A trombózis (az ógörög: θρόμβωσις – thrómbōszisz – „besűrűsödés” jelentésű szóból) olyan vérrögképződés a véredényben, amely megakadályozza a vér áramlását a vérkeringésben. Ha a véredény (egy véna vagy artéria) megsérül, akkor a test trombociták és fibrinek segítségével hoz létre vérrögöt a vérveszteség megakadályozására. Vérrögök akkor is kialakulhatnak bizonyos körülmények között, ha a véredény maga nem is sérült. Ha egy vérrög (vagy annak egy része) elszabadul és keringeni kezd a testben, akkor ezt a rögöt embolusnak nevezik. bélyegkép|Alsó végtagi mélyvénás trombózis sematikus képe bélyegkép|Az alsó végtag főbb vénái a trombózis gyakori helyei A trombózis előfordulhat a vénákban (vénás trombózis) vagy az artériákban (artériás trombózis). A vénás trombózis vérbőséget okoz a test érintett részén, míg az artériás trombózis (és ritka esetben a komolyabb vénás trombózis is) hatással van a vérellátásra, és károsodást okoz azokban a szövetekben, melyeket ez az artéria lát el (iszkémia és nekrózis). Az artériás és vénás vérrög (thrombus) egy darabja is lehet embolus leválása után, ami a keringési rendszerben utazva és egy másik helyen elakadva embóliát okozhat. Az ilyen embóliát tromboembólia névvel illetik. Komplikációkat okozhat, ha a vénás trombózis (angol rövidítéssel: VTE) a tüdőben telepszik meg, így tüdőembólia jön létre. Az artériás embolus messzebbre juthat le az érintett véredényben, ahol embóliát okozhat.
Jegyzetek
Fordítás
Forrás
Irodalom C. Kearon, E. A. Akl et al.: Antithrombotic therapy for VTE disease: Antithrombotic Therapy and Prevention of Thrombosis, 9th ed: American College of Chest Physicians Evidence-Based Clinical Practice Guidelines. In: Chest. 141. kötet, 2 . sz. Suppl, február 2012, p. e419S–e494S, . doi:10.1378/chest.11-2301. PMID 22315268. . Christin Mpliatis: Polymorphismen des Blutgerinnungssystems und Thromboserisiko. Individualisierte Thrombose-Prophylaxe. Disszertáció a Greifswaldi Egyetemen 2011.
Kategória:Hematológia