thumb|right|250px|A svéd nyelv elterjedtsége
A svéd nyelv (svédül svenska) az indoeurópai nyelvek germán családjába tartozó észak-germán, avagy skandináv nyelv. Legközelebbi rokona a dán, mellyel együtt az észak-germán nyelvek keleti csoportját alkotják, míg a nyugati ághoz a norvég, a feröer és az izlandi nyelvek tartoznak.A Pallas nagy lexikona Ezek között a nyelvek között a rokonság oly közeli, hogy a svédek, norvégok és dánok saját anyanyelvüket használva többé-kevésbé megértik egymást.Kerstin Jaktén, Dirk Huth: Praktisches Lehrbuch Schwedisch, Langenscheidt, 1997, A földrajzilag távolabb fekvő területeken beszélt skandináv nyelvek, az izlandi és feröer azonban más helyzetben vannak. Utóbbiak saját, elszigetelt fejlődési utat jártak be, és a kontinensen élő skandináv beszélők már nem értik meg ezeket a nyelveket.
A svéd nyelv anyanyelvi beszélőinek száma kb. 9 millió. Svédországban és Finnországban hivatalos nyelv.
Története
thumb|right|180px|A svéd latinbetűs írásbeliség egyik legkorábbi emléke az 1280-as évekből származó Äldre Västgötalagen, Västergötland tartomány korabeli törvényeinek gyűjteménye. thumb|right|180px|Gustav Vasa Bibliájának címoldala 1541-ből. thumb|right|180px|"A nácik átvették a hatalmat Ausztriában. A német hadsereg átmasírozott a határon" ("Nazisterna ha tagit makten i Österrike. Tyska trupper marschera in över gränsen.")Az igék többes számú ragozású alakját, ahogyan az az "Östergötlands Dagblad" 1938-as számának oldalán olvasható, egészen az 1950-es évekig használták (vö. még: svéd nyelvtan). A skandináv területek első lakosai feltehetőleg finnugor nyelvet beszélő halásznépek voltak,Elias Wessén: De nordiska språken, akikről kevés tárgyi emlék maradt fent. Ennek oka a jég folyamatos előrenyomulása és visszahúzódása. Az első indoeurópai nyelvet beszélők valószínűleg az i. e. 4. évezredben érkeztek meg. Az első germán hangeltolódás, amely a germán nyelveket elválasztotta a többi indoeurópai (vagy indogermán) nyelvtől, csak az i. e. 11-3. század folyamán ment végbe.
A skandináv nyelvekről az első írásos emlékeket a rúnajelekkel ellátott síremlékek, menhírek alkotják. A nyelv állapotát ekkor a 16 karakteres rúnaábécével írták le, azonban ebben sok hangpárt azonos jel jelölt. (Azonos jel volt például a magas és mély magánhangzópárokra). A skandináv nyelvek ekkoriban még csak dialektusok szintjén különültek el, és a Skandináviában élő germánok élettere jórészt a mai Dánia, Dél-Svédország és Dél-Norvégia területére korlátozódott. Az északi és keleti skandináv területek lakói az uráli nyelvet beszélő lappok és finnek voltak.
A 8-9. században indultak meg a viking kalandozások, melyek során a Norvégiában élő vikingek Izlandra és Grönlandra hajóztak, a dán vikingek Angliában telepedtek le (Danelaw, óang. Danelagh, ill. dán Danelagen) és a nyugat-európai partvidéket fosztogatták, míg a mai Közép-Svédország területén élő svea népek keleti irányba vándoroltak, ahol megszervezték az első orosz államokat. Ők voltak a varégok, vagyis a svéd vikingek.The Cambridge Medieval History Vol. III. (1924), Germany and the Western Empire (309-329. old.). A viking kalandozások jelentősége nyelvtörténeti szempontból abban rejlik, hogy a hadviselő skandinávok nyelve jelentősen befolyásolta a meghódított, vagy fosztogatott népek nyelveit. Az orosz nyelv későbbi fejlődésére (elsősorban a személynevek tekintetében) például jelentősen hatott az északi jövevények nyelve.
Skandináv eredetű orosz nevek a következők: Olga (eredete: Hälgi), Igor (eredete feltehetőleg: Yngvarr), valamint Oleg.Viktor D. Huliganov: Basic Russian Grammar
A svéd (és a többi északi nyelv) fejlődésére nagy hatást gyakorolt a kereszténység 1050-es felvétele után a latin nyelv is, mely az északi nyelvet mind szókincsében, mind formailag gyarapította.
Az ezt következő időszak után váltotta fel a rúnaírást a latin betűhasználat.
A svéd csak a 13. században kezdett elkülönülni a többi északgermán nyelvtől (lásd: óészaki). A fejlődés eredményeként kialakult az ósvéd és az ódán nyelv, amelyek egymásra jobban hasonlítottak, mint az északgermán nyelvek másik ágára, az ónorvég és az óizlandi nyelvekre.
A önálló fejlődésnek nagy lökést adott a I. Vasa Gusztáv vezetésével elért 1523-as leválás a kalmari unióból, ez Svédország tulajdonképpeni megalakulásának időpontja.
A nyelv tovább gazdagodott a nyelvi újítási törekvések következtében is, melyeket egyfelől a Bibliafordításaik révén Laurentius Andreæ és a Petri fivérek vezettek, de hasonlóan pozitívan hatottak a XVII. sz.-ban Stjernhjelm, a 18. században Olof von Dalin vezette reform- és nyelvtisztítási törekvések is. A nyelv fejlesztésében és ápolásában egyes királyok is aktívan részt vettek, így például I. Vasa Gusztáv, II. Gusztáv Adolf.
A Hansa kereskedelemben való részvétel miatt a svédet jelentősen befolyásolta a középfelnémet nyelv, mely egyfelől a szókincsben, másfelől bizonyos előtagokban és elöljárószókban jelenik meg.
A svéd nyelv fejlődéséhez hozzájárult a Gótok Társasága által felvirágoztatott nemzeti irodalom is. A számos pozitív hatás hatalmas lökést adott egy természetes fejlődési folyamat kibontakozásához, melynek eredményeként a svéd nyelv a 18. század kezdetétől magas irodalmi fokot ért el.
A svédre ezenkívül bizonyos hatást gyakorolt – elsősorban jövevényszavak tekintetében – a francia nyelv, egyrészt a felvilágosodás kora utáni időszakban, másrészt a napóleoni háborúk korszakában a svéd trónra meghívott Jean Baptiste Bernadotte tábornok által megalapított, francia eredetű Bernadotte-ház kapcsán, amelynek tagjai egyébként a mai napig Svédország trónján ülnek.
Manapság a svédre a legnagyobb hatást az angol nyelv gyakorolja, illetve egy párhuzamosan folyó jelenség a dialektusok visszahúzódása, a tömegmédia egységesítő hatása révén.Vera Croghan: Teach Yourself Swedish, 1995.,
Jövevényszavak a svéd nyelvben Történelmi jelentőségéből és politikai-hatalmi-kereskedelmi pozíciójából adódóan a svéd nyelv számos más, európai nyelvvel került érintkezésbe. Ezek a nemzetközi kapcsolatok a svéd nyelv fejlődését is befolyásolták, jövevényszavakkal gazdagítva azt. A svédre leginkább ható nyelvek a latin, a német és a francia voltak, manapság pedig az angol formálja jelentősen a nyelvet.
Általában igaz az összes germán nyelvre, hogy a latin nyelv hatását két időszakban élték át. Először a rómaiakkal kereskedő germánok vettek át latin szavakat, ezek olyan jól betagozódtak a germán nyelvekbe, hogy latin eredetük mára alig felismerhető. Ilyen szavak a közlekedéssel és kereskedelemmel kapcsolatos szavak, mint például a latin carrus a kärra ("kocsi") szóban, vagy a latin caupo a köpa ("vásárolni") szóban. Hasonlóan a régi latinból erednek a vin ("bor"), és öre (lat.: aureus, eredetileg: "aranyérme") szavak. A svéd "lúd", azaz gås szó is a latin ganta szóra vezethető vissza.Edlund & Hene, Lånord i Svenskan 43-44. old.
Kelta jövevényszavak a svéd nyelvben a rik ("gazdag"), és a järn ("vas", "vasérc") szavak.
A latin nyelv hatásának másik nagy időszaka a kereszténység terjedésének időszaka a középkorban. Számos vallással kapcsolatos szó ered a középkori egyház latin szókincséből, köztük felsorolhatók a magyar szemnek is ismerős advent, altare, biskop, kloster, martyr és paradis szavak. Az egyház tevékenysége azonban további szavakkal is gyarapította a nyelvet, így kerültek a svédbe latin eredetű szakmai kifejezések, mint például az ympa, mely a latin imputera szóból ered, és "oltást", "szemezést" jelent. (Mindkét szó esetén a kertészethez köthető szavakról van szó.)Edlund & Hene, Lånord i Svenskan 44-46. old.
A svéd nyelvre máig észrevehető hatást gyakorolt a középfelnémet nyelv, mellyel a svédek a Hanza-kereskedelem kapcsán kerültek kapcsolatba. Ezek a jövevényszavak elsősorban adminisztrációs intézményekkel, és általában az adminisztrációval, valamint a kereskedelemmel kapcsolatos kifejezések, mint például borgmästare ("polgármester"), fogde ("törvényszolga"), stad ("város"), köpman ("kereskedő"), skomakare ("cipész"), snickare ("asztalos"), mynt ("érme"), ränta ("kamat").Edlund & Hene, Lånord i Svenskan 46-47. old.
Érdekes módon olyan szavakat is "kölcsönzött" a svéd a némettől, melyeknek abban az időben voltak svéd megfelelőik is, sőt, utóbbiak a mai napig továbbélnek stilisztikailag megváltozva. Ilyen szavak a fråga ("kérdés") és a språk ("nyelv"), melyek svéd eredetű megfelelői spöria és mal (mål).Edlund & Hene, Lånord i Svenskan 47-49. old.
A 16. században a Hanza kereskedelem hatalmi befolyása jelentősen csökkent, azonban a német területekről egész Európára kiható reformáció tovább erősítette a német hatást. Igaz, a lutheri Biblia- fordítás által inspirált svéd fordítás Gustav Vasa által jelentős lökést adott a svéd nemzeti nyelv kibontakozásának is. A reformációt követő háborús időszak hozta a svéd nyelvbe a hadviseléssel kapcsolatos, német eredetű szavakat, mint például: ammunition ("muníció"), furir ("őrmester"), fältskär ("felcser") és gevär ("fegyver").
A holland nyelvből a svéd számos pénzügyi és bankkal kapcsolatos kifejezést kölcsönzött.Edlund & Hene, Lånord i Svenskan 50-53. old.
A 18. század során számos idegen szó került a svéd nyelvbe. Köztük számos katonai kifejezés, mint például kasern, marin és pluton. Számos melléknévvel is gazdagodott a svéd, melyek főleg a franciából erednek. Ilyenek: blond, charmant, fatal, modern, vagy populär, de ebben az időszakban kerültek a svédbe – szintén a franciából – a byrå ("iroda"), a salong, az aktör ("színész"), a replik, a champagne, vagy a kastrull ("serpenyő") szavak.Edlund & Hene, Lånord i Svenskan 54-56. old.
Az ezt a korszakot követő ipari forradalom időszaka az angol nyelv hatásának erősödését hozta magával. Az angolból érkeztek a svédbe a bojkott, a lokomotiv, a pyjamas, a trål, a vinsch, vagy a whiskey szavak. A francia konyha is ebben az időszakban, azaz a 19. században hozta Svédországba a filé, färs és omelett szavakat. A politikai élet új jelenségeinek leírásai is francia közvetítéssel érkeztek: byråkrat ("bürokrata"), socialism. A kor német jövevényszavai között felsorolhatók: mauser, muta in, valamint a rutscha ("csúszni").Edlund & Hene, Lånord i Svenskan 56-57. old.
A modern kor elsősorban a technika vívmányainak angol szavait importálja a svéd nyelvbe, mint például modem, Internet és spam. Az angol eredetű szavakat gyakran az eredeti ejtést tükrözve, svédes formában írják, például tejp ("ragasztószalag"), räls ("sín"), kex vagy käx ("keksz"), tajma (időzíteni), mejl ("mail"), sajt ("weboldal").
Az Európán kívüli világ nyelvei is gazdagították a svéd nyelvet: a potatis ("burgonya") és tomat ("paradicsom") indián eredetű szavak. A känguru és dingo angol közvetítéssel került a svéd nyelvbe, de a szavak ausztrál eredetűek. Keletről érkeztek a svéd nyelvbe az alábbi szavak: moské ("mecset"), brahman, kung fu, sushi.
Arab eredetűek a svédben az amiral ("admirális"), alkohol, hasard ("kockázat") szavak. Az országban élő nagyszámú arabnak köszönhetően modern kori átvételek is történnek, egyelőre jobbára az ifjúsági nyelv szintjén, például jalla ("igyekezz!"), habibi ("kedvesem" illetve "csinos").
Magyar eredetű szavak a svédben a gulasch ("pörkölt vagy gulyásleves"), husar (huszár) és a hejduk ("bérenc").
Svéd jövevényszavak a magyar nyelvben: ombudsman, szlöjd.
Dialektusok Svédország dialektikus sokszínűsége a földrajzi távolságokból, valamint az éghajlati sajátosságokból adódó regionális elszigeteltségből ered. A dialektusok a kereskedelem révén már a történelmi időkben is érintkeztek egymással, igazi egységesülő hatás azonban csupán napjainkban felfedezhető a tömegmédia hatása révén.