A harmatlégy (muslica, gyümölcslégy Drosophila) a fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota) közé sorolt kétszárnyúak (Diptera) rendjében a homlokréses legyek (Schizophora) alrendág harmatlégyfélék (Drosophilidea) családjának névadó nemzetsége többszáz fajjal. A görög eredetű „Drosophila” szó eredeti jelentése: harmatkedvelő; magyar tudományos neve e kevéssé helytálló név fordítása.Barotányi Zoltán: Rárepül a jóra
Származása, elterjedése
Kozmoplita; minden lakott földrészen megtalálható. Számos faja előszeretettel éppen a lakóhelyeken fordul elő, és bomló, rothadó zöldségekre, illetve főleg gyümölcsökre rakja petéit. Más fajok kimondottan a termesztett növényeket károsítják; ezeket többnyire tápláléknövényük szerint nevezzük különféle gyümölcslegyeknek (például afrikai fügelégy, fekete fügelégy stb.)
Magyarországi, illetve várhatóan még a 2020-as években betelepülő fajok 1. Hosszabb ideje honos, a környezethez alkalmazkodott fajok:
2. Trópusi eredetű, úgynevezett szinantróp fajok, amelyek csak a településeken képesek áttelelni: Drosophila busckii (Drosophila (Sophophora) busckii), ecetmuslica (Drosophila melanogaster, illetve Drosophila (Sophophora) melanogaster), Drosophila simulans (Drosophila (Sophophora) simulans), Drosophila immigrans (Drosophila (Drosophila) immigrans), Drosophila repleta (Drosophila (Drosophila) repleta).Papp László, Földvári Mihály: A hazai kétszárnyúak diverzitása. In: Forró László (szerk.), 2007: A Kárpát-medence állatvilágának kialakulása. Magyar természettudományi Múzeum, Budapest. , p. 175–180.
Egyes vélemények szerint ebbe a csoportba tartozik a Közép-Afrikából származó, Európában inváziós fajnak számító afrikai fügelégy (Zaprionus indianus) is, míg más szerzők úgy vélik, hogy képes alkalmazkodni a környezeti tényezőkhöz, és az áttelepült legyek hidegtűrése megnőtt. A valószínűleg a Távol-Keletről származó pettyesszárnyú muslica (foltosszárnyú muslica, Drosophila suzukii) invazív, idegenhonos kártevő. Európában 2008-ban tűnt fel, az első hazai példányt 2012-ben találták meg. Rendszertani beosztása
Ismertsége jelentős mértékben annak köszönhető, hogy ebben a taxonban szerepel az ecetmuslica (Drosophila melanogaster), a genetika, az élettan és az evolúcióbiológia klasszikus, máig leggyakoribb modellszervezete. Részletes tanulmányozása kimutatta, hogy a nem heterogenetikus. Ezért több, ugyancsak „nem” rangban használt taxonra bontották, miközben több, korábban leírt nem — például Zaprionus — a korábbi, illetve párhuzamosan, eredeti jelentésében máig használt Drosophila nem (nemsor) része lett.
A nemek/alnemek besorolása a 2020-as évek első felében még erősen vitatott. A használt beosztások közül kettőt mutatunk be:
1. Dettopsomyia Dichaetophora Hirtodrosophila Liodrosophila Lordiphosa Mycodrosophila Paramycodrosophila Phorticella Samoaia Scaptomyza Zaprionushttps://hal.science/hal-00320657/en/ HAL Archive: Yassin A, Araripe LO, Capy P, Da Lage J-L, Klaczko LB, Maisonhaute C, Ogereau D and David JR (2008) Grafting the molecular phylogenetic tree with morphological branches to reconstruct the evolutionary history of the genus Zaprionus (Diptera: Drosophilidae). Molecular Phylogenetics and Evolution 47:903-915. Zygothrica
2. (nyolc alnem; ezeket osztják tovább fajokra)
Chusqueophila Dorsilopha Drosophila Dudaica Phloridosa Psilodorha Siphlodora Sophophora
Jegyzetek
Források
Farkas János, Szövényi Gergely, Török János, Török Júlia Katalin: Állatrendszertani gyakorlatok Medve Zsolt: Fügés ember
Fordítás
További információk
Vedelek Balázs: A Drosophila telomer védelmét szolgáló fehérjék fajképzésben betöltött lehetséges szerepének vizsgálata. Ph. D. értekezés
Kategória:Légyalkatúak