Youssou N'Dour (kiejtése: juszu nudur) (1959. október 1.) szenegáli énekes, ütőhangszeres, dalszerző, zeneszerző, színész, üzletember és politikus. 2004-ben a Rolling Stone szakmagazin írta róla: "...talán a leghíresebb élő énekes" Szenegálban és Afrikában.
N'Dour stílusát a népszerű szenegáli zene, a szerer kisebbség nyelvén mbalaxnak nevezett irányzat adja, mely a hagyományos, konzervatív szerer zenéből, a njuupból származik.
A svájci Pierre-Yves Borgeaud rendezte Vissza Gorée-ba című dokumentumfilm, valamint az amerikai Elizabeth Chai Vasarhelyi által rendezett I Bring What I Love c. film főszereplője.
Élete bélyeg|bal|264px|Filmfesztivál, Toronto, 2008 A szenegáli Dakarban született volof származású anyától és szerer nemzetiségű apától (autószerelő). 12 évesen kezdett szerepelni, majd néhány évvel később belépett a Star Band nevű zenekarba. A korai 1970-es évek legnépszerűbb bandája volt, amelynek több tagja később csatlakozott az Orchestra Baobab együtteshez.
1979-ben megalakította saját együttesét a Dakar csillagait (Étoile de Dakar), mely latin stílusú zenét játszott, ami egész Afrikában népszerű volt ez idő alatt.
Az 1980-as években az egyedi hangzást képviselő Dakar szupercsillagai (Super Étoile de Dakar) végső felállású formációban szerepelt még Jimi Mbaye gitáros, Habib Faye basszusgitáros és a tama (beszélő dob) nevű hangszeren játszó Assane Thiam.
1991-ben megnyitotta saját stúdióját Xippi néven, majd 1995-ben, saját kiadóját, a Jololit.
Zenéjének keveréke a hagyományos szenegáli mbalax eklektikus behatásokkal ötvözi a kubai rumba, a hiphop, a jazz és a soul műfajokat.
N'Dour többek között az alábbi zenészekkel, énekesekkel működött együtt: Peter Gabriel, Axelle Red, Sting, Alan Stivell, Bran Van 3000, Neneh Cherry, Wyclef Jean, Paul Simon, Bruce Springsteen, Tracy Chapman, Branford Marsalis, Ryuichi Sakamoto és Dido.
A The New York Times írt N'Dour hangjáról, valamint munkájában a teljes szenegáli zenei spektrum megjelenik.
1993 júliusában volt az Opéra Garnier színházban Youssou N'Dour fellépése egy francia fesztiválon a párizsi D'eté negyedben.
Ő írta – Axelle Reddel közösen – az 1998-as FIFA labdarúgó világbajnokság hivatalos himnuszát La Cour des Grands címmel.
2009-ben Paolo Bellivel és Pupóval triót alkotva, részt vett a Sanremói Dalfesztiválon, utóbbi L'opportunità című számával.
Leghíresebb dala a svéd Neneh Cherryvel duettben énekelt 7 Seconds.
Az intézmény szerint Youssou N'Dour 2020 októberében csatlakozott a rangos Svéd Királyi Akadémiához.
Diszkográfia Fatteliku (2014) Mbalakh Dafay Wakh (2011) Dakar - Kingston (2010) Special Fin D'annee : Salagne-Salagne (2009) Rokku Mi Rokka (2007) — #30 in Rolling Stone's Top 50 Albums of 2007. Alsaama Day (2007) Egypt (2004) Kirikou (2004) Youssou N'Dour and His Friends (2002) Nothing's In Vain (Coono Du Réér) (2002) Ba Tay (2002) Le Grand Bal a Bercy (2001)
Galéria
Fordítás
Hivatkozások
További információk https://web.archive.org/web/20141215064044/http://www.fondation-youssou-ndour.org/index.php hivatalos weboldal (francia nyelven) http://www.rollingstone.com/music/lists/20-hugely-popular-musicians-who-havent-gotten-famous-in-america-yet-20140610/youssou-ndour-19691231 http://www.rollingstone.com/music/pictures/twelve-rock-stars-who-ran-for-public-office-20120106/youssou-ndour-0321805
Kategória:1959-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Szenegáli zenészek Kategória:Afrikai énekesek Kategória:Szenegáliak