Események Január január 4. – Burma függetlenségének kikiáltása. január 22. – Ernest Bevin, az Egyesült Királyság külügyminisztere az Alsóházban tartott felszólalásában javaslatot tesz a Nyugati Unió egy formájára. január 28. – A Szovjetunió és a Lengyelország kormánya kölcsönös áruszállítási hitelegyezményt ír alá. január 29. – A Magyar Köztársaság megalapításának és az 1848–1849. évi szabadságharc és forradalom emlékére a parlament elfogadja a közkegyelemről szóló törvényjavaslatot (1948. évi VI. tc.). (A törvényhozás elérkezettnek látta az időt arra, hogy „a megbocsátás szellemében járjon el azokkal szemben, akik menthető okból vagy enyhébb fokban vétettek a jogrend ellen”.) január 30. – Náthúrám Vinájaka Godsze lelövi Mahátma Gandhit, a független India atyját, az erőszakmentes ellenállás jelképét.
Február február 4. – Románia megköti a Szovjetunióval a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. február 10. – Szovjet–jugoszláv–bolgár tárgyalások Moszkvában a Balkáni-föderáció terveiről. február 13. – A csehszlovák kormány ülésén a nemzeti szocialista miniszterek tiltakoznak a nemzetbiztonsági testület parancsnokának önkényes eljárása ellen, aki a testület nyolc tisztségviselőjét a Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) embereivel akarta felváltani. (A kormány dönt az intézkedés visszavonásáról, de a végrehajtást Václav Nosek belügyminiszter szabotálja.) február 18. Magyarország megköti a Szovjetunióval a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Magyarországon államosítják a bauxitbányászatot és az alumíniumtermelést (1948. évi XIII. tc.). február 20. – A kormány rendkívüli ülésén a Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt, a Csehszlovák Néppárt és a Demokrata Párt miniszterei benyújtják lemondásukat, tiltakozva a belügyminiszter törvénytelen eljárása ellen. február 21–23. – A Román Kommunista Párt és a szociáldemokrata párt központi bizottságainak együttes pártértekezletén sor kerül az egyesülésre, így a RKP-ból és a PSD balszárnyából megalakul a Román Munkáspárt (Partidul Muncitoresc Român), melynek első titkára Gheorghe Gheorghiu-Dej. Bejelentik Lucrețiu Pătrășcanu kizárását a pártból és házi őrizetbe helyezését. február 23. – A csehszlovák belügyminisztérium jelentést tesz közzé a nemzeti szocialista párton belüli „államellenes összeesküvés” leleplezéséről. február 25. – Edvard Beneš köztársasági elnök elfogadja a polgári pártok minisztereinek lemondását, s Klement Gottwalddal az élen kinevezi az új kormányt. február 26. – Jozef Lettrich lemond a Szlovák Nemzeti tanács elnöki posztjáról, utóda a kommunista párti Karol Šmidke.
Március március 3. – Csehszlovákiában a nemzeti szocialista párt Csehszlovák Szocialista Párttá alakul át. március 4. – Horthy Miklóst tanúként a nemzetközi törvényszék elé idézik Edmund Veesenmayer háborús bűnös perében. március 5–7. – Az MSZDP kongresszusán kizárják a Kéthly Anna-féle szárny tagjait és a pártvezetést megbízzák, hogy az Magyar Kommunista Párttal kezdjen tárgyalásokat egy egységes munkáspárt létrehozásáról. március 9. – A csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsa irányelvet ad ki a gyárak és a vállalatok „reakciós elemektől” való megtisztításához. március 10. – Jan Masaryk csehszlovák külügyminiszter tisztázatlan körülmények között kizuhan a külügyminisztérium egyik ablakán, és belehal sérüléseibe. március 14. – Az első Kossuth-díjak átadása. március 17. – A Nyugat-európai országok Brüsszelben megkötik az öthatalmi egyezményt. március 18–19. – Moszkva visszarendeli Jugoszláviából a szovjet szakértőket. (A szovjet–jugoszláv konfliktus kezdete.) március 20. A magyar kormányzat munkanappá nyilvánít egyes nem parancsolt egyházi ünnepeket, így a február 2-ára eső Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, a március 25-ére eső Gyümölcsoltó Boldogasszony napja és a szeptember 8-ára eső Kisboldogasszony napja munkanap lett. Az első választások Szingapúrban. március 25. – Magyarországon 594 száz főnél több munkavállalót foglalkoztató ipari üzemeket államosítanak (1948. évi XXV. tc.). (Novemberig számuk 780-ra emelkedett. Ezzel a lépéssel az állami tulajdon – a mezőgazdaság és a kereskedelemkivételével – uralkodóvá vált.) március 27. – A szovjet kormány „kispolgári-nacionalista elhajlással” vádolja meg a Jugoszláv Kommunista Párt (JKP) vezetését. március 28. – Parlamenti választások Romániában. március 31. – Megszüntetik a Budapesti Értéktőzsdét.
Április április 1. – Az MSZDP 32 országgyűlési képviselőjét visszahívja az Országgyűlésből. április 3. – Az Egyesült Államok komgresszusa elfogadja a Marshall-tervet. április 4–5. – A Nemzeti Parasztpárt elnökének ismét megválasztják Veres Pétert. április 12–13. – A JKP KB elveti a szovjet kormány által megfogalmazott vádakat. április 13. – Az újonnan megválasztott román parlament elfogadja az ország új alkotmányát, amely május 1-jei hatállyal lép életbe. április 17. – A Csehszlovák Kommunista Párt és a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt vezetősége közös nyilatkozatban jelenti be a munkásosztály marxista–leninista alapokon való egyesítésének szükségességét. április 17–18. – A Független Kisgazdapárt elnökének Dobi Istvánt választották. április 28. A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés törvényt fogad el az 50 alkalmazottnál többet foglalkoztató vállalatok államosításáról. Újabb államosítási törvényt fogadnak el Jugoszláviában. (Az államosítás és az állami ellenőrzés a kisipari termelésre is kiterjed. Ezzel is bizonyítják, hogy a JKP szocialista tulajdon- és osztályviszonyok kialakítására törekszik.) április 29. – Magyarországon elfogadják a száz főnél több munkást foglalkoztató üzemek államosításáról szóló törvényt. Május május 6. – Budapesten megszűnik a lengyel–magyar kulturális kapcsolatok terén tevékenykedő Magyar Mickiewicz Társaság. május 7. – Létrehozzák a Községi Élelmiszer-kereskedelmi RT-t, ismertebb nevén a KÖZÉRT-et. május 9. – A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés elfogadja az új alkotmányt, amely kitűzi a „szocializmus építésének perspektivikus célját”, továbbá leszögezi, hogy az országban népi demokratikus rendszer uralkodik, törvényesíti „a dolgozó nép hatalmát”, és kimondja a cseh és a szlovák nemzet egyenjogúságát. (A nemzeti kisebbségekről nem ejt szót.) május 14. – Dávid Ben-Gúrión, Izrael első miniszterelnöke Tel-Avivban bejelenti az önálló állam megalakulását, az ENSZ határozata alapján Palesztinát arab és zsidó államra osztják fel. május 15. – Kitör az arab–izraeli háború. május 30. – Csehszlovákiában lezajlanak a választások az alkotmányozó nemzetgyűlésbe. (Az első „szocialista típusú” választáson a szavazók 89,2%-a voksol a Nemzeti Front jelöltlistáira.)
Június 200px|bélyegkép|jobb|A berlini légihíd június 2. Aláírják a magyar–szovjet katonai egyezményt. A végbemenő változásokkal azonosulni nem tudó, s nem akaró csehszlovák köztársasági elnök, Edvard Beneš lemond tisztéről. június 3. – Pócspetriben egy tüntetés során életét veszti egy rendőr. Az eset koncepciós perében a jegyzőt halálra, a plébánost életfogytiglanra ítélik. június 4. – A csehszlovák nemzetgyűlés egyhangúlag Klement Gottwaldot választja elnökké. június 8. – A nemzetközi körülmények változása miatt a CSKP KB új irányelveket fogad el a magyar kisebbséggel kapcsolatban, mely szerint a magyaroknak biztosítani kell a polgárjogokat, de nem szabad elismerni kisebbségi státusukat, illetve lehetővé tenni magyar politikai szervezet alakítását. június 10–11. – A Román Munkáspárt plenáris ülésén meghatározzák a román belpolitika irányvonalát, továbbá elfogadják a Kominform Jugoszláviát elítélő dokumentumát, elutasítják a Marshall-tervet és megfogalmazzák a mezőgazdaság kollektivizálásáról és a fokozott iparosításról szóló határozatokat. június 11. – Romániában törvény születik a nagyipar, a bányászat, a biztosító- és a szállító vállalatok államosításáról. június 12. – A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt kongresszusain kimondják a két párt egyesülését: létrejön a Magyar Dolgozók Pártja (MDP). június 14. – Csehszlovákiában Klement Gottwaldot beiktatják elnöki hivatalába. június 15. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tűzszünetet rendel el Palesztinában, az arab-izraeli háborús konfliktus véget ér, de a béke nem teljes. június 16. – A magyar parlament elfogadja az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot. (A nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonbavétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele tárgyáról szóló 1948. évi XXXIII. törvénycikk értelmében 6 505 oktatási intézményt államosítanak, s mintegy 18 000 felekezeti tanár kerül állami státuszba.) június 20. – Németország nyugati övezeteiben bevezetik az új márkát. június 20–22. – A Kominform első Jugoszlávia-ellenes határozata, amelyet 28-án hoznak nyilvánosságra. (A nyílt szovjet–jugoszláv „hidegháború” kezdete.) június 24. – A berlini válság, mely során a szovjetek lezárják a Berlin nyugati zónáihoz vezető összes utat. június 25. A nyugati hatalmak útnak indítják az első repülőgépes segélyszállítmányt (berlini légihíd). A csehszlovák és a magyar kommunisták képviselőinek pozsonyi tárgyalásán a felek megállapodnak, hogy a csehszlovákiai magyarok visszakapják állampolgárságukat, és ugyanolyan jogokban részesülnek, mint a csehek és a szlovákok. június 27. Prágában lezajlik a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesítő kongresszusa. Nyilvánosságra hozzák a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának (Kominform) egy héttel korábbi határozatát, amely elítéli a JKP-t, mert az szakított az osztályharc marxista elméletével, barátságtalan a Szovjetunióval. (A JKP KB nem küldött képvisetőket az ülésre.) június 28. – Jugoszlávia hivatalosan kilép a Kominformból. június 29. – A pápa arra utasítja a megszállt kommunista országokban lévő püspökeit, hogy nevezzenek ki két helyettest (ordinarius substitus) maguk helyett arra az esetre, ha a püspököt felfüggesztik, letartóztatják, száműzik. június 30. – A JKP nyilatkozata szerint a Kominform bírálata helytelen és hamis állításokon alapul.
Július július 2. – Romániában felállítják az Állami Tervbizottságot, amely – a gazdaság egységes, központi irányítására – 1949-re és 1950-re egyéves tervet, 1951-től kezdve ötéves terveket dolgoz ki. július 17. – Románia felmondja a Vatikánnal 1927-ben kötött konkordátumot. július 21–28. – A JKP V. kongresszusa megerősíti az addigi irányvonalat és vezetőséget. július 30. – Lemond Tildy Zoltán köztársasági elnök.
Augusztus augusztus 3. Szakasits Árpád lesz Tildy Zoltán utódja. Romániában kezdetét veszi az egyházi iskolák államosítása. augusztus 14. – Az NSZK történetének első választásán a jogosultak 78%-ának részvételével a CDU (31,0%) győz. Az első Bundestagba még az SPD (29,2%), az FDP (11,9%) és az NKP (5,7%) jut be több regionális párt mellett. augusztus 15. – A Koreai-félsziget amerikai megszállási zónájában kikiáltják a Koreai Köztársaságot (elterjedtebb nevén Dél-Koreát), Szöul központtal. augusztus 16. – A csehszlovák katolikus püspökök nyitrai konferenciáján memorandumot intéznek a kormányhoz, melyben a résztvevők fenntartásaikat fejezik ki az országban végbemenő fejlődéssel kapcsolatban. augusztus 20. – Rákosi Mátyás Kecskeméten megtartott ünnepi beszédében egyértelműen és határozottan a szövetkezetesítés mellett foglalt állást, amikor kijelenti „Két út áll a magyar dolgozó parasztság előtt. Az egyik út a régi, a megszokott, a túlzásba vitt egyéni gazdálkodás […] Ezen az úton a népi demokrácia nem mehet tovább.” augusztus 25. – János barcelonai gróf – az Azor nevű jacht fedélzetén, amely San Sebastiánnal szemben horgonyoz – találkozik Francóval és beleegyezik, hogy rábízza a fiát, János Károlyt a tábornokra, aki a caudillo kívánsága szerint Spanyolországban fog tanulni. augusztus 30. – Romániában létrehozzák a Népbiztonsági Főigazgatóságot (Direcţia Generală a Securităţii Poporului).
Szeptember szeptember 3.