Rozsos István (eredetileg Róth István;A kegyesrendiek vezetése alatt álló szegedi városi róm. kat. Dugonics András gimnázium évkönyve, 1940/1941 100. Nagyvárad, 1922. szeptember 14. – Budapest, 1963. február 17.) kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színész. Felesége volt Géczy Dorottya színésznő.

Élete Szüleivel hétéves korában költöztek Szegedre. A szegedi piarista gimnáziumban érettségizett 1941-ben, ahol osztálytársával, a későbbi rendezővel, Horvai Istvánnal együtt önképzőköri darabokban szerepelt. Ablonczy László, A világítópróba abbamaradt: Beszélgetés Horvai Istvánnal, in Tiszatáj 1985:3, 97-112, 99. Színésznek készült, de az akkori törvények (numerus clausus) ezt nem tették lehetővé. Így Budapestre költözött és reklámgrafikát tanult. A háború Szegeden érte. Szüleit elhurcolták, ő maga is munkaszolgálatba került. 1945-ben került vissza Szegedre, szüleit elveszítette. Először a szegedi Kamaraszínházban, majd a Városi Színházban játszott. Budapesten Darvas Szilárd és Gádor Béla Szabad Nép elnevezésű kabaréegyüttesével gyárakban, üzemekben, kultúrházakban szerepeltek.

Bárdos Artúr fedezte fel és szerződtette a Belvárosi Színházba. Az „Egy pohár víz” című darab ajtónálló szerepében aratott sikert és ismerte meg nevét a fővárosi közönség és a kritika. Mivel autodidaktaként került a pályára, elvégezte a Színiakadémia továbbképző tanfolyamát.

További játszóhelyei: 1946–1947 Magyar, Madách és Művész Színház 1947–1949 Madách Színház 1949–1950 Madách és Magyar Színház 1950–1953 Ifjúsági Színház 1954 Petőfi Színház 1955–1960 Vidám Színpad 1960–1963 Jókai Színház

Halála A háború okozta traumák feldolgozásában a sikerek nem segítették. Félt a rossz időtől, ősztől tavaszig nem szívesen mutatkozott a hűvös utcákon. „Ha novemberben kérdeznek tőlem valamit az utcán, erre csak tavasszal válaszolok” – adomázott keserűen barátai előtt. Felesége Géczy Dorottya volt. Elváltak, de baráti kapcsolatuk megmaradt. Tervezték, hogy ismét összeházasodnak. Betegségéből fakadóan öngyilkos lett, kiugrott József Attila utcai, hatodik emeleti lakásának ablakából.Gobbi Hilda: Közben… Szépirodalmi Könyvkiadó, 310. old. Temetése napján színházában a legendás előadás, az Arisztokraták volt műsoron. Kosztya szerepét Besztercei Pál játszotta tovább.

Színházi szerepei

Filmszerepei

Szinkronszerepei Viborgi városrész (Vyborgskaya storona, 1939) Fiam, a tanár úr (Mio figlio professore, 1946) Hamupipőke (Cinderella, 1950) ...a nagyherceg Titkos megbízatás (Sekretnaya missiya, 1950) Római lányok (Le ragazze di Piazza di Spagna, 1952) Váratlan vendég (An Inspector Calls, 1954) Szökevények (Les évadés, 1955) Volt egyszer egy király (Byl jednou jeden král..., 1955) Santa Lucia hercegnője (La duchessa di Santa Lucia, 1959) Malachiás csodája (Das Wunder des Malachias, 1961)

Rádió A Magyar Rádió Hangarchívuma számos felvételét őrzi. Sok emlékezetes alakítása közül kiemeljük a Minden jegy elkelt című rádióoperettben nyújtott alakítását.A szerzők: Gyöngy Pál és Kristóf Károly voltak. A főbb szerepeket Rozsos mellett Neményi Lili, Vetró Margit, Bende Zsolt-Bitskey Tibor, Mányai Lajos és Békés Rita alakította Frenetikus sikert arattak Kiss Manyival, a „Hogyha rólam, édesem, minden izgatót tudnál” című rumba előadásával. Drzsics, Marin: Dundo Maroje (1958)

Elismerései Jászai Mari-díj (1959, 1962)

Méltatások Kazimir Károly bélyegkép|jobbra|250px|Rozsos István sírja Budapesten. Farkasréti temető: 49/5-1-3. „Még növendékkoromban láttam őt először a Szegedi Kamaraszínházban – írja róla pályatársa, Kazimir Károly, majd így folytatja: – 1945 nagyon tiszta levegőjű tavaszán, a Kárász utcai korzón gyakran feltűnt derűt, önbizalmat árasztó alakja Horvai István és Pártos Géza társaságában. A kép így él bennem: meg-megállnak, nevetnek – ő viszi a szót, valószínűleg viccet mesél. Mi növendékek boldogok voltunk, ha szellemességének sziporkáiból részesülhettünk. Felnéztünk rá – irigyeltük is – tudtuk, hogy útja, még akkor is, ha ennek érdekében egy lépést sem tesz – Pest felé vezet. Iskolát, szabályokat felrúgó, rendhagyó indulás volt az övé – hogyne tiszteltük volna ezért. Már akkor megdöbbentett az, hogy sokszor érdekesebb, izgalmasabb volt az egyénisége, mint az író által megírt figura.”

Színház című hetilap 1946. július 3. „Rozsos István még Gábor Miklós mellett is feltűnik egyéni humorával, tehetségével, karakterisztikus arcjátékával. Külsőleg Törzs Jenő fiatalkori képeire emlékeztet, remélhetőleg a jövőben is sokszor fog még rá emlékeztetni és nemcsak külsőleg!”

Róla szól Kocsis L. Mihály: Végszavazás a halállal

Jegyzetek

Források A Színészkönyvtárban, Takács István tanulmánya Fotók a Színészkönyvtárban Az interaktív Filmkatalógusban

További információk

Kategória:1922-ben született személyek Kategória:1963-ban elhunyt személyek Kategória:Piarista diákok Kategória:Magyar színészek Kategória:Magyar szinkronszínészek Kategória:Jászai Mari-díjasok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Munkaszolgálatosok Kategória:A holokauszt magyar túlélői Kategória:Öngyilkos színészek, színésznők Kategória:Nagyváradiak Kategória:Romániából Magyarországra áttelepült magyarok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek