Csertán Károly Imre (Nemesapáti, Zala vármegye, 1845. október 27. – Alsóbagod, Zala vármegye, 1919. május 25.), jogász, 20 évig Zala vármegye alispánja (1886–1906), országgyűlési képviselő 1878 és 1881 között, földbirtokos, a Zalamegyei nemesi és alapítványi választmány tagja, a "Zalamegyei Gazdasági Egyesület" tagja. Családja és származása thumb|right|200px|(bal oldalon) Csertán Károlyné lovászi és szentmargithai Sümeghy Magdolna (1855–1929) és leánytestvére, (jobb oldalon) Boldogfai Farkas Józsefné lovászi és szentmargithai Sümeghy Rozália (1857–1924) a család két utolsó tagja. Csertán Károly egy zalai nemesi családban született, amely Nemesszeren lakott a 18. század végén. Az eredetileg Kislengyelben és Rózsásszegben lakó Csertánok a török kiűzése után még egy jobbágy telkes nemesi családként települtek át Nemesszerre, ahol a 19. század első felére a középbirtokos családok közé emelkedtek fel. Mária Terézia korában családja nem szerepelt az úrbéri birtokosok között. Az 1790-es nemesi összeírásban még nem szerepeltek, az 1829-esben már igen.Boldogfai Farkas Ákos András. A Csertán család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2019. XV. Évfolyam. Budapest.)
Csertán Károly édesapja nemes Csertán Sándor (1809-1864), táblabíró, országgyűlési képviselő, földbirtokos,Szerk: Fatér, Horváth, Kiss, Molnár, Németh, Sütő. Zalai életrajzi kislexikon.(2005.) Zalaegerszeg. 60. o. édesanyja a nemesi származású szladeoviczi Szladovits családnak a sarja, szladeoviczi Szladovics Borbála (1812-1868) volt.Boldogfai Farkas Ákos András. A Szladovits család (szladeoviczi). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2022. XVIII. 251.o.) Édesapja szorgalmas közisztviselői szolgálata, és 1848-as szabadságharc alatti politizálása korában kezdődött a Csertán család felemelkedése az ismeretlenségből. Apai nagyszülei nemes Csertán Károly (1768-1832), táblabíró, valamint 1827. november 12.-én Zala vármegye helyettes alispánjaként tevékenykedett, és felsőapáti Vargha Rozália (1775-1848) voltak.Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 266. o. Anyai nagyszülei szladeoviczi Szladovits József (1773-1829), táblabíró, cs. és k. kapitány, és a boldogfai Farkas család sarja boldogfai Farkas Marianna (1783-1819) úrnő voltak; ennek a boldogfai Farkas Mariannának a szülei boldogfai Farkas János (1741-1788) zalai főjegyző,Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 254. o. és lovászi és szentmargitai Sümeghy Judit (1754-1820) úrnő voltak. Apai nagyapja nemes Csertán László (1734-1787), aki először 1773. április 13-ától 1781. szeptember 24-eig az egerszegi járás alszolgabírája, majd 1781. szeptember 24-e és 1786. július 14-e között a kapornaki járás főszolgabírája. Csertán Károly fivére Csertán László (1835-1905), földbirtokos, a Zala vármegyei függetlenségi és 48-as anyapárt elnöke, aki agglegényként. Élete Középiskoláit Szombathelyen végezte, ezt követően Budapesten folytatta jogi tanulmányai. Csertán Károly 1878. január 3.-a és szeptember 3.-a között a vármegyei árvaszék elnöke volt,Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 334. o. majd 1878-tól kezdve egy választási cikluson át képviselte a zalaegerszegi kerületet az országgyűlésen 1881-ig. Az 1886. évi tisztújításkor Csertán Károlyt megválasztották a vármegye alispánjává; az alispáni széket 1886. december 1.-jétől 1906. április 18.-áig töltött be egy rendkívüli hosszú és szokatlan időn keresztül: 20 évig. Alispáni tevékenysége idején nagy figyelmet fordított a tűzrendészetre, az árvaügyre, a községi költségvetések rendben tartására a megyében, valamint gondoskodott az 1879. évi erdőtörvény következetes végrehajtásáról és szigorúan föllépett az erdőállomány pusztítása ellen. Másrészt, folytatta az elődje, unokatestvére, bocsári Svastits Benő (1833-1910) zalai alispán által elkezdett ármentesítési és vízszabályozási munkálatokat (Svastits Benő édesanyja Csertán Krisztina (1806-1888), Csertán Károly édesapjának a nővére volt). Ugyanakkor, Csertán Károly szorgalmazta a mezőgazdaság fejlesztését a megyében és sokat tett a közlekedés megjavítása, a vasútépítés érdekében. Együttesen Csertán alispán és Svastits főispán nevéhez fűződik a balatoni gőzhajózás rendszeres járatainak megindítása, majd unokatestvére halála után még 10 évig tevékenykedett mint alispán 1906 április 18-ig.Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 326. o.
Az alispáni tisztsége betöltése vége az 1905-1906-ban Fejérváry-kormány elleni vármegyei tiltakozó mozgalomban való részvételéhez fűződik. 1905. december 12-ei vármegyei közigazgatási gyűlésén Csertán Károly elnökölt és erélyesen ellenezte a helyzetet és kifejezte az ellenszenvét az esetleges megyefőnök kinevezése miatt.http://library.hungaricana.hu/en/view/Zalamegye_1905_2/?query=SZO%3D(t%C3%B6rv%C3%A9nytelen%20f%C5%91isp%C3%A1n)&pg=279&layout=s Ezen a vármegyei közigazgatási gyűlésén Csertán Károly már közel fél éve helyettesítette a főispánt, aki már nyáron mondott le hivataláról. A megye vezető köreit erősen 1905 nyarától kezdve foglalkoztatta a főispáni állás esetleges betöltése. Hertelendy Ferenc, Zala megye főispánja ugyanis a politikai válság kirobbanásakor (mivel a központi kormány megyei képviselőjeként nem kívánt ütközni az ellenállást szervező, irányító csoportokkal), amelyekkel maga is egyetértett, ekkor lemondott hivataláról. 1905. december 13-án a Nedeczky Jenő által elnökölt vármegyei közgyűlésén újabb szolgabírókat választottak a megyei ellenzékből, nagymányai dr. Koller Istvánt és boldogfai dr. Farkas Istvánt. A közigazgatási bizottságból kilépő 5 tagból is újabbakat választottak helyükbe és Hertelendy Ferenc volt főispán jelentette a teljes lemondását. 1906 első hónapjaiban a vármegyék ellenállása országosan defenzív szakaszba lépett. A megyék többségében ekkor már mutatkoztak a tisztikar kifulladásának jelei. Az immár 80 főre növelt megyei alkotmányvédő bizottság 1906. január 22.-i ülésén elhangzottak és a hozott határozatok is azt jelzi, hogy próbálták a tisztviselők további ellenállását fenntartani és megőrizni a közvélemény érdeklődését, rokonszenvét is. Batthyány Pál gróf, a bizottság elnöke a következőkről tájékoztatta a jelenlevőket: „... a vett értesülések szerint az új főispán kinevezése már csak napok kérdése, ezért a megye alispánja útján az egész tisztviselői kar hazafiságára apellál és felkéri, hogy a megye határozatához ragaszkodjék, az új főispánt törvényes főispánnak el ne ismerje és annak rendeleteit ne foganatosítsa. 1906 februárjában dr. Pórteleky Lászlót az uralkodó királyi biztossá nevezte ki. 1906 április elején létrejött az egyezség az uralkodó és az ellenzék között, amely Zala megyében is az „alkotmányvédők" diadalát hozta. 1906. április 12-én szerepelt az újságban, hogy: "A fővárosi lapokból olvassuk, hogy vármegyénk főispánja boldogfai Farkas József z. egerszegi volt képviselő lesz."Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)1906-04-12 / 15. szám Hetekig nyílt kérdés volt, hogy Festetics Tasziló gróf, Farkas József, vagy Hertelendy Ferenc legyen-e a főispán.Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)1906-04-19 / 16. szám Később, 1906. április 23.-án, a zalai főispáni széket végül a 60-as bizottság elnöke, gróf Batthyány Pál (1860–1934) foglalta el.Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
Ezután az események után Csertán Károly végül fokozatosan feladta az erőszakkal szembeni ellenállást, ezért sokan bírálták, majd az alkotmányos rend helyreállása után megvált alispáni tisztségétől és nyugalomba vonult. Csertán Károly helyébe Árvay Lajos addigi vármegyei főjegyzőt választották meg, aki valószínűleg kellő „ügyességének" és „körültekintésének" köszönhette új hivatalát: a kritikus időszakban (március folyamán) szabadságot vett ki. A megüresedett főispáni szék is hamarosan gazdára talált. 1906. május 15-én rendkívüli közgyűlésen Árvay megnyitójában a következőket jelentette be: „...alkotmányunk helyreállíttatván, teljes fényében ragyog. Felelős minisztérium kinevezve, országgyűlés összehíva van. Vármegyénk főispáni széke is betöltetett. Ő császári és apostoli királyi felsége gróf Batthyány Pál cs. és kir. kamarás, megyei biztos és bizottsági tag urat, az alkotmányvédő bizottság érdemes elnökét méltóztatott Zala megye főispánjává legkegyelmesebben kinevezni!".Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)VAJDA LÁSZLÓ: Az 1905–6. évi vármegyei ellenállás Zalában
Alsóbagodban 1919. május 25-én hunyt el.
Házasságai és gyermekei thumb|right|200px|A lovászi és szentmargithai Sümeghy család címere Csertán Károly 1875. április 19.-én feleségül vette Andráshidán a római katolikus nemesi származású hottói Nagy Malvint (Andráshida, 1857. február 12. – Alsóbagod, 1877. június 22.), hottói Nagy Károly (1816-1911), zalaegerszegi alszolgabíró, ügyvéd, földbirtokos és a nemesi származású nemesvitai Viosz családból való nemesvitai Viosz Ilona (1830-1860) lányát.MOL mikrofilm anyakönyvek. Római katolikus. Bagodvitenyéd A4413. A menyasszonynak az apai nagyszülei hottói Nagy Antal (1785-1852), főszolgabíró, táblabíró, földbirtokos, és farkaspatyi Farkas Mária (1791-1855) voltak. Az anyai nagyszülei nemesvitai Viosz Imre (1787 – 1850 után, 1856 előtt) táblabíró, földbirtokos és a miskei és monostori Thassy család sarja miskei és monostori Thassy Mária (1797–1873) úrnő voltak.Boldogfai Farkas Ákos András. A Viosz család (nemesvitai). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2023. XIX. 240.o.) Csertán Károly és hottói Nagy Malvin házasságából csak egy lány jutott felnőttkorig: Csertán Ilona Emília Mária (Alsóbagod, 1876. február 10. – ?). Férje: dr. Plihál Viktor (Nagykanizsa, 1865. május 13. – Gelse, 1950. december 7.), országgyűlési képviselő. Csertán Sándor László Károly (Alsóbagod, 1877. április 27. – Alsóbagod, 1878. április 30.) 1884. május 12.-én Söjtörön vette feleségül a tekintélyes nemesi lovászi és szentmargitai Sümeghy család sarját, lovászi és szentmargitai Sümeghy Magdolna Emília (Söjtör, 1855. április 9. – Alsóbagod, 1929. október 16.) úrleányt, akinek a szülei lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc (1819-1869) országgyűlési képviselő, földbirtokos és séllyei Séllyey Magdolna (1822–1901) voltak.Boldogfai Farkas Ákos András. A Sümeghy (lovászi és szentmargitai) család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2018. XIV. Évfolyam. Budapest. 186. o.) Az apai nagyszülei lovászi és szentmargitai Sümeghy József (1757–1832), királyi tanácsos, Zala vármegye alispánja, táblabíró, földbirtokos és Málits Rozália (1791–1851) voltak. Az anyai nagyszülei séllyei Séllyey Elek (1788–1850), Zala vármegye másodalispánja, táblabíró, földbirtokos és nemes Csertán Rozália (1794–1855) voltak. A régi magyar nagyasszonyoknak ez a nemes mintaképe, mivel Sümeghy Magdolna a nyugdíját sohasem vette fel, hanem a vármegye szegény nyugdíjasai részére engedte át.Magyarság, 1929. október (10. évfolyam, 222-248. szám)1929-10-20 / 239. szám Az esküvőn a tanúk boldogfai Farkas József (1857–1951), országgyűlési képviselő, közbirtokos, és besenyői és velikei Skublics István (1826–1899) közbirtokosok voltak. A Csertán Károly és Sümeghy Magdolna házasságából született:MOL mikrofilm anyakönyvek. Római katolikus. Bagodvitenyéd A4412 Csertán Ferenc László (Zalaegerszeg, 1887. szeptember 25. – Zalaegerszeg, 1972. május 25.), 1935-ben összesen 889 kataszteri holddal rendelkező zalai földbirtokos. 1. neje: révfalusi Szentmihályi Irma Aranka Klementina (Pápa, 1893. február 17. – Pacsa, 1960. március 14.). 2. neje: székudvari Horváth Berta Mária Katalin (Kassa, 1893. szeptember 25. – Zalaegerszeg, 1982. november 1.), a zalamegyei Magyar Nők Szentkorona Szövetségének a tagja. Csertán Sándor (Zalaegerszeg, 1889. június 2. – Budapest, 1920. március 26.).