Johanna Ambrosius, eredeti neve: Johanna Voigt (Ragnit, ma: Nyeman, Oroszország, Kalinyingrádi terület, 1854. augusztus 3. – Königsberg, ma Kalinyingrád, 1939. február 27.) német költőnő

Élete

Kelet-Poroszországban született egy kézműves tizennégy gyermeke közül másodikként.Margarete Kudnig: Johanna Ambrosius. Aus ihrem Leben und Wirken. Landsmannschaft Ostpreußen, 1960. S. 5. Szegénységben nőtt fel, 11 éves koráig a lengwetheni általános iskolába járt. Ezután szüleinek segített a földeken és a házimunkában, valamint szobalány és házvezetőnő volt a környékbeli házaknál. 1875-ben az egyik gazda fiához, Friedrich Wilhelm Voigthoz ment feleségül, s vele Dirwonuppenbe (ma: Tusino, kalinyingrádi terület) költözött.Belkino – Groß Wersmeningken/Langenfelde und Johanna Ambrosius, abgerufen am 24. April 2014. Két gyermeke született, Marie (1875) és Erich (1878). 1883-ban egy kis házat vásároltak némi földdel Groß Wersmeningkenben (ma: Belkino, Kalinyingrádi terület).Bruno Wille: Zwei Dorfpoeten. (Johanna Ambrosius und Christian Wagner). In: Das Magazin für Literatur, Jg. 64 (1895), Heft 10 vom 9. März 1895, Sp. 295–303. 1900 nyarán férje meghalt, nyolc évvel később lánya is elhunyt. Johanna 1908-ban követte fiát Königsbergbe, ahol haláláig élt. Sírja Königsbergben a Neuen Luisenfriedhofban található.

Első verseit 1884-ben írta, nővére, Martha ezek közül néhányat a szerző tudta nélkül több szerkesztőségbe is elküldte, többek közt az Anny Wothe által szerkesztett Von Haus zu Haus-nak is.Artikel Voigt, Frau Johanna. In: Sophie Pataky (Hrsg.): Lexikon deutscher Frauen der Feder. Verlag Carl Pataky, Berlin 1898. Bd. 2, S. 395. Ennek eredményeként több alkotása is megjelent. Karl Weiß osztrák író felfedezte Johanna tehetségét, s 1894 decemberében Karl Schrattenthal álnéven publikálta verseit.Lucia Hacker: Schreibende Frauen um 1900. Rollen – Bilder – Gesten. Lit, Münster 2007. . S. 117. A költemények nagy sikert arattak,Meyers Großes Konversations-Lexikon, Bd. 20. Bibliogr. Inst., Leipzig 1909, S. 220. számos kiadásban jelentek meg (a 41. kiadás 1904-ben). A Ferdinand Beyer által Königsbergben megjelent hetedik kiadástól kezdve a kötethez a szerző portréját, illetve a költő házának képét is csatolták. Johannát néhány csodálója személyesen is meglátogatta otthonában.Margarete Kudnig: Johanna Ambrosius. Aus ihrem Leben und Wirken. Landsmannschaft Ostpreußen, 1960. S. 11. 1896-ban a kötetet angol nyelvre is lefordították, s eredetileg az Amerikai Egyesült Államokban jelentették meg, ahol a szerzőt mint a "német Szapphót" ünnepelték.Willis J. Buckingham: Emily Dickinson's reception in the 1890s. A documentary history. University of Pittsburgh Press, Pittsburgh 1989. S. 502. A munka Angliában 1910-ben jelent meg. Második verseskötetét 1897-ben publikálta. Ezután költeményei leginkább folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg.Thomas Dietzel, Hans-Otto Hügel (Hrsg.): Deutsche literarische Zeitschriften 1880–1945. Ein Repertorium. Bd. 1: A travers les Vosges – Deutsch-nordisches Jahrbuch. Saur, München 1988. . S. 101. Néhány rövidebb szövegtől eltekintve nem alkotott prózában.Johanna Ambrosius. In: Charles Dudley Warner (Hrsg.): A Library of the World's Best Literature – Ancient and Modern. Vol. I. Abelard–Amiel. The International Society, New York 1896. S. 446–452, hier S. 447.

Nem sokkal felfedezése után Johanna megismerkedett kora ismert íróival, köztük Hermann Sudermann-nal, Gerhart Hauptmann-nal, Herman Grimm-mel, Bruno Wille-vel és Heinrich Harttal.Margarete Kudnig: Johanna Ambrosius. Aus ihrem Leben und Wirken. Landsmannschaft Ostpreußen, 1960. S. 9. Néha személyesen találkozott velük, néha csupán leveleket váltottak. E levelek sajnos nem maradtak fenn, eltekintve néhány Hermann Grimmhez intézett levéltől.Inventar zum Nachlass Herman Grimm im Hessischen Staatsarchiv Marburg. Johanna hírneve mulandó volt: "nyers tehetségű" költészetének dicséretét a "Johanna Ambrosius iránti rajongás" kritikája követte. A munkássága költői értékéről folytatott vita résztvevői a következők voltak: Carl Busse, Theodor Fontane, Richard Weitbrecht, Ferdinand Avenarius, Otto Rühle, Arno Holz, Ludwig Goldstein és Christian Morgenstern.Pro und Contra Johanna Ambrosius – Der Johanna-Ambrosius-Rummel mit zahlreichen Stellungnahmen und Rezensionen, abgerufen am 24. April 2014. Ő maga így írt költészetéről 1905-ben:

"Nem ismerek egyetlen költészeti szabályt sem, s ha meg is akarnám ismerni, lehetetlen lenne azok szerint verset írnom, én csak az érzelmeim szerint alkotok."Fritz Abshoff: Bildende Geister. Berlin 1905, S. 12.

Legismertebb költeménye az 1884-ben írt Mein Heimatland volt. Alkotásait legalább kilencven alkalommal zenésítették meg, többek közt Heinrich Schenker és Felix Rosenthal.Werner Voigt: Johanna Ambrosius, abgerufen am 24. April 2014. Johanna Ambrosius teljes hagyatéka elveszett, amikor a Voigt-család 1945 elején elmenekült Königsbergből.

Munkái

Johanna Ambrosius, eine deutsche Volksdichterin. Gedichte (1894) Gedichte, 2. Teil (1897)

Jegyzetek

Források

Karl Schrattenthal (Karl Weiß): Johanna Ambrosius, eine deutsche Volksdichterin. Drodtleff, Preßburg, 1895 Bruno Wille: Zwei Dorfpoeten. (Johanna Ambrosius és Christian Wagner). In: Das Magazin für Literatur, Jg. 64 (1895), Heft 10 vom 9. März 1895, 295–303. oldal Hermann Bahr: Johanna Ambrosius. In: Die Zeit, Jg. 3 (1895) (digitalizált változat) Charles Dudley Warner (szerk.): A Library of the World's Best Literature – Ancient and Modern. Vol. I. Abelard–Amiel. The International Society, New York, 1896. 446–452. oldal A Lexikon deutscher Frauen der Feder szócikke Fritz Abshoff: Bildende Geister. Unsere bedeutendsten Dichter und Schriftsteller der Gegenwart und Vergangenheit in charakteristischen Selbstbiographien sowie gesammelten Biographien und Bildern. Bd. 1. Oestergaard, Berlin, 1905, 12. oldal Franz Brümmer: Lexikon der deutschen Dichter und Prosaisten vom Beginn des 19. Jahrhunderts bis zur Gegenwart. Reclam, Leipzig, 1913 Margarete Kudnig: Johanna Ambrosius. Aus ihrem Leben und Wirken. Landsmannschaft Ostpreußen, Abteilung Kultur, 1960 Elisabeth Friedrichs: Die deutschsprachigen Schriftstellerinnen des 18. und 19. Jahrhunderts. Ein Lexikon. Metzler, Stuttgart, 1981, , 322. oldal Rolf Bulang: Voigt, Johanna, geb. Ambrosius. In: Wilhelm Kühlmann (szerk): Killy-Literaturlexikon. Autoren und Werke des deutschsprachigen Kulturraumes. Bd. 12: Vo – Z. de Gruyter, Berlin, 2., vollständig überarbeitete Aufl. 2011. . 14. oldal

További információk

Johanna Ambrosius által, illetve róla írt munkák a Deutsche Nationalbibliothek állományában Költeményei a Deutsche Gedichtebibliothek-ben Az Ostpreußen-Lied

Fordítás

Kategória:Német költők Kategória:1854-ben született személyek Kategória:1939-ben elhunyt személyek