbantó, Ferenc Ferdinánd elleni szarajevói merénylet végrehajtója († 1918) július 29. – Csokonai Vitéz Gizella költő († 1965) augusztus 12. – Miskolczy Dezső orvos († 1978) augusztus 30. – Ujszászy István vezérőrnagy († 1948) szeptember 9. – Gulácsy Irén író († 1945) szeptember 13. – Julian Tuwim lengyel költő († 1953) szeptember 15. – Jean Renoir rendező († 1979) szeptember 25. – Nizsalovszky Endre jogtudós, akadémikus († 1976) szeptember 27. – Lothar von Richthofen, az első világháború ötödik legeredményesebb vadászpilótája 40 légigyőzelmével († 1922) október 6. – Huszovszky Lajos magyar ügyvéd, országgyűlési képviselő († ?) október 7. – Del Lord rendező († 1970) október 18. – Déry Tibor író († 1977) október 20. – Olive Thomas színésznő († 1920) október 23. – Varga Gedeon kisgazdapárti politikus, országgyűlési képviselő († 1972) november 13. – Göllner Mária magyar művelődéstörténész, antropozófus, a magyarországi Waldorf-pedagógia megteremtője († 1982)

Halálozások január 12. – Pereszlényi János (1831–1894) győri református lelkész, újságíró, lapszerkesztő (* 1831) március 2. – Jubal Anderson Early az amerikai polgárháború konföderációs, déli erőinek tábornoka volt, emellett sikeres jogi pályafutás állt mögötte (* 1816) március 12. – Paulay Ede, színész, rendező, műfordító (* 1836) március 20. – Kossuth Lajos, az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc vezetője (* 1802) április 10. – Szabó József geológus (* 1822) április 7. – Házmán Ferenc magyar jogász, politikus, Buda utolsó polgármestere (* 1810) június 5. – Marcelina Czartoryska lengyel hercegnő, zongoraművész, Chopin tanítványa (* 1817) november 20. – Anton Grigorjevics Rubinstejn orosz zongoraművész, zeneszerző, karmester (* 1829) december 3. – Robert Louis Stevenson, skót író (* 1850) december 13. – Xántus János természettudós, utazó, néprajzkutató, az MTA levelező tagja (* 1825)

Jegyzetek

Kategória:19. század