Az Egyesült Magyar Ifjúság (EMI) főként a Magyarország közigazgatási területén felépülő szervezettel rendelkező, de az egész Kárpát-medencére kiterjedő tevékenységet folytató és a kárpát-medencei magyarság szállásterületén szerveződő hasonló célú egyesületekkel, társadalmi szervezetekkel szorosan együttműködő, azokat segítő szervezet.

Megalakulása

Az egyesületet a Kárpát-medence minden részéről összegyűlt fiatalok 2003. december 14-én hívták életre. 2004. május 2-án megismételt közgyűlésen módosították annak alapszabályát. A 2005. december 10-i közgyűlésen határoztak a szervezet közhasznú jogállásúvá alakításáról (az 1997. évi CLVI. törvény alapján), majd a bíróság hiánypótló felhívásának eleget téve megismételt közgyűlésen ismételten módosították az alapszabályt. 2008. február 9-én a közgyűlés döntött a szervezeti felépítés megváltoztatásáról, az alapszabály ennek megfelelő módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról.

Célja, hitvallása Az Egyesült Magyar Ifjúságot azzal a céllal hívták életre alapítói, hogy a magyar ifjúságot közösségekbe szervezvén hitében, magyarságtudatában és kultúrájában megtartsa, egyúttal nemzetünk szebb jövőjének szolgálatába állítsa, a magyarságot ezredéves szállásterületén megőrizve gyarapítsa. Az EMI közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, a szervezet pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.Az EMI Alapszabálya, Általános rendelkezések

Az EMI legfőbb céljai: a magyar nemzet politikai, gazdasági és kulturális egységének újrateremtése az önrendelkezési elv alapján a magyar nemzet számbeli növekedése, a család és a gyermek védelme, gazdasági és kulturális gyarapodása a magyarság tagjait ért jogsérelmek orvoslása és a nyilvánosság tájékoztatása, különösképpen az elcsatolt területeken élő magyar közösségek máig tartó jogfosztottságának felszámolása a magyar nyelv és kultúra megóvása és ápolása a magyarság tagjaiban az egészséges nemzeti öntudat, a nemzethűség és a tevőleges áldozatkészség erősítése, a közösség értékeinek és jelképeinek (Szent Korona, magyar Himnusz, Nemzeti lobogó és a magyar címer) tisztelete tevékenységeiben a legszorosabb együttműködés a történelmi keresztény egyházakkal, illetve más, a nemzet boldogulását és gyarapodását szolgáló szervezetekkel.

Hitvallása Idézet az EMI Hitvallásából: „Célunk új reformkor beindítása, népünknek újra meg kell tanulnia magyarul érezni, gondolkodni és még inkább: cselekedni. Rajtunk és az utánunk következő nemzedékeken múlik, lesz-e szabad, hitében, erkölcsében, nemzettudatában erős és gyarapodó magyarság a Kárpát-medencében”Az EMI Hitvallása

Jelmondata Az egyesület Wass Albert Hontalanság hitvallása c. versének záró sorát választotta jelmondatául, mely egy mondatban fejezi ki a szervezet tevékenységének, hitvallásának lényegét: „Töretlen hittel ember és magyar”.

Szervezeti felépítése Közgyűlés Az EMI legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, amelyet a tagok összessége alkot és legalább évente egyszer ülésezik. A közgyűlés az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet, határozatait – az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazás útján hozza. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazati joga van.

Elnökség Az Elnökség egy ötfős testület, melynek tagjait a Közgyűlés választja 1 évre. Az Elnökség megbízatása idejére, saját tagjai sorából kétharmados többséggel választhatja meg illetve mentheti fel nem megfelelő feladatellátás esetén az Elnököt és a három Alelnököt. Az Elnökség legfőbb feladata az alapszabályban rögzített, valamint a közgyűlés által elfogadott célok és feladatok megvalósítása, valamint két közgyűlés között a szervezet irányítása. Az elnökség jogosult állandó és ideiglenes bizottságokat, illetve munkacsoportokat létrehozni.

Elnök Az Elnök a szervezet első embere, a média és más szervezetek előtt az EMI első számú, aláírási joggal rendelkező képviselője. Nyilvános gyűléseken az EMI nevében beszédet mondhat, nyilatkozatot tehet, hivatalos véleményt nyilváníthat. Az Elnök akadályoztatása esetén az általa – ennek hiányában az Elnökség által – kijelölt Alelnök látja el az elnök feladatait.

Tagság A tagsági viszony keletkezéséről és megszűnéséről, valamint az egyesület tagjának jogairól és kötelességeiről az alapszabály rendelkezik. Az EMI tagja lehet az a természetes személy, aki - magyar nemzetiségű, vagy azonosságot vállal a magyarság közösségével és kultúrájával; - tizennegyedik évét betöltötte, de nem töltötte be harminckilencedik életévét; - az alapszabályban foglaltakkal egyetért, azt magára nézve kötelezőnek tartja; - legalább két szervezeti tag ajánlásával rendelkezik.

EMI-táborok

Az egyesület az alapszabályában is vállalt célok megvalósításának kiemelt eszközeként tekinti az évente megrendezésre kerülő nemzeti táborokat, amelyek amellett, hogy tartalmas kikapcsolódást nyújtanak az oda ellátogató fiataloknak, az anyaország és az elcsatolt területek közti kapcsolatot is hivatottak szolgálni. Mindezt azzal, hogy találkozóhelyet biztosítanak a Kárpát-medence magyar fiataljai számára, így a délvidéki, erdélyi, felvidéki és magyarországi fiatalok együtt élhetik át a nemzeti összetartozás érzését.

Az évről évre megrendezésre kerülő EMI-táborok közös sajátossága (a fentiek mellett) a programok gondos kiválogatása és felépítése. A több napos rendezvények során napközben színvonalas, tartalmas előadások zajlanak a tábor területén, illetőleg kerekasztal-beszélgetések szolgálják az egyes nézőpontok bemutatását különböző témákkal kapcsolatban. A napi programot továbbá különböző kézműves-foglalkozások, gyermekprogramok, mesejátékok, valamint íjászat, jurtaállítás és a Kárpát-medence magyar borait bemutató borkóstolók alkotják, végül este nemzeti rock-koncertek zárják a napot.

A táborok helyszínei: az erdélyi EMI-táborokat Gyergyószentmiklóson szervezi minden év augusztusában az Egyesült Magyar Ifjúság erdélyi testvérszervezete, az Erdélyi Magyar Ifjak, míg a délvidéki táborok különböző helyszíneken zajlottak (Palics, Ada, Zentagunaras). Az anyaországi tábor helyszíne 2009 júniusában a kenderesi Horthy-kastély volt, 2011-ben pedig a Kaposvár melletti desedai kemping.

EMI-Klub Az EMI-Klub az éves táborok legjobb hagyományait követve a fővárosban valósítja meg ugyanazt a küldetést, amelyet az EMI-táborok hivatottak megvalósítani kárpát-medencei méretben. A Bajcsy-Zsilinszky út 59. szám alatt található klubhelyiség a fővárosban élő/tartózkodó, nemzetben gondolkodó fiatalság rendszeres találkozóhelye kíván lenni az EMI célkitűzései szerint, de az ifjúság mellett más csoportokat is meg kíván szólítani változatos programjaival.

Ezek között szerepelnek állandó és alkalmi rendezvények. Előbbiek közé tartozik a ZeneKlub, melynek keretében az EMI-táborokból is ismert előadók lépnek fel a budapesti klubban. A FilmKlubban az egyesület által vallott szellemiségnek megfelelően válogatott filmalkotásokat vetítik. Az IdeaKlub az EMI-táborok előadásait hozzák el a fővárosi EMI-központba, mint ahogy a havi rendszerességgel megrendezett borkóstolók is ismerősek az EMI-táborokból (BorKlub). Az ép testben ép lélek klasszikus elvét követve a TúraKlub azoknak szól, akik szeretnének kimozdulni a főváros forgatagából és próbára tenni állóképességüket. Az EMI-Klub ad helyet a közéleti és kulturális tevékenységet folytató Tolcsvay-klubnak is. A számos programlehetőség közötti tájékozódást és válogatást az EMI-Klub önálló honlapja segíti.

Pro Unitate Hungarorum – A magyarság egységéért díj Az Egyesült Magyar Ifjúság elnöksége 2005 decemberében, az egyesület által fekete betűs gyásznapként tekintett 2004. évi december ötödiki népszavazás (a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról) évfordulóján, a népszavazás kudarca és káros következményei kapcsán alapította meg a Pro Unitate Hungarorum – A magyarság egységéért díjat. A díjat olyan jeles magyar személyiségeknek ítéli oda évente az EMI elnöksége, akik a díj alapító okiratának preambulumában megfogalmazottak szellemiségében végzik munkásságukat. Idézet a preambulumból: „Az Egyesült Magyar Ifjúság, mint a kárpát-medencei magyarság sorsának jobbra fordulásáért tenni akaró, a nemzet egységéért küzdő civil szervezet hálával és köszönettel tekint azokra a magyarokra, akik a nehéz időkben is helyt álltak, s példát mutattak állhatatosságból, alázatból és forró hazaszeretetből. Tisztelettel adózik azon nemzettársaink munkássága előtt, akik szűkebb közösségük érdekeit mindig szem előtt tartva az egységes magyar nemzet ügyének tettek pótolhatatlan szolgálatot, akik nehéz helyzetben is gondolkodás nélkül álltak ezen szent ügy élére s ezzel példát mutattak mindannyiunknak. Az Egyesült Magyar Ifjúság ezért – hálával és tisztelettel gondolva korunk nemzetmentő magyarjaira – munkásságuk elismeréseképpen díjat alapít, melyet 2005-től kezdődően minden év december ötödikén ad át az arra érdemesnek tartott személynek".

Az EMI eddigi díjazottai: Szigeti János, a felvidéki Búcs község polgármestere (2005) Dextramédia (2006) Ferkó Zoltán (2007) Radics Géza (2008)

Az EMI tevékenységének főbb pontjai 2003 A nyár folyamán (még az egyesület hivatalos megalakulása előtt): tekintélyes mennyiségű – mintegy 600 darab – magyar nyelvű tankönyv eljuttatása a délvidéki magyaroknak. A szállítmány elsősorban a szórványban élő magyarokat célozta meg, ezzel is hozzájárulva magyarként való megmaradásukhoz november 8: 1956-os megemlékezés Topolyán. Az előadók között szerepelt Wittner Mária, egykori halálraítélt, Mihajlovics Sándor és Maurer Oszkár (az EMI alapítója és első elnöke), aki ekkor jelentette be az EMI megalakulását november 22: az EMI fővárosi tagszervezete Marosvásárhelyre látogatott, ahol az Erdélyi Magyar Ifjak nevet viselő szervezet tagjaival találkoztak. A találkozón döntés született az Erdélyi Magyar Ifjak csatlakozásáról az Egyesült Magyar Ifjúsághoz december 1: könyvcsomagok és egyéb adományok eljuttatása Kárpátaljára, a nagydobronyi református püspöknek december 14: az EMI alapító közgyűlése december 19: jótékonysági est a kárpátaljai, csángó és szerémségi magyarok támogatását célul kitűző Összetartozunk Alapítvány javára

2004

február 20-21: 24 órás felolvasómaraton Wass Albert műveiből. A felolvasás helyszínei az alábbiak voltak: Kolozsvár, Marosvásárhely, Szatmárnémeti, Nagyvárad (Erdély), Királyhalom, Szenttamás (Délvidék), Rév-Komárom és Kassa (Felvidék), Beregszász (Kárpátalja), Miami (USA), Toronto (Kanada), Szolnok, Ontario (Kalifornia-USA), Phoenix (Arizona-USA), Sarasota (Florida USA), Debrecen és Budapest március 15: aláírásgyűjtés a határon túli magyarok kettős állampolgárságáért. Az egyesület a továbbiakban is kiemelt ügyként kezelte a kettős állampolgárságot, s mindvégig tevőleg segítette a népszavazási kampányt is március 23: sajtótájékoztató a délvidéki magyarokat ért atrocitások kapcsán június 4: Trianon-emléknap a délvidéki Nagyradonovácon június 30: a Magyarok Háza előtt megrendezett nagygyűlésen az EMI a korábban leadott 2000 aláírás mellett átadta a szervezet által összegyűjtött további 4500 aláírást a kettős állampolgárságról szóló népszavazáshoz kapcsolódóan augusztus 19-22: EMI-tábor Hegyközszentimrén szeptember 11: Az EMI által kiírt, „Egy élet Magyarországért” című történelmi esszéíró pályázat színes műsorral egybekötött eredményhirdetése Biatorbágyon december 22: az egyesület délvidéki, erdélyi és felvidéki képviselői jelképesen egy tál lencsét és kenyeret szerettek volna átadni az MSZP vezetőinek, akik a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazás kampányában arra hivatkozva buzdítottak nemre, hogy a határon túli magyarok majd elveszik a magyarországiak kenyerét

2005

január: Trianon-filmvetítések Erdély-szerte, valamint könyvszállítás a nyugat-bácskai szórványba február 12: 700 db új, magyar nyelvű tankönyv (irodalom, történelem, ének) kiszállítása Nemesmiliticsre, Csonoplyára, Őrszállásra és Regőcére – a délvidéki szórványmagyarságnak