Események Határozott dátumú események május 6. – A lengyelországi (Galícia) Brezán várában bujdosó Felsővadászi II. Rákóczi Ferenc herceg és Bercsényi Miklós székesi gróf kiadja a breznai kiáltványt, melyet a magyarokhoz intéz és felkelésre szólítja fel az elégedetlen nemeseket és jobbágyokat. június 7. – II. Rákóczi Ferenc herceg kiadja munkácsi táborában a keresztény világ számára latin nyelvű, "Recrudescunt inclytae gentis Hungarae vulnera" (Ismét kiújultak a jeles magyar nemzet sebei) kezdetű kiáltványát, a szabadságharc okairól és céljáról. június 7. – A kuruc csapatok vereséget szenvednek Dolhánál. június 14. – Esze Tamás Rákóczi elé vezeti a tiszaháti felkelőket. június 15. – Bécsben megalapítják a Banco del Giro állami bankot. II. Rákóczi Ferenc találkozik Esze Tamással a határon, Klinecben. június 16. – II. Rákóczi Ferenc a Vereckei-hágón keresztül Magyarországra érkezik. július 8. – Rákóczit erdélyi fejedelemmé választja a gyulafehérvári országgyűlés. július 26. – Debrecen megnyitja kapuit a kuruc seregek előtt. augusztus 6. – Rákóczi hadat indít a bihari szerbek lakóhelye, Váradolaszi ellen és a várost leromboltatja. szeptember 2. – A kurucok elfoglalják Sárospatakot. szeptember 12. – I. Lipót és József főherceg nyilvánosan lemond Spanyolországról Károly főherceg javára; előzőleg azonban aláírnak egy titkos szerződést a két főherceg örökösödési rendjét illetően. szeptember 21. – Szolnokot beveszik a kurucok. szeptember 26. – II. Rákóczi Ferenc uralja az ország nagy részét. szeptember 27. – Rákóczi vetési táborából kibocsátott pátensével a hadba vonult jobbágyokat és családtagjaikat mentesíti a közterhek és a földesúri szolgáltatások alól. október 9.– I. Lipót pátensében bűnbocsánatot ígér azoknak, akik hat héten belül a király hűségére térnek. október 15. – Károlyi Sándor szatmári főispán csatlakozik Rákóczihoz. október 18. – Gyulafehérvár kuruc kézen. november 11. – Kihal a Zrínyi család, miután meghal Zrínyi IV. János Antal. november 15. Bercsényi Miklós kuruc serege Zólyomnál megfutamítja Forgách Simon császári seregét. XIV. Lajos francia király követe útján tudatja Rákóczival, hogy az erdélyi trón jogos örökösévé ismeri el. november 20. – Rákóczi Esze Tamást és családját minden jobbágyi kötelezettsége alól felmenti. november 22. – I. Lipót megerősíti a magyarországi szerb határőröknek adott valamennyi korábbi kiváltságát. december 4. – Kuruc csapatok bevonulnak Lőcsére.
Határozatlan dátumú események az év tavaszán – Az oroszok elfoglalják Nyenskans erődjét a Néva torkolatát. (1703. május 16-án I. Péter cár itt alapította meg Szentpétervár városát, mely 1713 óta fővárossá vált.) június – Savoyai Jenőt nevezik ki a bécsi Udvari Haditanács elnökévé. július – A Váradolasziban állomásozó rác katonaság végigpusztítja Bihar megye falvait. (Váradolaszi ma Nagyvárad része!) szeptember eleje – A kuruc csapatok győzelmet aratnak az aradi szerb katonaság felett. az év folyamán – Luigi Ferdinando Marsigli feladja Breisach várát az ostromló francia csapatoknak. (Ezért a császári hadseregből kizárták, és a császári szolgálatban gyűjtött javait elkobozták. Marsigli legfontosabb megbízatása nem a hadsereg vezetése, hanem a kémkedés volt.) Megjelenik a Wiener Zeitung elődjének, a Wiennerisches Diarium napilap első száma.
Az év témái 1703 az irodalomban 1703 a jogalkotásban december 2.– I. Lipót házi-törvényben szabályozza a Habsburg-ház örökösödési rendjét. 1703 a tudományban
Születések március 12. – Amade László költő († 1764) június 17. – John Wesley anglikán lelkész, a metodizmus alapítója († 1791) június 23. – Leszczyńska Mária francia királyné, I. (Leszczyński) Szaniszló lengyel király leánya, XV. Lajos francia király felesége († 1791) szeptember 29. – François Boucher francia rokokó festő († 1758) október 5. – Jonathan Edwards, a tizenhárom amerikai gyarmat kongregációs templomának papja, hittudós és misszionárius († 1758) október 28. – Johann Gottlieb Graun német barokk zeneszerző, Carl Heinrich Graun bátyja († 1771) november 10. – Borsóthy Péter veszprémi egyházmegyei áldozópap († 1758)
Halálozások február 18. – Zrínyi Ilona Thököly Imre felesége és Munkács várának hősies védelmezője (* 1643) március 31. – Johann Christoph Bach német zeneszerző (* 1642) május 17. – Csákányi Imre, jezsuita rendi tanár, költő (* 1651) július 28. – Arnu Miksa német jezsuita tanár (* 1671) augusztus 26. – Batthyány Ádám országbíró, a dunántúli hadak főgenerálisa (* 1662) október 14. – Thomas Kingo dán püspök, költő és himnuszíró (* 1634) november 8. – John Wallis angol matematikus és fizikus (* 1616) december 28. – II. Musztafa az Oszmán Birodalom 23. szultánja (* 1664)
Jegyzetek
Kategória:18. század