A magyar nemzet történelme (a mohácsi vésztől napjainkig), alcímén A Katolikus Egyház és a Habsburg-ház történelmi szerepe. Történelmi apologetika egy több kötetes, nagy terjedelmű szintézis az újkori magyar történelemről. A mű megítélése vitatott, egyesek szerint nem is tekinthető történelmi összefoglalásnak, hanem az alcímet is figyelembe véve valójában vitairat.

Története Pezenhoffer Antal (1893–1973) teológus végzettségű római katolikus pap volt, aki a két világháború között tanári munkája mellett több, kisebb-nagyobb teológiai, demográfiai, és történelmi művet jelentetett meg. A második világháború után, valószínűleg az 1950-es–1960-as évekbenhttps://library.hungaricana.hu/hu/view/EgyhaztortenetiSzemle_2000/?pg=345&layout=s írta meg már nyugdíjas könyvtárosként hatalmas összefoglaló munkáját a mohácsi vész utáni magyar történelemről. A mű nem jelent meg Pezenhoffer életében, kéziratát csak halála után 20 évvel, 1993-ban kezdte kiadni a Béke és Igazság Pilisszentléleki Modell Alapítvány Út, Igazság, Élet Kiadója. A sorozat a XIII., befejező kötettel ért véget 2006-ban. (Az I. és a II. kötet 2 részben jelent meg, így a sorozat fizikailag 15 kötetben olvasható.) Teljes terjedelme 6888 nyomtatott oldal.https://moly.hu/konyvek/pezenhoffer-antal-a-magyar-nemzet-tortenelme-a-mohacsi-vesztol-napjainkig-i-xiii

A mű címéhez híven erősen apologetikus irányú, a szerző az elterjedt történelmi értelmezésekkel szemben Magyarország bajait a katolikus egyházi és Habsburg uralomtól, gondolatrendszertől való eltávolodásban látja.

A műről recenziót Németh Ferenc írt az Egyháztörténeti Szemle 1. (2000) 2. számában:

„Pezenhoffer pedig kijelenti (Németh Lászlóval vitatkozva), hogy nem a kizárólagos kuruc út, és még csak nem is a két tábor megegyezése, afféle nemzeti középút keltheti fel a sírból a magyarság nagylétét, hanem a következetesen, „egészen labanc” meggyőződés — hozzávéve a főpapi képviseletben jelentkező „klerikális, ultramontán és jezsuita” irányzatú római katolicizmust, amely nem pusztán teológiailag tévedhetetlen, hanem — amint azt a Habsburgok 400 éve mutatja — gyakorlatilag, történelmileg is az. Magyarország óriási hibát követett el, amikor koronás királyaival szembehelyezkedve, őket bizalmatlanná téve és a főpapok tanácsait semmibe véve a lázadás és az eretnek széthúzás útjára lépett — vallja.”

Németh rámutat arra, hogy a művet a második vatikáni zsinat (1962–1965) előtti, protestantizmussal türelmetlen katolikus világnézet jellemzi, annak is a szélsőségesebb, kizárólagosságot hirdető formája. Emellett több tárgyi tévedést, torzítást is megnevez – viszont az alkotás adatgazdaságát elismeri.

Elektronikus elérhetőség A művet digitalizálták, és a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján bárki ingyenesen tanulmányozhatja.

Kötetbeosztása Az egyes kötetek külön címet nem kapta a szerzőtől. Pezenhoffer ugyanakkor kronológiai sorrendben halad, így a kötetek tartalmilag az egyes király uralkodásához kapcsolható eseményeket tárgyalják.

+KötetszámKiadás éve I/1. kötet 1993 I/2. kötet 1993 II/1. kötet 1993 II/2. kötet 1993 III. kötet 1993 IV. kötet 2001 V. kötet 2002 VI. kötet 2003 VII. kötet 2003 VIII. kötet 2004 IX. kötet 2005 X. kötet 2005 XI. kötet 2005 XII. kötet 2006 XIII. kötet 2006

Jegyzetek

Források https://www.magyarkurir.hu/hirek/megjelent-pezenhoffer-antal-toertenelmi-munkajanak-ujabb-koetete https://www.antikvarium.hu/szerzo/pezenhoffer-antal-se-65777 http://leporollak.hu/romkat/PEZENHOF.HTM

Kapcsolódó szócikkek A magyar nemzet története (Szilágyi)

Kategória:Magyar történeti művek