bélyegkép|jobbra|250px|Térkép illusztráció, 1851 jobbra|250px|thumb|Titeler Batallionsbezirk egy 1862-es térképen bélyegkép|jobbra|250px|Sajkásvidéki táj Sajkásvidék (szerbül Шајкашка / Šajkaška, németül Schajkaschka) egy a katonai határőrvidék szervezésekor létrehozott Habsburg katonai közigazgatási egység Magyarország egykori déli területén (Csajkások kerülete, székhelye Titel), melyet fennállása idején, a 18. század elejétől 1873-ig Bécsből irányítottak. Hivatalos magyar elnevezése (a folyamhatárok őrzését végző csónakok legénységéről elnevezett) Csajkások kerülete volt, de a Sajkásvidék mint táji-néprajzi elnevezés a katonai közigazgatás megszűnte után is megmaradt. Székhelye Titel volt. Trianonig Magyarország, ma Szerbia része.
Fekvése bélyegkép|jobbra|250px|Sajkásvidék térképe a mai közigazgatási határokkal Bácska délkeleti részén, a Tisza dunai torkolatvidékén, egyrészt a Titeli-fennsíkon terül el.
Települések (Zárójelben a szerb és egyéb név szerepel.)
Titel község összes települése: Titel Tündéres (Vilovo) Dunagárdony (Gardinovci) Sajkáslak (Lok) Mozsor (Mošorin) Sajkásszentiván (Šajkaš, németül Schatzdorf) Zsablya község összes települése: Zsablya (Žabalj) Boldogasszonyfalva (Gospođinci) Sajkásgyörgye (Đurđevo) Csurog (Čurug) Újvidék városi község három települése: Kabol (Kovilj) Káty (Kać, németül Schanzdorf) Tiszakálmánfalva (Budisava, németül Walneudorf) Szenttamás község egy települése: Nádalja (Nadalj)
Története jobbra|bélyegkép|A Sajkásvidék határőrkerület elhelyezkedése a Délvidéken A csajkás zászlóalj eredetileg a török dunai flottilla ellenében létrehozott hajózó alakulat volt, amelynek legénységét a katonai határőrvidék keretében külön kerület szolgáltatta. A Németbánsági ezred fennhatósága alá tartozott, annak megszűnéséig, ezt követően Bács-Bodrog vármegye kebelezte be. A trianoni impériumváltás a területet a délszláv államnak juttatta, 1941-ben visszatért a magyar közigazgatásba. A környék először 1942-ben az újvidéki razzia, majd az azt követő 1944-45-ös szerb megtorlás (ld. délvidéki vérengzések) idején tett szert szomorú hírnevére. 1942-ben a szerb partizánmozgások visszaszorítására a környék falvainak szerb lakosságát (valamint Újvidék szerb és zsidó polgárait) érintette a magyar honvéd és folyamőr egységek razziája, melynek különböző jelentések szerint összesen mintegy 3300 halottja volt. 1944-től kezdve a szerb partizán alakulatok (a rezsimváltást követően) a kényükre-kedvükre kiszolgáltatott helyi magyar és német lakosságot lemészárolták, maradékukat munkatáborokba telepítették, Mozsor, Zsablya és Csúrog községekből örökre kitiltották. A Sajkásvidéknek ma már nincs jelentősebb magyar lakossága.
2014-ben született meg az a szerbiai kormányrendelet, amely eltörölte a Csúrog, Zsablya és Mozsor települések magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt. A rendeletre mintegy hetven évet kellett várnia a helyieknek. A magyar kormány üdvözölte a döntést, amelyet a szerb-magyar megbékélés fontos állomásának nevezett.Eltörölték három délvidéki település magyarjainak bűnösségét – Magyar Nemzet, 2014. november 2.
Lakossága 1944-ig vegyes német-magyar-szerb lakosságú volt, némi magyar túlsúllyal. Ma szerb lakosságú.
Galéria
Jegyzetek
További információk Matuska Márton: A föld alól is eltűntek. A Sajkásvidék magyartalanításának története; Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány, Bp., 2018
Kategória:Magyarország különleges közigazgatási egységei Kategória:Vajdaság