Polgár István (Füzesgyarmat, 1888. június 2. – Szeged, 1954. április 5.) szülész-nőgyógyász, címzetes egyetemi tanár, az MTA tagja.
Élete Polgár (Pilitzer) Mór (1859–1908) gazdász és Geiringer Aranka gyermekeként született zsidó családban. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol 1911-ben orvosi oklevelet szerzett. Rövid ideig a Budapesti Tudományegyetem I. számú Kórbonctani Intézetében dolgozott, majd a II. számú Női Klinikára került Tauffer Vilmos professzor mellé díjazott gyakornoknak. Az első világháborúban katonaorvos volt. 1919. július 1-től 1919. augusztus 31-ig a Tanszéken asszisztenssé nevezték ki. 1920. november 1-től kinevezték a – trianoni döntést követően Szegeden működő – Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszéke mellé tanársegéddé.Hivatalos Közlöny, 1921. január 27. (29. évfolyam, 3-4. szám) 1923. szeptember 1-jén megerősítették korábbi tanársegédi minőségében.Hivatalos Közlöny, 1923. augusztus 1. (31. évfolyam, 15. szám) Két évvel később szülész-nőgyógyász szakképesítést szerzett. 1930-ban Szegeden kerületi szülészfőorvos lett. A második világháború alatt munkaszolgálatos volt, majd onnan visszatérve megbízást kapott a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika vezetésére és ezt a feladatot 1947 májusáig, Batizfalvy János professzor visszatéréséig végezte. 1946-ban a vallás- és közoktatásügyi miniszter kinevezte a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi karához klinikai főorvossá.Magyar Közlöny, 1946. november 17. (263. szám) 1947-ben a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi karán A nőgyógyászati propedeutika című tárgykörből egyetemi magántanári képesítést kapott.Magyar Közlöny, 1948. január 17. (13. szám) Az Orvostudományi Karnak önálló egyetemmé (SZOTE) történt szervezése után dékánhelyettesi minőségben működött 1953-ig, nyugdíjazásáig. Kutatásai főként a bábaképzésre és a tanyai szülésekkel kapcsolatos kérdésekre terjedtek ki. Jelentős szerepe volt 1945 után a klinika újjászervezésében. Számos közleménye jelent meg.
Felesége Aczél Mária (1893–?) volt, Aczél Samu és Manheim Paulina lánya, akit 1950. április 15-én Szegeden vett nőül.
Művei A női gonorrhoea gyógykezelése (Budapesti Orvosi Újság, 1920, 16. szám) A helyi érzéstelenítésről a kisebb nőgyógyászati műtéteknél (Budapesti Orvosi Újság, 1923, 9. szám) A fluor albus gyógyításának irányelvei (Budapesti Orvosi Újság, 1924, 12. szám) Az egyke szülészeti vonatkozásai (Berecz Jánossal, Népegészségügy, 1937) Bábaképzésünk a népszaporodás szolgálatában (Budapest, 1940) Ultraverin, új görcsoldószer alkalmazása a szülészetben (Magyar Nőorvosok Lapja, 1948, 7. szám) Nőgyógyászat (egyetemi jegyzet, Budapest, 1952)
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar szülész-nőgyógyászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1888-ban született személyek Kategória:1954-ben elhunyt személyek Kategória:Füzesgyarmatiak Kategória:Katolikus vallásra tért személyek Kategória:Szegediek Kategória:Munkaszolgálatosok