thumb|left|220px| Békaszittyós Goleniów közelében (ÉNY-Lengyelország) thumb|right|220px|Alacsony füzény (Lythrum hyssopifolium) thumb|right|220px|Barna palka (Cyperus fuscus)
thumb|right|220px|Halvány gyopár (Pseudognaphalium luteo-album). A békaszittyós (Cypero-Juncetum bufonii (Felföldy 1942) Soó & Csűrös 1949) Borhidi Attila szerint az atlanti-boreális tóparti gyepek (Isoëto-Litorelletea Br.-Bl. & Vlieger, 1937) társulástani osztályába sorolt törpekákagyepek (Nanocyperion) társulástani csoportjában a látonyás csetkáka-társulások (Elatini-Eleocharitenion ovatae (Pietsch & Müller-Stoll 1968) Borhidi 2003 comb. nova hoc loco) alcsoportjának (más szerzők szerint csoportjának) egyik társulása.
Elterjedése, kialakulása
Azonális, természetes pionír jellegű társulás, amely kevéssé kötött, tápanyagszegény talajokon, a leggyakrabban homokon alakul ki. Talajában legfeljebb alárendelt mennyiségű karbonát lehet. Állományai természetes környezeti fluktuációk részeként és antropogén pusztítás után egyaránt kialakulhatnak.
Magyarországon általános; különösen gyakori az alföldi folyók ár- és hullámtereken, sőt, magukban a medrekben is.
Szerkezete, fajösszetétele
Megjelenése és fajkombinációja — a folyómedri állományaié — igen hasonlít az iszapgyopárosokéhoz (Dichostylido–Gnaphalietum uliginosi), viszont lényegesen különböznek a két társulás dominanciaviszonyai. A békaszittyós domináns fajai: a varangyszittyó (Juncus bufonius) és a barna palka (Cyperus fuscus).
A társulást első leírói kultúrhatás alatt álló nedves, tavasszal vízzel borított, agyagos-sáros tarlókon vizsgálták. Az ilyen típusú termőhelyeken domináns fajai: a varangyszittyó (Juncus bufonius) és az alacsony füzény (Lythrum hyssopifolium).
További állandó fajai:
kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), baracklevelű keserűfű (Persicaria maculata) fehér pimpó (Chenopodium album), henye pimpó (Potentilla supina), mezei tikszem (Anagallis arvensis), csinos ezerjófű (Centaurium pulchellum), cseplesz tátika (Kickxia elatine), iszaplakó veronika (Veronica anagalloides), nagy útifű (Plantago major).
Az ilyen helyeken is jellemző faj a barna palka, valamint a halvány gyopár (Pseudognaphalium luteo-album).
Jegyzetek
Források
Borhidi Attila, 2003: Magyarország növénytársulásai
Kategória:Magyarország növénytársulásai