Finta Éva (Beregszász, 1954. január 1. –) József Attila-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész, tanár, a Magyar Írószövetség tagja.
Élete 1954. január 1-én született Kárpátalján, Beregszászban, a volt Szovjetunió területén. A központi, moszkvai időzóna jóvoltából születését másodikára keltezték. Szülei: Finta Pál és Szöllősi Julianna. Apai ágon kétgenerációs mesterek családjából származik, anyai ágon tiszántúli gazdálkodók a felmenői. Harminchét éves koráig szülővárosában élt, ezt követően családegyesítés jogcímén Magyarországra költözött férjével, Dr. Szabó István háziorvossal, két gyermekükkel, Szabó István Kevével és Szabó Eszterrel, valamint férje családjával. 1997-től él Sárospatakon.
Általános iskolai tanulmányait a Beregszászi 6-os számú Nyolcosztályos Iskolában végezte, ahol nagy hatással volt rá magyar szakos tanárnője, a tankönyv- és módszertaníró Drávai Gizella. Érettségit a Beregszászi 4-es számú Kossuth Lajos Középiskolában tett.
Írással tizenhét éves korában kezdett foglalkozni. Érettségijét követően a beregszászi,egykori Vörös Zászló napilap szerkesztősége mellett működő irodalmi stúdió (egyfajta „íróiskola”Balogh Irén újságíró szervezésében és Drávai Gizella szakmai tanácsadásával), az Ungváron működő (1971-1987) József Attila Irodalmi Stúdió, majd a József Attila Alkotóközösség (1988-1990) tagjaként kapcsolódott a vidék irodalmi életébe, utóbbinak maga is alapító és választmányi tagja volt.
1972 óta folyamatosan publikál, leginkább verseket. Kezdetben a kárpátaljai napilapokban és periodikákban jelentek meg írásai (Vörös Zászló, Kárpáti Igaz Szó, Kalendárium, évkönyvek). Kárpátaljai lakosként és azt követően is rendszeresen megtaláljuk írásait magyarországi irodalmi és kulturális folyóiratokban (Forrás, Alföld, Mozgó Világ, Napjaink, Holnap, Magyar Élet, Hitel, Magyar Napló, Jel, Ezredvég, Irodalmi Páholy, Zempléni Múzsa, Agria, Partium, Együtt, Dunai Limes, Kortárs, Spanyolnátha stb.)
1978-ban magyar filológus, illetve nyelv- és irodalom szakos tanári diplomát szerzett az Ungvári Állami Egyetem bölcsészkarán. Ezt követően a moszkvai INJÁZ főiskolán, levelező tagozaton elvégezte az olasz szakot, de nem diplomázott, majd 1984-85 között ugyanitt beiratkozott a német szakra is. Idegennyelvi tanulmányait nem kamatoztatta a későbbiekben.
Szülővárosában eleinte nevelői munkakört töltött be különböző iskolákban. A tanári pálya telítettsége okán felhagyott tanult szakmájával, és kirakatrendező lett Horváth Anna beregszászi szobrász-keramikus irányítása és védőszárnyai alatt. Ez idő tájt komolyan foglalkoztatta a képzőművészet, ezen belül a festészet. Tíz évig rendszeresen részt vett városi és területi kiállításokon.
A tanári teendőkhöz csak 2004-ben, Magyarországon sikerült visszatérnie. Két évig tanított egy szakközépiskolában Sátoraljaújhelyen, majd 2007-től, nyugdíjba vonulásáig, a sárospataki tanítóképzőben volt tanársegéd (az intézmény jelenleg, 2021 májusától, Tokaj-Hegyalja Egyetemnéven működik).
Főiskolai oktatóként intenzíven foglalkozott irodalomtörténettel. A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán, az Irodalomtudományi Doktori Iskola elvégzését követően, 2008-ban abszolutóriumot szerzett. Kutatási területének Sáfáry László munkácsi születésű költő befejezetlen és feltáratlan életművét választotta Kabdebó Lóránt professor emeritus vezetése alatt. A Petőfi Irodalmi Múzeumban elhelyezett hagyaték segítségével összegyűjtötte, és a már korábban publikált versekkel egybeszerkesztette Sáfáry László eddig fellelhető írásait, melyeket Köztetek vagyok címmel, saját költségen megjelentetett. A fiatalon, a Don-kanyarban eltűnt költő életéről, munkásságáról Hazamegyek címmel jelent meg monográfiája az NKA támogatásával.
Verseit előszeretettel zenésítették meg. A jelentősebb feldolgozások Bárdos Lajos, Rózsa Pál, a kárpátaljai Credo együttes (ezen belül Ivaskovics József) és Dinnyés József nevéhez kapcsolódnak.
A 90-es években megírt Párkák című drámáját feldolgozta és többször közvetítette a Magyar Rádió.2008-ban Legeza Ilona Anna közismert könyvtáros elkészítette Finta Éva honlapját, és 2011-ben bekövetkezett haláláig gondozta. A honlap indításakor Martinák Jánosné tanár, író volt segítségére a szerző szöveges bemutatásában, írásainak, szerepléseinek begyűjtésében. Legeza Ilona halálát követően a digitális anyag frissítését Martinék Péter tanár vette át.
Publikációjának teljes listáját 2017-ig, nyugdíjba vonulásáig, a Magyar Tudományos Művek Tára tartalmazza.
Művei
Szépirodalom
Önálló kötetek Vállalkozás az örömre (versek); Kárpáti Igaz Szó, Ungvár, 1979 Idő-korongon (versek); Kárpáti Kiadó, Ungvár, 1987 A lét dicsérete (versek); Hatodik Síp Könyvek, Budapest-Ungvár, 1991, Párkák (verses színmű). Megjelent a Magyar Hitel Bank Művészeti Alapítványa támogatásával; Galéria Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993 Földközelben (versek); Felsőmagyarországi Kiadó, Miskolc,1993, Vissza a vízöntőbe (versek);Legeza Ilona könyvismertetője Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2007, Szapphó a szirten (versek); Bíbor Kft Kiadó, Miskolc, 2010, Örök partok (válogatott versek 1990-2009). Megjelent az NKA támogatásával; Intermix Kiadó, Ungvár – Budapest, 2013, Hazamegyek. A kárpátaljai Sáfáry László (monográfia), 2016, Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest. Megjelent az NKA támogatásával. A tékozlás genezise (versek). Megjelent az NKA támogatásával; Intermix Kiadó, Ungvár–Budapest, 2018, Ötkönyv (költemények és esszéversek); Napkút Kiadó, Budapest, 2018, Noé bárkáján rózsatő. Válogatott versek; utószó Jánosi Zoltán; Magyar Napló, Budapest, 2021 (Rádiusz könyvek) A szív irányai; Kalota Művészeti Alapítvány – Napkút Kiadó, 2026, A szív irányai (Moly.hu, hozzáférés: 2026-09-19)
Almanachok, antológiák Szivárványszínben (versek); Uzsgorod, Ukrajna, Kárpáti Kiadó, 1977 Szivárványszínben. Lendület, ifjúsági almanach (versek); Uzsgorod, Kárpáti Kiadó, 1982 Évgyűrűk (versek); Uzsgorod, Kárpáti Kiadó, versek, 1987 Évgyűrűk'88 (versek); Uzsgorod, Kárpáti Kiadó, 1988, Évgyűrűk '89 : irodalmi, művészeti és társadalompolitikai kiadvány. Ungvár, Kárpáti Kiadó, 1989, ISSN 0236-1159 Sugaras utakon. A kárpátontúli magyar nyelvű irodalom antológiája 1945-1985; Ungvár, Kárpáti Kiadó, 1985 Vergődő szél. A kárpátaljai magyar irodalom antológiája 1953-1988; Budapest – Ungvár, 1990, Évgyűrűk '90 (versek); Ungvár, Kárpáti Kiadó, 1991, ISSN 0236-1159 Extra Hungariam: A Hatodik Síp antológiája (versek); Budapest – Ungvár, 1992, Ének két hangra (Kárpátaljai magyar költők megzenésített versei). Ivaskovics József zenéje, Tóth Lajos grafikája. Tárogató Lap- és Könyvszerkesztőség, Ungvár, 1995 A mindenség zenéje. Magyar költők versei Bartók Béláról. Debrecen, 1995, Magyar költőnők antológiája; Enciklopédia Kiadó, Budapest, 1997, Tíz/évkönyv; Hatodik Síp antológia 1989-1999; Budapest, Új Mandátum Kiadó, 1999, Kárpáti Béla:Irodalom Miskolcon II. A Napjainktól napjainkig. Miskolci Bölcsész Egyesület, Miskolc, 2002, Viszontlátás: versek és novellák az Együtt folyóirat hét évfolyamának (2002 – 2008) lapszámaiból; Ungvár – Budapest, Intermix Kiadó, 2009, A magyarokhoz: magyarság- és istenes versek az Ómagyar Mária-siralomtól Trianonig és napjainkig. Miskolc-Budapest, 2003, Viszontlátás II. Válogatás az Együtt folyóirat 2009–2017 közötti számainak szépirodalmi anyagából; Kárpátaljai Magyar Könyvek, Ungvár – Budapest, Intermix Kiadó, 2018, A XXI. század költői; Kiskőrös, 2009, Viszontlátás.Versek és novellák az Együtt folyóirat évfolyamainak lapszámaiból; Intermix Kiadó, Ungvár- Budapest, 2009 Arcok és énekek (verses antológia); Rím Kiadó, 2011, Versek In: Martinák Jánosné: Múzsák a Magas-hegy tövében: szubjektív kultúratörténeti időutazás Újhel'ben; Sátoraljaújhely, A századelő irodalma. A századelő költészete; Magyar Napló, Budapest, 2017 Szülőföldem (esszé).In: Szülőföldem; Kortárs Folyóirat Kiadó Kft, Budapest, 2019 Harangokkal írt évszázad; 1920-2020. Történelmi elemzések, esszék, szépirodalmi művek a trianoni békediktátumról és következményeiről; Magyar Napló, Budapest, 2020, Világ, ideálmodva. Az I. Rimay Nemzetközi Költészeti Fesztivál antológiája; AB ART Kiadó, 2021,
Versek ukrán nyelvű tolmácsolásban
Iván Petrovcij műfordító: Znák veszni. Poeziji. Eva Finta: Hvili tvorennyja (Ritmusból harmóniát), Zliva (Zápor); Uzsgorod, Vidavnictvi „Karpáti”, 1979 Dzvinke dzserelo. Tvorcsiszty molodih. Finta Éva verseit fordította Jurij Skrobinec; Uzsgorod, Kárpáti Kiadó, 1983 Vitrila (almanach ’84); Finta Éva verseit fordította Jurij Skrobinec; Kijiv, Vidavnictvo CK LKSZMU „Mology”, 1984 Prápor 11 ’86. Finta Éva verseit fordította Iván Petrovcij; Scsomiszjácsnij literáturno- hudozsnyij ta gromagyszko-politicsnij zsurnál szpilki piszmennikiv Ukrajini, 1986 Dzvoni (versek); Finta Éva versét fordította fordította Iván Petrovcij; Beregszász, Beregìvsʹka rajonna drukarnâ, 2003 Irodalomtörténet
Hatágú a síp! Gondolatok Balla D. Károly legújabb verseskötetéről; HOLNAP, MISKOLC, 3:12 pp. 22-23., 2 p., 1992 Üzenet szülőföldemnek. HOLNAP, MISKOLC, 3:10 pp. 3-3., 1 p., 1992 Balla Teréz kárpátaljai költő szonettkoszorúja elé. HOLNAP, MISKOLC, 3:4 pp. 8-9., 2 p., 1992 József Attila szólongatása. HOLNAP, MISKOLC, 3:5 pp. 3-3, 1 p., 1992 "Jövővé lesz a múltja is"... FORRÁS, 25:1 pp. 90–91., 2 p., 1993 Hagyományok, divat és korszellem a mai magyar irodalomban határon innen és túl (előadás); MAGYAR ÉLET, 10:3 pp. 13–14., 2 p., 1993 Kézfogás, avagy egy kisebbségi közérzet margójára. FÓKUSZ – PEDAGÓGIAI KÖZÉLETI LAP 5:5 pp. 16–17., 2 p., 1994 Fáy András életének zempléni vonatkozásai. ZEMPLÉNI MÚZSA,7:3 pp. 31–36., 6 p., 2007 Sáfáry László; Finta Éva (szerk.) Megmentett oldalak: Sáfáry László: Versek; EZREDVÉG (0238-2865): 18 (10) pp. 69–72, 2008 Martinák János második verseskönyve: Csillagjáték. SZÉPHALOM, A KAZINCZY FERENC TÁRSASÁG ÉVKÖNYVE 23 pp. 622–625., 4 p., 2013 A Köztetek vagyok c. Sáfáry-kötet előzményei: A munkácsi születésű költő halálának 70. évfordulójára emlékezve. EGYÜTT; A MAGYAR ÍRÓSZÖVETSÉG KÁRPÁTALJAI ÍRÓCSOPORTJÁNAK FOLYÓIRATA 15:6 pp. 31–63., 33 p., 2013 Szonett-variációk Sáfáry László korai költészetében. In: Az Eszterházy Károly Főiskola Comenius Karának tudományos és művészeti eredményei – 2014; Eger, Líceum Kiadó, pp. 84–95., 12 p., 2015 Hazamegyek. A kárpátaljai Sáfáry László (monográfia); Megjelent az NKA támogatásával; Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 2016,
Könyvszerkesztések Dobai Péter: Vitorlák emléke. 1979-1993. Orpheusz Könyvkiadó, Budapest, 1994. Váci Mihály: Valami nincs sehol. Szerkesztette, az előszót írta: Finta Éva; Felsőmagyarországi Kiadó, Miskolc, 1994. A kötetet előszóval is ellátta. Pásztor Attila: Törlesztés. Felsőmagyarországi Kiadó, Miskolc, 2000. Sáfáry László: Köztetek vagyok. Összegyűjtött versek; szerkesztette, a költő korai verseit felkutatta és összegyűjtötte Finta Éva. Vasas-Köz Kft. nyomda, Budapest, 2008. Kocsis Csaba: Megrajzolom az ebédet. Gyermekversek. Szerkesztette: Finta Éva. Magyar Napló, Fókusz Egyesület, Budapest, 2020.
Megzenésített művek Bárdos Lajos: Tiszta forrás. Kórus-rapszódia Bartók Béla születésének centenáriumára (Finta Éva, Jobbágy Károly, Rónay György és Szuly Gyula verssoraiból), 1980 Credo Együttes: Finta Éva: Beteg a hold, Otthon (hangfelvétel), In: Credo együttes: Himnusz a csúcsokon [CD] (2008) Bárdos Lajos: Kifehérszik az ég. Kórusmű, 1981. Rózsa Pál, Mise orgonakísérettel, áriával a Változatok a teljességre c. vers felhasználásával, 1994, kaposvári bemutató a Tavaszi Fesztiválon Ivaskovics József (zene) – Tóth Lajos (Illusztrátor). Megzenésített versek: Újév reggelén; Fény; Jázminok In: Ének két hangra: kárpátaljai magyar költők megzenésített versei [nyomtatott kotta]. Ungvár, Ukrajna: Tárogató Lap- és Könyvszerkesztőség , 995 Dinnyés József: Dalolgatok. Finta Éva énekelt versei (CD); Aranyalmás Kiadó, Budapest, 2018
Interjúk vele