A litván (litvánul lietuviai, lietuvis) egy balti nép Észak-Európában. Nagy részük (83,5%) ma az Európai Unió egyik tagállamában, Litvániában él. Nyelvük, a litván nyelv az indoeurópai nyelvcsalád balti ágához tartozik. A legtöbb litván római katolikus vallású. Rokon népek a tőlük északabbra élő lettekkel, latgalokkal és szamogitokkal.

Litvánia történelme röviden

Litvániát körülbelül Kr. u. 850 óta lakják litván törzsek. Mindaugas király egyesítette 1230-ban ezeket a népcsoportokat, hogy elhárítsák az őket fenyegető lengyel, német, dán és orosz expanziós törekvéseket. Áttért a keresztény hitre, de népe pogány maradt. Mindaugast Geminidas követte a trónon, aki megalapította Vilniust, mely ma az ország fővárosa és tőle indult el Közép-Európa egyik legfontosabb középkori uralkodóháza Jagelló(Jogaila)-dinasztia is. A litvánoknak sokat kellett harcolniuk szomszédaik ellen, ám míg a legtöbb balti népcsoport a Német Lovagrend fennhatósága alá került, Litvánia elkerülte ezt a sorsot. Legyőzte a tatárokat, sőt harcolt a magyarokkal is, akik azonban több ízben felülkerekedtek rajta. Az ő idején elért a Litván Nagyfejedelemség területe egészen a Fekete-tengerig. Egyik unokája, Jogaila házasságot kötött a lengyel hercegnővel. 1386-tól kezdve Litvánia és Lengyelország perszonálunióvá egyesült. Ekkoriban vette fel a litván nép a keresztény vallást. 1410-ben a grünwaldi csatában sikerül legyőzni a német lovagokat. A perszonálunió felei nem voltak egyenlőek, a litvánok alárendelődtek a lengyeleknek. Csak Lengyelország harmadik felosztásakor szakadt meg ez a kapcsolat. 1864-ben az ország, az Orosz Birodalom része lett. Az első világháború után pár évtizedig a másik két balti országhoz hasonlóan önálló állam lehetett. 1940-től pedig szovjet köztársaságként működött. A Szovjetuniótól való függetlenséget 1990. március 11-én kiáltották ki. Az Európai Unióhoz, Magyarországgal és még másik 8 országgal együtt 2004-ben csatlakozott.

Híres litvánok Nobel-díjasok: Czesław Miłosz (1911–2004) Irodalom - 1980 Sir Aaron Klug (1926–2018) Kémia - 1987

Egyéb ismert személyiségek: Virgilijus Alekna (1972– ) atléta, diszkoszvető, két aranyérmet nyert a Nyári Olimpiai Játékokon (2000, 2004). Donatas Banionis (1924–2014) színész. Tarkovszkij: Solaris című filmjében és több német filmben játszott. Charles Bronson (1921–2003) amerikai színész. Bár inkább csak litvániai származásúnak tekinthető, ugyanis családja az országban kisebbségként élő lipek tatárok leszármazottja. Mikalojus Konstantinas Čiurlionis (1875–1911) festő és zeneszerző. 200 zeneművet, 300 festményt alkotott. Kaunasban múzeum viseli nevét. Algirdas Julius Greimas (1917–1992) nyelvész, a szemiotika elméletét gazdagította emellett litván mitológiával is foglalkozott. Šarūnas Jasikevičius (1976– ) kosárlabda-játékos több európai klubban. Jelenleg az NBA-ban és az Indianapolisi Nemzeti Kosárlabda Szövetséggel (Indiana Pacers) van szerződése. Vytautas Landsbergis (1932– ) az 1990 utáni, független litván politika vezéregyénisége, az Európai Parlament tagja Martynas Mažvydas (1510–1563) az első litván nyelven nyomtatott könyv szerzője, szerkesztője (Königsberg, 1547.) Nevét viseli a litván nemzeti könyvtár Vilniusban. Jonas Mekas (1922–2019) filmrendező, költő. Emigrált, ő az "amerikai avantgard film atyja". Dokumentumfilmeket is készített. Tomas Venclova (1937– ) író, költő, műfordító, a litván emigráció jelentős személyisége, egy Vilnius-útikönyv szerzője. Vilhelmas Storosta Vydūnas (1868–1953) litván író és filozófus, a Porosz Litvánia (Prussian Lithuania) nevű kulturális mozgalom vezetője a 20. sz. elején. Az ősi pogány vallás, a Romuva (Romuva) felelevenítéséhez is hozzájárult.

Fordítás

Források Híres emberek - Litvánok EU-25 Litvánok a kislexikon oldalán