bélyegkép|270px|Mág Bertalan jeltelen sírja, Farkasréti Temető 7/8-1-210
Mág Bertalan, Mag (Szolyva, 1911. június 5. – Budapest, 2001. február 5.) rendőrtiszt, író.
Élete Gyermek- és ifjúkora Mag Mátyás kárpátaljai majd 1929-ig püspökladányi vasutas, és Kovács Apollónia fiaként született. Édesanyja Kassán fiatalon meghalt. Öt testvére volt.
Mág Bertalan 1945 előtti életéről viszonylag kevés adattal rendelkezünk. Könyveiben és az újságokban tett nyilatkozataiban, hiányosan és ellentmondásosan többször mondott el adatokat pályafutásáról.Mág Bertalan Esőben jár a halál. (Nótárius Könyvkiadó. Budapest 1997.)Mág Bertalan Banditák Budán (Budapest 1980.)Mág Bertalan. A színésznő halála. (Nótárius Könyvkiadó. Budapest 1991.)
Mág Bertalan a Felvidéken élt, Szolyvában, Bereg vármegyében, az akkori Magyar Királyság területén született, fiatal korában Kassán, Olomoucban (a mai Csehország keleti részén), majd Prágában járt iskolába. Katonának Olomoucba vonult be, onnan került aztán Prágába.Gyilkosok éjszakája. 255. In.: Mág Bertalan. Kegyetlen éjszaka. Zrínyi Katonai Kiadó. Budapest, 1988. Közben Olomoucban, majd Prágában az iskolaválogatottban balszélsőként focizott de egy súlyos bokatörés 1928-ban véget vetett labdarúgó karrierjének. Diákkorában olyan későbbi hírességekkel szerepelt az iskolaválogatottban, mint František Plánička és Kalocsay Géza.
Csehszlovákiai éveiről még a következőket tudjuk: "kárpátaljai vasutas fia, címfestőnek tanult, 1928-ban Csehszlovákiában lépett a kommunista pártba, s ezért ott nem kaphatott állampolgárságot". Mág Bertalan visszaemlékezése szerint: „Meg kell említenem, hogy én a háború előtt közel ötéves katonai kriminalisztikai iskolát végeztem Csehszlovákiában, ami szakmai tevékenységhez már némi alapot jelentett”.Mág Bertalan. A színésznő halála. Nótárius Könyvkiadói GMK. Budapest, 1991. 5. (Tanulmányait ezek szerint 1929-1933 között végezhette.) Ugyanebben a könyvében tagadta, hogy katona volt. Ezt írta visszaemlékezve rendőri pályafutása kezdetére: „Ekkor került fegyver a kezembe, hiszen soha nem voltam katona”Mág Bertalan. A színésznő halála. Nótárius Könyvkiadói GMK. Budapest, 1991. 8.
Tevékenysége 1933-1945 között 1933-ban Magyarországra, rokonaihoz szökött. 1934–1939 között rendőri felügyelet alatt állt. Gyári segédmunkásként dolgozott, a háború kezdetétől hadüzemben. Kétszer kapott SAS-behívót, így köteles volt 48 órán belül bevonulni. Az első SAS-behívót 1939-ben kapta a magyar–szlovák kis háború idején, ami 1939. március 23-tól április 4-ig tartott. Másodszor az erdélyi bevonulás alkalmából kapott behívót, 1940 szeptember elején.Bevonulás Erdélybe 1940. Mindkét alkalommal sikerült kibújnia a bevonulás alól.Mág Bertalan. A színésznő halála. (Nótárius Könyvkiadó. Budapest 1991. 8-9.)1939 elején címfestősegéd volt, 1940 szeptemberében hadiüzemben Budapesten, a Fehérvári úti Standart-gyárban dolgozott. 1944-ben az amerikai bombázások következtében telitalálat érte a gyárral szemben lévő postahivatalt és a gyakori bombázások miatt leállították a munkát és mindenkit hazaküldtek.1944. október 16-án bekövetkezett a Szálasi-uralom. Plakátjaikon felszólítottak minden 16. életévét betöltött férfit, hogy azonnal jelentkezzen katonai szolgálatra. Ekkor a bátyjánál lakott, nála bujkált a Lenke téren (ma Kosztolányi Dezső tér). Sikerült kijutnia Budapestről, de szovjet katonai felderítők elfogták. Mivel csehül és oroszul is beszélt, el tudta magyarázni, hogy a Felvidéken élt, innen van a szláv nyelvismerete. Végül kisegítő tolmácsuknak alkalmazták.
89 éves volt, amikor megírta 2000-ben "A harmadik gyilkosság" (Notárius Könyvkiadó, Budapest) című bűnügyi regényét. Ebben teljesen másképpen emlékezett Budapestre szökésének eseményeire: 1944 szeptemberében a "bátyámhoz igyekeztem, aki a Feneketlen-tó mellett lakott, és a Honvéd Ruházati Szolgálatnál dolgozott polgári alkalmazottként. Levelet írtam neki, melyben tudattam vele, hogy Magyarországra mennék, mert Prágában nem látom biztosítva a jövőmet. Az ügyészségen dolgoztam szerződéses nyomozóként, régóta vártam véglegesítésemet. Egyszer a főügyész titkárnőjének panaszkodtam erről, mire ő azt súgta a fülembe: magát itt sosem fogják véglegesíteni barátom. Itt csak csehek csinálhatnak karriert." Ez biztosan nem felel meg a valóságnak, mert az anyakönyv alapján 1939. január 3-án Budapesten nősült, első felesége Pénzes Mária volt. Tevékenysége 1945-1966 között A Budapesti Főkapitányságon 1945. január 19-én jelentkezett szolgálattételre. Az akkori főkapitány Sólyom László volt. 1945. április 3-án nevezték ki, mint első detektív-csoportvezetőt. Ez volt a Mág-csoport. A Szabad Nép riportjából (1947. november 27.) kiderült az is, hogy kik voltak (1945-től) a Mág-csoport nyomozói és korábban mi volt a szakmájuk: Mág Bertalan műszaki rajzoló, Kalmár József földmíves, Horváth Zoltán textiltechnikus, Preisz Zoltán műszerész, M. Szabó István vasesztergályos, Kenedi pedig szövőmunkás. Beosztottja volt még Hinek Mátyás, Jászsági István, Sárosi Béla, Szilvásy Miklós, Kozma Sándor, majd 1956 után Garamvölgyi István is. 1947-ben r.főhadnagynak, 1960-ban r.őrnagynak nevezték ki.Tanított nyomozástant is 1948-1952 között a Böszörményi úti Rendőrtiszti iskolán, majd 1952-1954 között a a BM Korvin Ottó Bűnügyi Szakiskolában.1954-ben a Belügyminisztériumba került, a betörési alosztályt vezette, majd az ügyeleten dolgozott, végül nyugalomba vonulásáig ismét a bűnügyi osztályon főelőadó volt. 1966. május 31-én, 55 éves korában rendőr alezredesként vonult nyugdíjba.
Írói munkássága Nyugdíjasként azonnal belekezdett emlékei megírásába.1989 előtt megjelent könyvei, a többi bűnügyi történeteket feldolgozó szerzőkéhez (Fóti Andor, Berkesi András, Szabó László, Mattyasovszky Jenő stb.) hasonlóan erősen átpolitizáltak. A bűn elkövetői fasiszták, volt csendőrök, az SS tagjai, deklasszált elemek (elsősorban a régi uralkodó osztály tagjai, arisztokraták stb.), sváb nagygazdák, Nyugatról visszajött (átállt) magyarok, ellenforradalmárok, kulákok stb., akik hátráltatják a magyar szocializmus kibontakozását."Két évtizedes, a lakosság érdekeit szolgáló, a közbiztonságot őrző, a vagyoni, személyi, erkölcsi sérthetetlenséget védelmező tevékenysége során a csoportja mintegy 10 000 bűnözőt fogott el és adott át a bíróságnak".Nyomozási módszeréről így vallott 1977-ben: „Soha nem felejtem el tanítómesterem szavait: »Igazán csak akkor lesz belőled jó nyomozó, ha a kriminalisztika nyolc alapvető kérdésére minden ügyedben pontos választ tudsz adni!« Ez a nyolc: Ki – mit – miként – mivel – mikor – hol – miért és kivel.”Mág Bertalan a rendszerváltás után írott műveiben az 1956-os forradalmat forradalomként és nem ellenforradalomként említi. Ekkor megjelent könyveiben sokszor bírálja a tehetségtelen, alkoholista, ordibáló rendőri vezetőket, a párttitkárokat, akik a nyomozókat vegzálták, hogy nem járnak taggyűlésekre, sokszor 24 órás szolgálat vagy nyomozás után. Biszku Béla belügyminiszteri (vagyis 1957-1961 közötti) működését is elítéli.Mág Bertalan. Az utolsó nyomozás. (Nótárius K. 1994. 9.)
Házasságai 1939. január 3-án Budapesten, a Józsefvárosban feleségül vette Pénzes Máriát,A házasságkötés bejegyezve a Budapest VIII. ker. állami házassági akv. 5/1939. folyószáma alatt. akitől 1943-ban elvált.Budapesti kir. tszék. 2P.40258/1943. sz. ítélete.Az anyakönyvi adatokból kiderült, hogy Mág Bertalan (címfestő, római katolikus vallású, született Szolyvában, (Bereg vármegyében) 1911 június 5-én, lakik Budapest, XI. kerület Fehérvári út 46. Szülei Mag Mátyás és néhai Kovács Apollónia) 1939 január 3-án házasságot kötött Pénzes Máriával (római katolikus vallású, született Nagykázmérban (Zemplén vármegyében) 1906 február 4-én, szülei Pénzes István és Horváth Mária.) Esketési tanúk Mag Károly és Bzervan János. A házasság felbontatott 1943. augusztus 11-én.
Második felesége Kelemen Éva (1922–1998) volt. „ELHUNYT életének 76. évében Mág Bertalanné Kelemen Éva (1922-1998), »az írók gépírónője«. Otthona évtizedeken át valóságos irodalmi szalon volt. Az írók bensőséges barátjuknak, alkotótársuknak tekintették. Talán nem is volt magyar író, Devecseri Gábortól Kardos G. Györgyig, akinek kéziratát ne ő gépelte, és oly nagy szeretettel ne gondozta volna. Mág Bertalan, a bűnügyi regények jól ismert szerzője feleségét gyászolja az elhunytban. És gyászolják rokonai, barátai, mindenki, aki tisztelte és szerette. Búcsúztatása augusztus 28-án tíz órakor lesz a Rákoskeresztúri temető 53-as szoróparcellájában.” – Heimann Ildikó nekrológjában (A mulandóság cáfolatául) emlékezett meg Kelemen Éváról, Mág Bertalannéról. Többek között ezt írta: „Egy Rákóczi úti öreg bérházban az ötvenes évek elején működni kezdett egy háborút »túlélt« családi írógép, egy flakonos olajjal működő kis fekete szerkezet, amely azután évtizedeken át a magyar irodalom és a kortárs műfordítás remekeit »gépbe vette«. […] Általa lett leíróirodából indult otthonából a magyar irodalom szalonja, írók- költők-művészek, egyetemi hallgatók és tanárok találkozó-helye – és alkotóműhelye. […] »A magyar irodalmat Kelemen Éva írja« – mondta egy alkalommal Mészöly Dezső. Mert elismerésre méltó műveltségén és intelligenciáján túl a groteszk felé hajló humora és örökvidám, a „hétköznapi szürkeségen” örökké felülálló személyisége munkára, alkotásra késztetett.”…” ebben a légkörben születtek a többi között Hubay Miklós, Mészöly Dezső, Mándy Iván, Abody Béla írásai, műfordításai. Mág Bertalannak, a bűnügyi regények jól ismert szerzőjének – aki feleségét gyászolja az elhunytban – szintén minden művét ő rögzítette.” Columbo feleségét soha nem lehetett látni a filmsorozatban – ehhez hasonlóan azt, hogy ki volt Mág Bertalan felesége, legalább azt, mi volt a keresztneve, Mág Bertalantól sem tudhattuk meg, bár szinte minden könyvében emlegeti feleségét, akinek nem mondhatja el, hogy mit csinál, hol-meddig tartózkodik. Két kivétel volt, „A Fóthy-villa titka” 2001-ben megjelent utolsó regényében keresztnevén említi feleségét (85. old.): keresztneve Éva. A nyomozás 1965-ben történt. Ebben a könyvben a következőt írta: „Igazságügyi nyomozó voltam Prágában, csak negyvennégyben települtem Magyarországra, pontosabban Budapestre (Id. mű. 80.)” Ez teljesen ellentmond azon önéletrajzi megemlékezéseinek, amiket különböző napilapokban nyilatkozott. A másik regénye az Idegen asszony volt, amelyben a felesége is név szerint is megemlítésre kerül. Első házasságát 1939-ben kötötte, akkor Budapesten lakott az anyakönyvek alapján, ez is ellentmond azon állításának, hogy 1944-ig nyomozó volt Prágában. Az kiderült korai könyveiből, hogy anyósa lakásában a Rákóczi úton, egy háromszobás öreg bérházban laktak, szerényen éltek. Mág Bertalan felesége a nekrológók alapján tehát Kelemen Éva volt, az 1950-es évek elején lehetett az esküvőjük.
Kelemen Éva nővére Kelemen Klára, Jóföldy Tiborné (1915-1993) volt.
Utóélete 2000 után megjelentek a napi sajtókban olyan cikkek, hogy Mág Bertalan 1945 után az ÁVH majd 1956 után a III/III ügynökség tagja volt. Pl. Mág Bertalan őrnagy tartótiszt IIII/III. Állambiztonsági tisztek listája (1956-1989) hvg.hu 2010. július 19. A Magyar Idők 2021. november 16-án ezt írta Verőemberek az íróasztalnál c. cikkében: „Aligha véletlen az, hogy a hatvanas-hetvenes évektől oly jelentős ÁVH-s múltú egyének, mint Komlós János, Kardos György, Berkesi András, Fóti Andor, Mág Bertalan stb. a sajtó és a könyvkiadás élmezőnyébe kerülnek, sőt Pintérrel meg Szabóval meg a hasonlókkal kiegészülve a bűnügyi irodalom újrateremtői lesznek. Szétválaszthatatlan náluk 1919 és 1944 és 1956, a fikció és a tények, a hazugság és a pátosz.” Ezt azonban a tények és források nem igazolják.