A komplex dinamikai rendszerek elmélete (KDRE) a nyelvészetben a második nyelv elsajátításának tanulmányozására szolgáló megközelítés. A kifejezést Kees de Bot javasolta, hogy utaljon mind a komplexitás-elméletre, mind a dinamikus rendszerek elméletére.https://benjamins.com/catalog/lllt.48.03deb

Terminológia Korábban számos névvel utaltak a KDRE-re, mint például a káoszelmélet, a komplexitás-elmélet, a káosz/komplexitás-elmélet, a dinamikai rendszerek elmélete, a használat-alapú elmélet a második nyelv elsajátításának dinamikus megközelítésből történő tanulmányozásához. Kees de Bot azonban ajánlotta a Komplex dinamikus rendszerek elmélete kifejezést Ortega és Han szerkesztett könyvének egyik fejezetében, amely a „Komplexitás-elmélet és nyelvi fejlődés” címet viseli.

Diane Larsen-Freeman 1997-ben használta először a káosz és a komplexitás kifejezéseket "Chaos/Complexity Scientific and Second Language Acquisition" című cikkében.https://academic.oup.com/applij/article-abstract/18/2/141/134192 Marjolijn Verspoor javasolta a dinamikus használaton alapuló elmélet kifejezéseket.https://benjamins.com/catalog/lllt.29.02ver

Eredet A dinamikai rendszerek megközelítése a második nyelv elsajátításához az alkalmazott matematikából ered, amely a dinamikai rendszereket tanulmányozza. A dinamikus rendszerelmélet bevezetése a társadalomtudományi fejlődés tanulmányozásába Esther Thelennek tulajdonítható, aki ezt alkalmazta a motoros fejlődés tanulmányozására. Dinamikai rendszerelméleti szempontból magyarázta az A-not-B hibát.

Diane Larsen-Freeman "Káosz/komplexitás-tudomány és második nyelv elsajátítása" című, 1997-ben megjelent cikkében az első kutató, aki azt javasolta, hogy a dinamikus rendszerelmélet alkalmazása hasznos lehet a második nyelv elsajátításának tanulmányozására. Cikkében azt állította, hogy a nyelvet dinamikus rendszernek kell tekinteni, amely dinamikus, összetett, nemlineáris, kaotikus, kiszámíthatatlan, érzékeny a kezdeti feltételekre, nyitott, önszerveződő, visszacsatolás-érzékeny és alkalmazkodó.

Főbb jellemzők A második nyelv fejlődésének fő jellemzői dinamikai rendszerek szempontjából:

Érzékeny függőség a kezdeti feltételektől Teljes összekapcsolódás Nem lineáris fejlődés Változás a belső átszervezés ( önszerveződés ) és a környezettel való interakció révén Függés a belső és külső erőforrásoktól Állandó változás, néha kaotikus változásokkal, amikor a rendszerek csak ideiglenesen kerülnek attraktorokba Iteráció A környezettel való kölcsönhatás és a belső átszervezés okozta változás Emergencia

A nyelvtanulásban is van függés a kezdeti feltételektől, amelyeket általában Pillangó -effektusként említenek. A nyelvtanulók egy idegennyelv elsajátításakor különböző háttérrel (eltérő motiváció, nyelvi alkalmasság stb.) kezdik meg a tanulási folyamatot. Az eredmény kritikusan függ a nyelvtanulók kezdeti feltételeitől. Egy nyelv rendszerei teljesen összekapcsolódhatnak. A szintaktikai rendszer fejlődése befolyásolja a lexikai tudás fejlődését és fordítva. Az idegennyelv fejlődése nemlineáris, azaz a nyelvtanulók különböző ütemben sajátítanak el az új szavakat. Egy napon talán tíz új szót tanulhatnak, de másnap már csak egyet. A harmadik napon elfelejthetik a korábban megtanult szókincs egy részét. Az idegennyelvi fejlődés az önszerveződésen keresztül következik be, amely előre nem láthatóan megtörténhet. A nyelvtanulók belső és külső erőforrásoktól függenek. A belső erőforrások a nyelvtanulók motivációs tényezői, míg a nyelvtanár vagy a környezet a külső források példái. A növekedést iteratív folyamatként írják le a második nyelv fejlesztésében.

Az önszabályozásnak a nyelvi fejlődésben betöltött szerepéről szóló tanulmányban Wind és Harding (2020) megállapította, hogy a lexikai és szintaktikai nyelvi komplexikást mérő indexek alacsony mértékű variabilitása a tanuló motivációjának a hiánya okozta.

Források

Larsen-Freeman, D. (1997). Chaos/Complexity Science and Second Language Acquisition. Applied Linguistics, 18(2), 141–165. Verspoor, M., Lowie, W., & van Dijk, M. (2008). Variability in Second Language Development From a Dynamic Systems Perspective. The Modern Language Journal, 92(2), 214–231. Wind, A. M., & Harding, L. W. (2020). Attractor States in the development of linguistic complexity in second language writing and the role of self-regulation: A longitudinal case study. In W. Lowie, M. Michel, A. Rousse-Malpat, M. Keijzer, & R. Steinkrauss (Eds.), Usage based dynamics in second language development (pp. 130–154). Multilingual Matters. Wind, A. M. (2020). A Dynamic Usage-Based Approach to the longitudinal development of verb argument constructions in second language writing: Two case studies. In C. Kalman (Ed.), DEAL 2020: A Snapshot of diversity in applied linguistics (pp. 39–70). Eötvös University Press. Wind, A. M. (2021). Co-development of self-assessment and second language writing from a Complex Dynamic Systems Theory perspective: A single case study. In G. Tanko, & K. Csizer (Eds.), Current explorations in English applied linguistics (pp. 229–264). Eötvös Loránd University. Wind, A. M. (2021). A Complex Dynamic Systems Theory perspective on the development of second language writing: Two case studies. In J. Sazdovska, E. Illés, Z. Soproni, & A. Farkas (Eds.), Engaged - Spotlight on learning (pp. 40–52). IATEFL-Hungary. Wind, A. M. (2021). Nonlinearity and inter- and intra-individual variability in the extent of engagement in self-reflection and its role in second language writing: A multiple-sase study. System, 103, Article 102672.

Jegyzetek

 Egy

Kategória:Idegennyelv-tanulás