Németh Jenő (írói álnevén Újfalusi Németh Jenő, Szegvár, 1941. május 25. – 2024. június 25.) magyar irodalomtörténész, magyar nyelvész, francia filológus, műfordító, egyetemi docens.
Kutatási területe 16–17. századi francia irodalom, 18. századi magyar irodalom, leíró magyar nyelvészet.
Életpályája Családja, tanulmányai
Kereskedő család ötödik gyermekeként született. Édesapja az 1929-33-as világgazdasági válság idején tönkrement. 1956-ig éltek tisztes, de mély szegénységben Szegváron, a falu legszegényebb részén (Újfalu). A falu központi iskolájában fejezte be általános iskolai tanulmányait. Határozott irodalmi és történelmi érdeklődése miatt a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumba iratkozott be, ahol a latin helyett kényszerűségből a heti 2 órás franciás csoportba került. A gimnáziumban Ternei Béla művészettörténeti órái, Rátz Miklósné világirodalmi szakköre, iskolán kívül pedig Bácskai Mihály irodalmi önképző köre és Csalog József, a Koszta József Múzeum igazgatója gyakorolták rá a legnagyobb hatást.
1959-ben-ban érettségizett, jelentkezett a Szegedi Tudományegyetem magyar-francia szakára, de az 1956-ra vonatkozó kérdésekre talán nem kielégítő válaszai miatt és alkalmazotti származása miatt nem vették fel, így egy évig a Derekegyházi Állami Gazdaságban dolgozott fizikai munkás státusban, majd pár hónap múltán érettségije lévén „informális” művezetőként. Egy évvel később a munkásként megszerzett plusz 3 pontnak hála, bejutott a magyar-francia szakra. Az egyetemen nagy szerencséjére a régi magyar irodalom oktatása magas szinten folyt, és őt érdekelte a régi magyar irodalom, különösképpen a reneszánsz. Pályafutását Pándi Pál, Keserű Bálint és Szauder József indította, akik a diákot vitapartnernek tekintették. Első sikere, az 1962. évi Országos Tudományos Diákköri Konferencia első díja régi magyar irodalmi témából (A 17. századi kéziratos költészet és a barokk) az ő szellemi segítségüknek köszönhető.
A Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszéken is szerencséje volt, egészen 1968-ig Koltay-Kastner Jenő volt a Román Filológiai Intézet vezetője, s Mucsi József és Bakos Ferenc tanította a francia nyelvészetet. A francia nyelv tanulásával sokat küzdött, sokkal nagyobb nyelvtudással jöttek mások, így összefogott azzal az egy-két diáktárssal, akiknek szintén gondjai voltak, s megtanulták a nyelvet. Ötödéves korában kijutott ösztöndíjjal 3 hónapra Montpellier-be, s az ottani egyetemen is Henri Weber professzor segítségével elkezdte a francia barokk irodalomról szóló doktori disszertációjának előkészítését. Szakszervezetis diáktársai segítették nyelvtudása és vitakészségének javításában.
Felesége Pataki Márta volt. Gyermekei: Németh Jenő, orvos, és Németh Dezső, pszichológus.
Oktatói, kutatói munka
1965-ben szerzett magyar-francia szakos középiskolai tanári diplomát. Addigi eredményei elismeréseként először az I. sz. Régi Magyar Irodalom Tanszékre kapott ajánlatot, de ez kormányintézkedések miatt nem sikerült, viszont a Francia Tanszéken irodalmárra volt szükség. Egy évig gyakornokoskodott Koltay-Kastner Jenő irányítása alatt, akitől sokat tanult. Az 1966/67-es tanévben Párizsban, az École normale supérieure-ön (ENS-Ulm)École normale supérieure (rue d'Ulm — Paris) tanult, ekkor írta meg egyetemi doktori disszertációját.Módszerek és eredmények a francia barokk kutatásban : doktori disszertáció. Szeged, 1968. 279 p. A jegyzetek külön füzetben 20 p.(Kézirat) A párizsi diákokat érdekelte az 1956-os a vasfüggöny mögötti ország. A kutatás, a gondolkodás szabadsága nagy hatással volt Újfalusira, de látta annak a társadalmi berendezkedésnek is a negatívumait (munkanélküliség, bűnözés, a nők elnyomása, stb.). Párizsban Klaniczay Tiborral, majd a Francia Tanszéken Koltay-Kastner Jenővel beszélte meg a disszertáción végrehajtandó javításokat. 1968. júniusában avatták a francia irodalomtörténet egyetemi doktorává summa cum laude. 30 évvel később, 1998-ban a francia barokk kutatás újabb eredményeit is ismerve váltotta át ezt a disszertációt PhD fokozatra 100%-os eredménnyel.
1969/70-es tanévtől 1972/73-ig a Sorbonne Finnugor Tanszékén lektorként módja volt a legmodernebb nyelvi laborok segítségével is magyar nyelvet tanítani, de tanított művelődéstörténetet és „új gazdasági mechanizmust” is. Az egyik nyelvi laborban rendszeresen Fónagy Iván nyelvész professzor dolgozott. A francia diákok ambicionálták a magyar nyelv és kultúra megismerését, néhányan emigrációban élő magyar családok francia anyanyelvű leszármazottai voltak, akik a magyar nyelvet, mint nagyszüleik és dédszüleik anyanyelvét tanulták.
Újfalusi 1973/74-től újból Szegeden, a Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszéken tanított, s szinte minden tárgyat, esetenként 18 órát hetenként, mint beosztott adjunktus. Tudományos nevelési vonatkozásban az 1970-es évek voltak a legeredményesebbek, voltak olyan Országos Tudományos Diákköri Konferenciák, ahol az ő diákjai szerepeltek a legjobban. A szakmában részben kényszerből, részben enciklopédikus igénytől hajtva szélesítette oktatási és kutatási horizontját, a francia reneszánsz, manierista és barokk irodalom átfogó ismerete, oktatása jellemezte, e területen születtek tanulmányai, fordításai is. Követte, művelte és továbbadta az 1960-as évektől folyamatosan megújuló irodalomkritikai és műelemzési módszereket nem feledve a történelmi, művészettörténeti, kultúrtörténeti, filozófiai háttér fontosságát.
Lapszerkesztés, Studium Generale
1975-1979-ig szerkesztette a Bölcsész c. az egyetemen megjelenő irodalmi lapot, sokat vitatkozott a diákokkal, egymás közt tudtak szabadon gondolkodni, de ezeket a gondolatokat megjelentetni nem lehetett anélkül, hogy abból a diákokra nézve végzetes következmények ne le(he)ttek volna. Ördögh Szilveszter az 1988-as Mozgó Világ egyik számában nagyon szellemesen „Bach-huszár”nak titulálta a szerkesztőt.
Saját életútja által is motiválva az 1960-as években bekapcsolódott a hátrányos helyzetű fiatalok egyetemi előkészítését célzó, akkor ellenzékinek számító Studium Generale, (később) FEB munkájába. Újfalusi mindig sok nyelvtanítási anyagot prezentált ehhez a munkához, amely a rendszerváltáshoz közeledve elhalt, majd megszűnt.
A fordító- és tolmácsképzés megszervezése
A rendszerváltás következtében az orosz nyelv kötelező oktatásának megszűnte után megnőtt az érdeklődés a francia nyelv és kultúra iránt, párhuzamos francia tanszék is nyílt a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, és az ottani oktatás keretében megkezdték az orosz szakosok nyelvi átképzését is. Újfalusi mindkét helyen oktatott. 1993-ban megszervezte a posztgraduális Fordító- és tolmácsképzéstTervezet a kiegészítő szakfordító és tolmácsképzés bevezetéséről a JATE Bölcsészettudományi Karán. Szeged, 1993. július 7. pp. 1-5; MKM pályázat a JATE BTK fordító- és tolmácsképzés ügyében. Szeged, 1995. (Eredménytelen akkreditációs kísérlet); MKM pályázat a JATE BTK fordító- és tolmácsképzés ügyében. Szeged, 1996. (Eredményes akkreditáció, de sokkal szűkebb határok közt, mint az 1995-ös akkreditációs terv.) angol, francia, német és orosz szakosok számára, a 2000-es évek elejéig működtette a Bölcsészettudományi Kar számára anyagilag is eredményesen, számos nyertes pályázattalProgramfinanszírozási pályázat a fordító és tolmácsképzés érdekében. Szeged, 1997 és 1998. is elősegítette a képzés fenntartását. A tanszékek közötti képzés ma is működik, a hallgatók igénylik. Kiváló munkatársak segítették és segítik a képzést, köztük az úttörők Durham Dávidné angol és francia nyelvből, Farkas Ildikó francia nyelvből, Sándor Claudia német nyelvből.
Alliance Française megalapítása, projektek
Szervezte és megalapította és tíz évig (1991-2001) vezette az Alliance Française Szegedi Francia Kulturális Egyesületet. Sorra menedzselt hazai és európai-uniós pályázatokat,TEMPUS project 1803 projekt felelőse. Két év végi és egy zárójelentés. 1990-1994; FEFA pályázat a JATE BTK nagyobb tantermeinek felújításáért. 1995. több országgal együttműködve (Franciaország, Lengyelország, Románia, Csehország) állított elő munkatársaival intraneten keresztül DVD-ket,A DVD-ék előállításának magyar project felelőse (2003-2004; 2008-2009). melyek alkalmasak arra, hogy a különböző országok népei megismerjék egymás nyelvét és kultúráját. Az irányítása alatt csapatmunkában készített, s 2009-ben megjelent Hongrie DVD-ROM, a európai unióban tananyag lesz.
Folyamatosan szerepelt és szerepel országos és nemzetközi tudományos konferenciákon, szimpóziumokon még nyugdíjazása (2006) után is. 2006-os nyugdíjazása után még 2014-ig tanított az egyetemen önkéntes munkásként, a 17. századi francia irodalmat ismertette meg hallgatóival.
Hazai és nemzetközi konferenciák, szakmai szimpóziumok
Littérature hongroise – littératures européennes; problèmes de périodisation,Pour une périodisation relativement nouvelle des littératures européennes. In Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae : Acta Romanica. Szeged, 1972. pp. 53-81. Paris, ADEFO,Assotiation des Etudes Finno-Ugriennes 1972. nov. 18. Magyar iskolarendszer, diákélet, jövőperspektívák. (Système scolaire en Hongrie, vie estudiantine, perspectives après les études). Montbéliard, Fédération Française des Clubs UNESCO, 1973 máj. 8. A mai Magyarország. (La Hongrie d'aujourd’hui). Besançon, Fédération Française des Clubs UNEESCO, 1973 máj. 9. Ref.: L'Est Republicain, 1973. május 8. p. 4. Corneille Horace c. műve mint a francia reformfeudalizmus lényegének tükrözője. (Horace de Corneille comme expression du réforme-féodalisme français) JATE, BTK. Jubileumi Tudományos Ülésszak, Szeged, 1975 ápr. 18. Francia reneszánsz eposzelméletek. (Théories françaises sur le poème héroique) MTA Irodalomtörténeti Intézet Reneszánsz Csoportja, Mátrafüredi Konferencia, 1975. máj. 21 Társadalmi konfliktusok és műstruktúra (Conflits sociaux-politiques et structures dramatiques: Corneille: Horace). MTA Drámaelméleti Konferencia, Pécs, 1976. szept. 15-18. A világ első politikai gazdaságtana: Antoine de Montchrestien Montchrétien Traité de l'economie politique-ja. (Politique économique d'Antoine de Montchrétien) MTA. Irodalomtörténeti Intézet Reneszánsz Csoportja, Visegrád, 1978. május 18. Az Ágis tragédiájának ideológiai arculata. Előadás. (Structure idéologique de la Tragedia d'Agis). JATE BTK Magyar Szakcsoport Tudományos ülésszak. Szeged, 1979. május 3. Analyse psychosociologique de deux drames: Horace et Suréna. (Pierre Corneille két drámájának Horatius és Suréna pszichoszociológiai elemzése.) Egyetemi előadás az odesszai Francia Tanszéken a IV. évf. számára a 131-es teremben. 1979. május 16. Les liens culturels franco-hongrois. (Magyar-francia kulturális kötődések). Egyetemi előadás az odesszai Francia Tanszéken az I., III., IV. évf. számára 131-es teremben. 1979. május 22. A modellálás kérdései Corneille drámái kapcsán (Problèmes de modélisation à propos des pices de théâtre de P. Corneille) . MTA Szegedi Csoport, 1980. Társadalmi dinamika és műstruktúra viszonya (Corneille: Médée). Előadás. I. Országos Germanisztikai-Romanisztikai Szimpozion, Szeged, 1980. szept. 3-5.Az előadás anyaga lényegesen kibővítve megjelent: Acta Universitatis Szegediensis : Acta Romanica, Szeged, 1981. pp.328-351. A modell-reláció problémái P. Corneille drámáiban. (Modèle-relation dans les tragédies de P. Corneille) MTA Irodalomtudományi Intézet. Szimpozion, Kecskemét, 1982. ápr 1. Az irodalmi modellálás problémái: prototörténet (mítosz) és történet sajátos kapcsolata Corneille műveiben. Előadás. JATE BTK: "A 80-as évek társadalomtudománya: eredmények és perspektívák" címmel rendezett tudományos ülésszak. Szeged, 1982. ápr. 22. Horace de P. Corneille ou la tragédie de la guerre civile. Université de Toulouse, Département de Littérature Comparée, le 15 déc. 1990 Synthèse de méthodes psychocritique, sémiotique et sociologique dans l'étude du théâtre cornélien. Université de Reims, Société d'Études classiques, le 29 janvier 1992.