Karikás Frigyes, írói álnevein: Bálint, Katona Fjodor, K. F., Virág Ferenc (Körösbökény, 1891. november 4. – Moszkva, butovói kivégzőhely, 1938. május 29.) író, politikus, újságíró, műfordító, pártmunkás.
Élete Édesanyja Rózsa Júlia, édesapja Karikás Sándor Dávid.HU BFL - VII.101.c - fegyenc.II - 303 Felesége Andics Margit, Andics Erzsébet testvére volt.Moszkvából magyar kommunistákat küldtek Budapestre, hogy augusztus elsejére véres tüntetéseket és rombolásokat készítsenek elő. 8 Órai Újság 18. (1932: 163.) 1. Csak elemi iskolát végzett, s inas lett a borossebesi iparvasúti műhelyben. 1908-tól a vasasszakszervezet és az MSZDP tagja volt. Az első világháborúban orosz hadifogságba került, ott bekapcsolódott a hadifoglyok forradalmi szervezkedésébe, és részt vett az oroszországi polgárháborúban is.
1917-től az OK(b)P tagja volt, a következő év őszén hazatért, s részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalapításában. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Vörös Hadsereg 39-es dandárjának politikai biztosaként működött. A kommün bukása után Bécsbe emigrált, ahol a Vasárnapi Kör tagja lett. Később a Szovjetunióba került, ahol textilgyári igazgatóként dolgozott. Időközben elvégezte az Ipari Akadémiát, és szépirodalmi műveket írt.
1929-ben Franciaországba ment, s a helyi magyar emigránsok közötti kommunista munkát irányította, két évvel később a KMP Központi Bizottságának kérésére felmentették a franciaországi pártmunka alól, s a KMP funkcionáriusa lett. 1932 júliusának közepén a titkárság más tagjaival együtt őt is letartóztatták, s csakúgy, mint Sallai Imrét, illetve Fürst Sándort, őt is statáriális bíróság elé akarták állítani, ám a nemzetközi tiltakozás hatására csak rendes bírósági tárgyalás folyt le.
Három évet volt börtönben, majd 1935-ben a Szovjetunióba emigrált. Itt gazdasági funkciókat töltött be, mígnem 1938. március 4-én ismét letartóztatták koholt vádak alapján, melyek szerint aktívan részt vett a magyar ellenforradalmi kémszervezet munkájában. 1938. május 19-én halálra ítélték, május 29-én kivégezték.A politikai elnyomás, Moszkvában és a Moszkvai területen agyonlőtt és eltemetett áldozatainak mártirológiája 1938-53
Íróként elsősorban elbeszéléseivel tűnt ki. Novellái először Moszkvában jelentek meg 1927-ben „Mindenféle emberek” címmel. Karikás fordította továbbá magyarra Jaroslav Hašek: Infanteriszt Svejk viszontagságai a nagy háborúban című híres szatíráját, mely 1930-ban jelent meg először Párizsban.
Művei Vengerszkije rasszkazi (Moszkva, Moszkovszkij Rabocsij, 1929) Válogatott elbeszélések (Madarász Emillel, Buenos Aires, Délamessz, 1936) Oszennyij pajok Gyagyi Gabora (Moszkva, Gazeta 'Batrak', 1928) Mindenféle emberek : Elbeszélések a magyar munkások életéből (Moszkva, A Szovjetunióban Élő Külföldi Munkások, 1932) 39-ja brigada (A harminckilences dandár) (Moszkva, Moszkovszkij Rabocsij, 1927, Kun Béla előszavával) A járatos ember és más elbeszélések (Goda Gábor előszavával) Műfordítása A. I. Taraszov-Rogyionov: Csokoládé (regény, Párizs, 1930) Jaroslav Hašek: Infanteriszt Svejk viszontagságai a nagy háborúban
Emlékezete bélyegkép|250px|<center>Emléktáblája Angyalföldön Utca viseli nevét Budapesten a XIII. kerületben, Szegeden és Győr Szitásdomb nevű kerületében. A fonyódi Mátyás Király Gimnázium 1968 és 1978 között Karikás Frigyes Gimnázium volt.1978 és 1990 között pedig Karikás Frigyes Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola. 1959-ben megfilmesítették A harminckilences dandár című alkotását. A magyar történelmi dráma, A harminckilences dandár rendezője Makk Károly volt, a főszerepeket Bihari József (Korbély János) és Benkő Gyula (Karikás Frigyes) játszották.
Jegyzetek
Források
Alkotói adatlapja Moly.hu
További információk R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965 Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000 Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub Magyar szocialista irodalom. Első kiadások 1945-ig. (Bp., 1975) Botka Ferenc: Távlatok és zsákutcák. Emigráció és irodalom. Moszkva: 1921-1932/34. Doktori disszertáció (Bp., 1990) Domokos József: ... "Emlékezz, proletár!" Sallai Imre és Fürst Sándor pere. 1962 Imre Katalin (szerk.): Arcképek a magyar szocialista irodalomból. Tálasi István: Karikás Frigyes. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1967 Révész Sándor: Karikás Frigyes – A gój mázlija. Jelen, 2023. december 8. 26–29. o.
Kategória:1891-ben született személyek Kategória:1938-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar emigránsok a Szovjetunióban Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:Az MSZDP korábbi tagjai Kategória:KMP-tagok Kategória:Magyarországi politikusok Kategória:Bebörtönzött politikusok Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Butovóban kivégzett személyek Kategória:A Vasárnapi Kör tagjai Kategória:A magyar Vörös Hadsereg tagjai