A 16. század az 1501–1600 közötti éveket foglalja magába. Ez az európai reneszánsz és humanizmus, a tudomány és művészetek támogatásának korszaka, a földrajzi felfedezéseknek, valamint a reformáció megindulásának kora, ugyanakkor a pusztító vallásháborúk és az amerikai népirtás időszaka is. Ebben az időszakban éri el a hódító Oszmán Birodalom a legnagyobb kiterjedését.
thumb|500px|A világ 16. századi fő hódító hatalmai és a meghódított területeik a 16. század első felében (a mai országhatárokkal):piros: Angol Királyság, sötétkék: Francia Királyság, sárga: Spanyol Királyság, zöld: Portugál Királyság, kékeslila: Orosz Cárság, sötétszürke: Oszmán-Török Birodalom
Események
Európa 1508 - 1510: A cambrai-i liga I. háborúja 1509: VIII. Henrik az angol trónra lép (1547-ig uralkodik) 1516: Habsburg Károly spanyol király lesz (I. Károly néven), majd 1519-ben német király, 1530-ban V. Károly néven német-római császár (1556/1558-ig uralkodik) 1524 - 1525: Nagy kiterjedésű német parasztháború, melyhez részben vallási okok is vezettek. 1525: A század legnagyobb európai ütközetében, a paviai csatában I. Ferenc francia király serege döntő vereséget szenved a Habsburg császári szövetség spanyol–német–milánói erőitől. A francia király fogságba esik és a madridi békében (1526) szabadsága fejében kénytelen lemondani Lombardiáról. Milánóban előbb a Sforza-család, majd 1535-től a spanyolok uralkodnak. Véget ér az Itália birtokaiért vívott harc, a félszigeten a 17. század végéig spanyol hegemónia érvényesül. Ferenc a továbbiakban még három háborút visel a császár ellen (→ Itáliai háborúk), de a kialakult helyzeten nem képes változtatni. 1525: Brandenburgi Albert nagymester a Német Lovagrend poroszországi birtokait szekularizálja és hercegséggé változtatja, amely lengyel hűbérként családjában öröklődik és 1618-ban egyesül Brandenburggal. 1527: Sacco di Roma: Miután VII. Kelemen pápa a francia király oldalára állt, V. Károly serege rohammal elfoglalja Róma városát; a pápa a nocerai püspökkel az Angyalvárba menekül. A pápa kénytelen alávetni magát V. Károlynak, és a pápaság mint világi hatalom a továbbiakban csak alárendelt szerepet játszik. 1529: A török hadak Bécset ostromolják. 1533: IV. (Rettegett) Iván lép az orosz trónra, aki megerősíti a központi hatalmat (1584-ig uralkodik). A kazanyi (1552), és az asztrahányi (1556) tatár kánság meghódításával kiterjeszti uralmát a Kaszpi-tengerig. 1540–1547: Első Habsburg–török háború A 16. század derekára a reformáció és ellenreformáció nyomán kialakult vallásháborúk miatt Európa jelentős része lángba borul. 1553: Angol kereskedők megbízásából Richard Chancellor felfedezi az Észak-Európa megkerülésével Oroszországba vezető tengeri utat, és kiaknázására 1554-ben megalakul az első angol kereskedőtársaság, a Muscovy Company. 1556: V. Károly német-római császár lemond. A császári címet öccse, Ferdinánd kapja. II. Fülöp lép a spanyol trónra (uralkodik 1598-ig). Az elődei által lerakott alapokon megteremti a korlátlan monarchiát. Székhelyévé Madridot, ill. a közelében épült Escorialt teszi (Toledo helyett). A katolikus egyház védelmezője, országában óriási hatalmat ad az inkvizíció kezébe. 1559: A cateau-cambrésis-i béke lezárja a Habsburgok és Franciaország háborúinak (1551–1559) sorozatát. 1552–1582 között Oroszország több hadjárat során uralma alá vonja a volgai és szibériai tatár államokat (Asztrahány, Kazany és Szimbir) területét, és ezzel Európa és Ázsia között kialakul a soknemzetiségű Orosz Birodalom. 1558–1583: A livóniai háború. IV. (Rettegett) Iván megtámadja a Német Lovagrend birtokait, Észtországot és Livóniát, hogy kijáratot szerezzen a Balti-tengerre. A lovagrend állama felbomlik, a harcba beavatkoznak a lengyelek, svédek és a dánok is. Livóniát Lengyelország, Észtországot a svédek kapják meg. 1567: Stuart Mária lemond a skót trónról. A lázadó főurak az egyesztendős Jakabot ültetik Skócia trónjára. 1587: Stuart Mária kivégzése 1568: Kezdetét veszi a több évtizedig tartó németalföldi szabadságharc a spanyol uralom ellen. 1569: Lublini unió - A Lengyel Királyság és Litván Fejedelemség létrehozza a lengyel–litván nemzetközösséget (fennáll 1795-ig). Az ország ezzel a legnagyobb állam Európában, ez Lengyelország aranykora. 1570: II. Szelim oszmán szultán feladja a kelet-európai terjeszkedés tervét, ezzel véget ér az orosz-oszmán háború. A török hajóhadat a vihar szétszórja a Fekete-tengeren. 1571: Az oszmánok elfoglalják Ciprust Velencétől, de a görög partok mellett a lepantói csatában az egyesült keresztény hajóhad megveri a török flottát. 1572: Lengyelországban kihal a Jagelló-dinasztia férfi ága. A bekövetkező trónviszályok során 1574-ben a lengyel nemesség törvényben biztosítja magának a szabad királyválasztás és fegyveres ellenállás jogát. Ezóta Lengyelország lényegében nemesi köztársaság, élén a királlyal. Nagyhatalmi pozícióját egyelőre sikerül megőriznie. 1572–1573: Horvát parasztháború 1580: A portugál királyi Avis-ház kihal. Az országot II. Fülöp perszonálunióban egyesíti Spanyolországgal. Az unió Portugáliát is bevonja a spanyol-németalföldi háborúba, így a 17. század első felében a hollandok ráteszik a kezüket a portugál gyarmatbirodalom legnagyobb részére. 1582: A Gergely-naptár bevezetése a katolikus országokban 1584: Az oroszok megalapítják Arhangelszk kikötőjét. Sikertelenül próbálják megtalálni az Amerika megkerülésével Ázsiába vezető északnyugati átjárót. 1585–1590: V. Szixtusz pápa megfékezi a banditizmust az egyházi államban és átfogó tervek alapján hozzáfog Róma átépítéséhez. 1588: Anglia legyőzi a partjainál a spanyol II. Fülöp híres „Legyőzhetetlen armadáját” 1596: Az angolok a Cádiz-i öbölben megsemmisítik a spanyol flottát. 1596: W. Barents felfedezi Novaja Zemlját és a Spitzbergákat 1598: Oroszországban I. Fjodor cárral kihal a 9. század óta uralkodó Rurik-dinasztia moszkvai ágának utolsó tagja, ami súlyos zavarok forrása lesz.
Reformáció, vallásháborúk 1517: Luther Márton meghirdeti 95 tézisét Wittenbergben, ezzel a Német Birodalomból elindul a reformáció vallási mozgalma. 1521: Luther a wormsi birodalmi gyűlésen megtagadja tanainak visszavonását. 1523: Zwingli uralomra juttatja a reformációt Zürichben (Svájc) 1531: elesik a svájci katolikus kantonokkal vívott 2. kappeli háborúban. Zwingli művét Zürichben H. Bullinger fejezi be a Második Helvét Hitvallás összeállításával. 1529–1555: német vallásháború 1529: A speyeri gyűlésen a Német-római Birodalom fejedelmei között a reformáció miatt szakadás támad. Az evangélikus (lutheránus) német fejedelmek kiadják tiltakozó iratukat (protestáció) a császár türelmetlen valláspolitikája ellen. Kezdetét veszi a német vallásháború. 1530: A birodalmi gyűlésen közzéteszik a lutheránus tanok tételes megfogalmazását: Ágostai hitvallás 1531: A lutheránusok védelmi szövetségre lépnek: schmalkaldeni szövetség 1546–1547: A schmalkaldeni háború. V. Károly császár kísérletet tesz a lutheránus rendek leverésére. 1555: az augsburgi vallásbéke lezárja a Német-római Birodalomban dúló vallásháborúkat 1533–1534: Az Angol Királyság elszakad a katolikus egyháztól és létrejön a nemzeti anglikán egyház. VIII. Henrik magát nyilvánítja ki az angol egyház fejévé. 1535–1536: Kálvin János közzéteszi A keresztény vallás tanítása című fő művét, a református hittételek polemikus kifejtését. 1541-ben Genf prédikátora lesz, haláláig (1564) szinte diktátorként kormányozza a várost; 1553-ban parancsára megégetik Szervét Mihályt. 1540: A jezsuita szerzetesrend jóváhagyása, amelyet Loyolai Ignác 1534-ben alapított. Az új szervezet az ellenreformáció egyik fő eszközévé válik. 1542: III. Pál pápa a reformáció ellen újjászervezi az inkvizíciót Sanctum Officium néven. 1545–1563: A reformációra adott válaszként (→ ellenreformáció) a katolikus egyház összehívja a tridenti zsinatot, amely elveti a század eleje óta hangoztatott reformterveket, megerősíti a pápa hatalmát és kidolgozzák az új katolikus hittételeket. Az észak-európai államok uralkodói áttérnek a protestáns hitre és országaikban felszámolják a katolikus egyházat és hitgyakorlatot. A század közepétől Lengyelországban II. Zsigmond király a vallási türelem politikáját vezeti be. A hitviták tüzében megszületik a lengyel nyelvű irodalom. 1560: A kálvinizmus bevezetése Skóciában 1566: Képrombolás; széles körű népi felkelés Németalföldön 1562–1598: Francia vallásháborúk 1562: A wassyi mészárlással megkezdődnek a francia vallásháborúk a katolikusok és a hugenották között. 1572: Szent Bertalan éjszakája 1598: IV. Henrik francia király kibocsátja a nantes-i ediktumot, amely engedélyezi vallásuk gyakorlását a hugenottáknak. IV. Henrik francia és II. Fülöp spanyol király megkötik a vervins-i békeszerződést, lezárulnak a francia vallásháborúk. 1600: Giordano Bruno megégetése Rómában eretnekség vádjával
Magyarság 1505: A Rákosi végzés, a szabad királyválasztás érdekében megfogalmazott okirat a rákosi országgyűlésen kimondta: ha II. Ulászló fiú utód nélkül halna meg, akkor a magyarok idegen királyt nem választhatnak. 1506: Habsburg–Jagelló házassági szerződés - a rákosi végzés hatálytalanítására kötött örökösödési szerződés 1514: Dózsa György-féle parasztfelkelés 1521: Nándorfehérvár török bevétele 1521–1526: Magyar–török háborúk 1526. augusztus 29.: A mohácsi vész. A törökök előtt megnyílik az út a Magyar Királyság szívébe. Októberben I. Szulejmán kivonul Magyarországról, befejeződik az 1521-26-os török-magyar háború Novemberben a pozsonyi országgyűlés magyar királlyá Habsburg Ferdinándot választja. Novemberben a székesfehérvári országgyűlés Szapolyai János erdélyi vajdát választja királlyá. Decemberben az ellenpárt Habsburg Ferdinándot kiáltja ki magyar királynak Szapolyai János ellenében. 1527: A délvidéki Cserni Jován-felkelés 1526–38: Magyar belháború 1529: A törökök Bécset ostromolják - sikertelenül. 1532: Kőszeg ostroma. Jurisics kapitány színleg meghódol Szulejmánnak, de a várat megtartja. 1538: Váradi béke - I. János király Habsburg Ferdinánddal békét köt 1541: A törökök elfoglalják Budát. (lásd Buda elfoglalása)
1543: Török hadjárat (Vác, Fehérvár, Csákvár, Esztergom, Tata, Siklós) Kaposi csata: a szekszárdi törökök a Kapos mellett szétverik a végvári katonák egy csapatát. 1552: Török hadjáratok (Drégely, Veszprém, Temesvár, Arad, Lippa, Lugos, Karánsebes, Szolnok, Eger) Eger sikeresen ellenáll 1552: A törökök legyőzik a birodalmi és magyar sereget a palásti mezőn. 1566: Szigetvár ostroma 1567: A debreceni zsinat elfogadja a második helvét hitvallást, megindul a reformátusok önálló egyházzá szerveződése 1568: Drinápolyi béke - I. Miksa magyar király (német-római császárként II. Miksa) és II. Szelim oszmán szultán között létrejött egyezmény Drinápolyban, amely átmeneti fegyvenyugvást hoz a török elleni háborúban 1568: Erdélyben a tordai országgyűlés a világon elsőként törvényben rögzíti a lelkiismereti és vallásszabadságot 1570: Speyeri szerződés - II. János magyar király és Miksa magyar király közötti egyezmény Erdélyi Fejedelemség 1571: Az erdélyi országgyűlés kimondja a négy bevett felekezet szabad vallásgyakorlását 1593: Megkezdődik a Tizenöt éves háború a török kiűzésére. A háborúhoz több európai állam és török uralom alatt élő nép, így a szerbek és bolgárok is csatlakoznak 1595: Báthory Zsigmond vezetésével Erdély csatlakozik a törökellenes szövetséghez. 1595: Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem és II. Mihály havasalföldi fejedelem győzelmet aratnak Gyurgyevónál a törökök felett 1596: III. Mehmed szultán a mezőkeresztesi csatában győzelmet arat Báthory Zsigmond felett. Eger vára elesik a törökök előtt 1596: "Véres farsang": székely felkelés 1598: Pálffy Miklós csellel visszafoglalja Győrt a törököktől. 1599: Erdély II. Mihály (Vitéz Mihály) havasalföldi fejedelem ellenőrzése alá kerül 1600: A habsburg-erdélyi sereg a miriszlói csatában szétveri Vitéz Mihály seregét.
Kultúra, vallás