A magyar ábécé a magyar nyelv írására használatos ábécé, amely 40 latin betűből áll:

Ismeretes továbbá az úgynevezett kiterjesztett magyar ábécé is, amely 44 betűs, mivel tartalmazza a Q, W, X, Y betűket is – melyek a magyar nyelvben családnevektől és idegen szavaktól eltekintve nem szerepelnek:

bélyegkép|320px|A nyomtatott magyar ábécé (kiterjesztett, 44 betűs)

A, Á, B, C, Cs, D, Dz, Dzs, E, É, F, G, Gy, H, I, Í, J, K, L, Ly, M, N, Ny, O, Ó, Ö, Ő, P, Q, R, S, Sz, T, Ty, U, Ú, Ü, Ű, V, W, X, Y, Z, Zs

Mondat elején és tulajdonnevekben a két- és háromjegyű betűknek mindig csak az első eleme lesz nagybetűs (mozaikszókban viszont mindegyik elemük nagybetűs,A magyar helyesírás szabályai, , „betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk” ahogy természetesen végig nagybetűs szövegben is az).

A betűk megnevezése/olvasása a következő: a, á, bé, cé, csé, dé, dzé, dzsé, e, é, ef/eff, gé, gyé, há, i, í, jé, ká, el/ell, elipszilon/ellipszilon, em/emm, en/enn, eny/enny, o, ó, ö, ő, pé, kú, er/err, es/ess, esz/essz, té, tyé, u, ú, ü, ű, vé, dupla vé, iksz, ipszilon, zé, zsé.

Az ly betű nevének helyesírása nincs rögzítve,Az ly megnevezése = Balázs: Miért érdekes? (2006). „…sajnálatos, hogy helyesírása nincs rögzítve. Még ez a fránya helyesírás-ellenőrző program is aláhúzza, ha ekképp írom: elipszilon. Talán szívesebben látná így: ellipszilon? (Nem, ezt is aláhúzza, bár a Nyelvművelő kézikönyv ezt a formát ajánlja.) Maradjunk az egy l-es változatnál!” az elipszilonA magyar nyelv nagyszótára – elipszilonNyelv és Tudomány – elipszilon (előfordulások a Nyelv és Tudomány cikkeiben)Magyar Nyelvőr – elipszilon, 117.évf./1.sz., 1993, (Timár György: Csevej? Csevely!, 23–25. o.)Grétsy László: Nyelvi játékaink nagykönyve, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2012, , (Ej, haj, gyöngyvirág…! – elipszilon/ellipszilon, ej/ejj ) vagy ellipszilonA magyar helyesírás szabályai (12. kiadás), Helyesírás, Osiris kiadó, Budapest, 2006, , 1017. o. (ellipszilon/ejj)A magyar nyelv nagyszótára – ellipszilonA magyar nyelv értelmező szótára – ly (ellipszilon/ejj/elly)Czuczor Gergely: A magyar nyelv szótára – ly (ellipszilon/ejj/elly) mellett más nevei is vannak: ej, ejj,A magyar nyelv nagyszótára – ejj elj, elly, sőt nevezik még ipszilonos jénekSebestyén Árpád: Értsünk szót!, KLTE Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, Debrecen, 1994, (Ipszilonos jé, 25. o., Hajdú-Bihari Napló '86. III. 8.) vagy gyereknyelven akár gólyás jénekgólyás jé (vagy gólyás ly) (e-nyelv, 2010. XI. 13.) is. Ugyanígy a w betűt is nevezik még kettős vének.A magyar nyelv értelmező szótára – w

Sajátosságai más nyelvekhez képest bélyegkép|A magyar ábécé írott betűi "álló betűs írás" bélyegkép|Az 1970-es években, Virágvölgyi Péter grafikus által megalkotott dőlt betűs kézírás (kiterjesztett ábécé)

Alapvető jellegzetessége, hogy a latin ábécében nem létező hangok közül a mássalhangzókat több betű összetételével fejezi ki, míg a magánhangzókat az eredeti betű mellékjeles kiegészítésével. További sajátossága, hogy a legtöbb nyelvben s-sel írt hangot a magyarban sz jelöli, valamint a j sem a sokfelé megszokott [zs]- vagy [dzs]-szerű hangot, hanem a palatális zöngés réshangot jelöli. A külföldiek számára az is gyakran nehézséget okoz, hogy az y nem önálló betű, hanem a g, l, n, t után kettős betűt alkotva (digráf) kiejtésmódosító (lágyító, palatalizáló) hatású (turistáktól gyakran hallani például [kirali]-t a Király [utca] helyett). Ezek közül is kivételes a gy, amely valójában nem a g, hanem a d lágyított megfelelője. Az s kiejtésmódosító szerepe szintén szokatlan külföldiek számára a cs és zs összetételében, a cs-t a legtöbb külföldi x-nek ejti.

Betűrendbe sorolás Betűrendbe soroláskor a két- és háromjegyű mássalhangzókat különállóknak kell tekinteni (azaz például a Czentár után következik a Csaba), valamint az ékezetes magánhangzókat ékezet nélküli változatukkal együtt – például az á-t az a-val együtt – soroljuk be. Ez alól kivétel az ö/ő és az ü/ű, amelyek két külön szakaszba kerülnek az o/ó-tól, illetve az u/ú-tól szétválasztva). Idegen szavakban a ch is előfordul, amely kétjegyű betű (kiejtése többféle lehet eredetétől függően), de az ábécében elemei szerint rendezzük (c + h-ként).

Azokban a listákban, amelyekben jelentős részben szerepelnek idegen nevek is (pl. lexikonok, atlaszok névmutatójában), a nemzetközi ábécét szokták alkalmazni, így az ó/ö/ő-t az o alá, az ú/ü/ű-t az u alá, valamint a többjegyű mássalhangzókat is kezdőbetűjük szerint sorolják be (pl. cs a c alá).

Elválasztás és kettőzés A kettős (cs, dz, gy, ly, ny, sz, ty, zs) és hármas (dzs) betűk nem választhatók el (ez leginkább a dz és dzs betűknél lényeges, amelyeket korábban két betűként tartott számon a helyesírás: ezek elválasztása tehát ma-dzag, bü-dzsé). Kettős betűként fogható fel a ch is, amely egyes idegen eredetű magyar szavakban megtalálható (pl. technika). Hosszú (kettőzött) változatuknál írásban csak első jegyüket kettőzzük meg (pl. loccsan, meggy), elválasztáskor pedig sor végén és a következő elején a teljes alak ismétlődik meg (pl. higy- / gyen). Szintén teljes alakjukban ismétlődnek meg szóösszetételekben (pl. fénynyaláb, kulcscsomó). Kettőnél több azonos mássalhangzó vagy mássalhangzójegy nem kerülhet egymás mellé (pl. tollal); azonban a személyneveknél és az összetett szavak határán kötőjellel tagoljuk (pl.Kiss-sel, Bernadett-tel, sakk-kör, plüss-szamár). A magánhangzók terén ugyanakkor nem áll fenn hasonló korlátozás (azonos és eltérő magánhangzókra vonatkozóan sem, pl. Neeeem! vagy fiaiéi).

Történeti vonatkozásai A magyar latin betűs írás történetét két részre szokták bontani, a régi magyar írásra és a magyar írásra.

A zárt e hangot több más nyelv (angol, francia, román stb.) írásában eltérő betűk, betűkapcsolatok jelölik. A magyar köznyelvből kiveszőben van, de a legtöbb nyelvjárás az e és é hangoktól is jól megkülönböztetve ejti. A zárt e hang ë betűjele nem része a magyar ábécének, azonban A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásának (illetve az előző, 11. kiadás 90. pontja) kiejtési segédjelként engedélyezi a Kalmár György által először 1770-ben alkalmazott betűt. Az ë a magyar nyelvészeti hangjelölés bevett betűjele (régebben ė-t is használtak). Tízből hat nyelvjárási régióban különbséget tesznek a kétfajta e között, míg a dél-alföldi nyelvjárásban ö-t ejtenek a helyén.

Az I. világháború után Atatürk magyar nyelvészeket is meghívott, működjenek közre a török írás megreformálásában, a latin betűs írás létrehozásában.

A betűk sorszáma az ábécében elfoglalt helyük szerint bélyegkép|középre|800x800px|A hagyományos és a kiterjesztett ábécé betűinek számmal jelölt sorrendje

Jegyzetek

Források

(Tankönyvkiadó, 1959, 2., javított kiadás = Egyetemi magyar nyelvészeti füzetek, )

További információk

Kapcsolódó szócikkek Magyar írások Magyar kiejtés Magyar hangtan A magyar ábécé betűinek hanganyagai Magyar betűzési ábécé X-SAMPA magyar nyelvhez Magyar helyesírás A magyar helyesírás szabályai Székely–magyar rovásírás Kárpát-medencei rovásírás

Ábécé Kategória:Latin eredetű ábécék