bélyegkép|jobbra|220px|Görögkatolikus fatemplom (Adler Lipót felvétele, 20. század eleje) Tustya () falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése Hátszegtől nyolc kilométerre nyugatra, a Ruszka-havas lábánál fekszik.
Nevének eredete Kiss Lajos szerint neve a Tódor név délszláv változatából való. Először 1360-ban Tusta, később 1462-ben Thwztya, 1733-ban Tustija alakban írták.
Története 1360-ban Dragomyr nevű román papját említették.
A 18. század elején, Demsus testvéregyházaként alapították református egyházközségét. A gyülekezetet a század második felében a tustyai Csulai, Rozgoni, Balia, Lukáts, Antalffi, Bokosnyitza és Miske családok alkották.Buzogány Dezső – Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere. 3. Kolozsvár, 2007, 418–437. o. A 19. század elején megszűnt, de saját papja korábban sem volt, hanem Demsussal, Nagypesténnyel és Nagycsulával közösen alkotott egy egyházközséget.Dáné István: A V.-Hunyadi Zarándival egyesült egyházmegye- és azon egyházmegyébeni egyházak történelme. In Az erdélyi reformata anyaszentegyház névkönyve 1863-ra. Kolozsvártt, 1863, 21. o.
1731-ben országos vásárok tartására kapott szabadalmat.Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900 1750-ben mindkét görögkatolikus pópája kétnejű volt, ezért eltiltották őket az egyházi hivataltól. Az 1750-es években a hívek visszatértek az ortodox vallásra, de 1850-ben már ismét görögkatolikusok voltak és 1858-ban görögkatolikus iskolát is szerveztek.
1850-ben 561 lakosából 465 volt román, 54 magyar és 22 cigány nemzetiségű; 499 görögkatolikus, 27 református, 18 római katolikus és 17 zsidó vallású.
2002-ben 325 román nemzetiségű lakosából 255 volt ortodox, 56 görögkatolikus és 11 pünkösdista vallású.
Látnivalók Az egykori mocsár helyén keletkezett vörös agyagkő rétegben dinoszauruszok és más őskori hüllők tojásai őrződtek meg.
Jegyzetek
Kategória:Hunyad megye települései