thumb|left|220px|Virágzó barna palka (Cyperus fuscus) thumb|right|220px| Iszapkáka (Dichostylis micheliana) a Kubány folyó mentén, Uszty-Labinszknál thumb|right|220px|Iszapgyopár (Gnaphalium uliginosum) Kamień Pomorskinál (Nyugat-Pomeránia) thumb|right|220px|Torzsika boglárka (Ranunculus sceleratus) Rogoźno mellett, (Poznańtól északra) A Tisza-parti iszapgyopáros (Dichostylido michelianae-Gnaphalietum uliginosi Timár 1947) Borhidi Attila szerint az atlanti-boreális tóparti gyepek (Isoëto-Litorelletea Br.-Bl. & Vlieger, 1937) társulástani osztályába sorolt törpekákagyepek (Nanocyperion) társulástani csoportjában a látonyás csetkáka-társulások (Elatini-Eleocharitenion ovatae (Pietsch & Müller-Stoll 1968) Borhidi 2003 comb. nova hoc loco) alcsoportjának (más szerzők szerint csoportjának) egyik társulása.
Elterjedése, kialakulása
Ez az azonális, természetes pionír társulás elsődlegesen a nagyobb folyók medrében alakul ki laza, nyers (a békaszittyós társulásénál alig kötöttebb) öntéstalajon. A hordalék minőségének változékonysága miatt a két társulás ezért gyakran mozaikosan, összefogazódva nő. A talajban nem halmozódhatnak fel se se karbonát-, se egyéb sóásványok. Fontos feltétel a nitrogénszegénység: több nitrogént talajokon a Chenopodion glauci jellegű ruderális növényzet fejlődik ki.
Általánosan elterjedt a nagyobb folyók alföldi szakaszainak szárazra kerülő medrében, így a Duna, a Dráva, de (amint neve is mutatja) különösen a Tisza és mellékfolyói mentén.
Tipikus állományai igen gyorsan kialakulnak a szárazra kerülő folyómedrekben. Efemer jellegű közösségeik az évelő búzafű (Agropyron spp.) és lórom (Rumex spp.) fajok behatolása miatt még a tárgyévben a félruderális jellegű Agropyro-Rumicion társulássá alakulhatnak át.
Szerkezete, fajösszetétele
A talaj növényborítása 50 %-nál többnyire jóval több.
Uralkodó fajai:
iszapkáka (Dichostylis micheliana), barna palka (Cyperus fuscus) és csomós palka (Chlorocyperus glomeratus).
Konstans fajok: iszapgyopár (Gnaphalium uliginosum) és henye pimpó (Potentilla supina).
Gyakoriak benne a ruderális és félruderális elemek:
torzsika boglárka (Ranunculus sceleratus), erdei kányafű (Rorippa silvestris) mocsári kányafűó (Rorippa islandica), zöld disznóparéj (Amaranthus lividus ssp. adscendens), keskenylevelű lórom (Rumex stenophyllus).
Jegyzetek
Források
Borhidi Attila, 2003: Magyarország növénytársulásai
Kategória:Magyarország növénytársulásai