bélyegkép|Renato Bruson Renato Bruson (Granze, 1936. január 13. –)Renato Bruson . cinquantamila.it olasz operaénekes (bariton). A 20. század második felének és a 21. század elejének egyik legfontosabb Verdi baritonjának tartják.
Élete Már gyermekkorában kialakult a zene iránti szenvedélye a plébánia kórusában. Zenei tanulmányait a padovai konzervatóriumban kezdte, ahol ösztöndíjat kapott, amely lehetővé tette számára, hogy anyagi gondjai ellenére is részt vehessen a kurzusokon. A családjától nem kapott sok támogatást, semmirekellőnek tartották. Saját szavai szerint: „Azt gondolták, hogy csak azért szeretnék zenét tanulni, mert nem akarok dolgozni. Ott, ahol éltem, az volt az általános vélekedés, hogy aki dolgozik, annak van jövője, míg azokat, akik tanulnak, különösen, ha zenét tanulnak, kudarcosoknak tekintették, akik soha nem találják meg az útjukat az életben.”Fr. Mario Conte. God & I: Renato Bruson . saintanthonyofpadua.net A konzervatórium vezetőségének segítségével és barátai támogatásával azonban folytatni tudta tanulmányait.
1960-ban a spoletói Teatro Lirico Sperimentale-ban debütált A trubadúr című operában mint Luna gróf. A következő évben Riccardo volt a római Teatro dell’Opera di Roma A puritánok című előadásában. Első fellépésén a Metropolitan Operában Enrico szerepét énekelte a Lammermoori Luciában 1969-ben. 1970-ben kezdte meg együttműködését Riccardo Muti karmesterrel Az álarcosbál firenzei előadásában. 1972-ben a Teatro alla Scalában Donizetti Linda di Chamonix-jában Antonio szerepében debütált, az Edinburgh-i Fesztiválon 1972-ben Ezio volt az Attila című operában. 1975-ben nagy sikert aratott a Covent Garden-ben Az álarcosbál Renato szerepében. 1978-ban a bécsi Staatsoper Macbeth című előadásával akkora sikere volt, hogy a rangos osztrák színház a Kammersänger címmel tüntette ki. Az 1980-as években Mozart Don Giovannijával a 18. század felé, majd Umberto Giordano Andrea Chénierjével az olasz verizmus felé fordult.
Néhány kritikus őt tartja Tito Gobbi óta a legjobb Rigolettónak. Nagyra értékelik elegáns és kifejező frazeálását, bársonyos hangszínét, zenei intelligenciáját és színészi kvalitásait. A hosszú, lírai sorokban jeleskedik. Azt is nagyra értékelik, hogy nem veti meg a kisebb szerepeket sem. Bruson egyszer a következőképpen jellemezte önmagát: „Elég önkritikus vagyok ahhoz, hogy megértsem, mire is vagyok képes. Mivel tudtam, hogy nincs mennydörgő hangom a nyers hatásokhoz, az értelmezést kerestem, hiszen fontosabbnak tartom, hogy a közönség valamivel a szívében menjen haza, mint néhány hanggal a fülében.”
Szerepei
Vincenzo Bellini: Beatrice di Tenda – Filippo Maria Visconti Vincenzo Bellini: A puritánok – Richard Forth Georges Bizet: Gyöngyhalászok – Zurga Georges Bizet: Carmen – Escamillo Gaetano Donizetti: Fausta – Nagy Konstantin Geatano Donizetti: Gabriella di Vergi – Fayel, Vergi grófja Gaetano Donizetti: Lammermoori Lucia – Encrico Ashton Gaetano Donizetti: Belizár – Belizár, hadvezér Gaetano Donizetti: Devereux Róbert – Nottingham hercege Gaetano Donizetti: Polyutus – Severus Gaetano Donizetti: Alba herceg – Alba hercege Gaetano Donizetti: A mártírok – Severus Gaetano Donizetti: A kegyencnő – XI. Alfonz Gaetano Donizetti: Linda di Chamounix – Antonio, Linda apja Gaetano Donizetti: Don Pasquale – Don Pasquale Gaetano Donizetti: Rohani Mária – Enrico, Chevreuse hercege Gaetano Donizetti: Caterina Cornaro – Lusignano, Ciprus királya Alberto Franchetti: Cristoforo Colombo – Cristoforo Colombo Umberto Giordano: Andrea Chénier – Carlo Gérard Joseph Hadyn: A lakatlan sziget – Enrico, Gernando barátja Ruggero Leoncavallo: I Medici – Lorenzo de' Medici Ruggero Leoncavallo: Edipo re – Edipo Pietro Mascagni: Parasztbecsület – Alfio, fuvaros Jules Massenet: Manon – Lescaut, Manon unokafivére Jules Massenet: Thaïs – Athanaël Wolfgang Amadeus Mozart: Don Giovanni – Don Giovanni Amilcare Ponchielli: Gioconda – Barnaba Szergej Szergejevics Prokofjev: Eljegyzés a kolostorban – Don Ferdinando Giacomo Puccini: Manon Lescaut – Lescaut hadnagy, Manon bátyja Giacomo Puccini: Tosca – Scarpia Giacomo Puccini: A köpeny – Michele, az uszály tulajdonosa Giacomo Puccini: Tell Vilmos – Tell Vilmos Gioachino Rossini: A házassági kötelezvény – Tobias Mill, kereskedő Antonio Sacchini: Edipo a Colono – Edipo Camille Saint-Säens: Sámson és Delila – Dagon főpapja Gaspare Spontini: La Vastale – Cinna Richard Strauss: Capriccio – Oliver Igor Stravinsky: Oedipus rex – Kreón, Iokaszté testvére Giuseppe Verdi: Nabucco – Nabucco, Babilónia királya Giuseppe Verdi: Ernani – Don Carlos, Spanyolország királya Giuseppe Verdi: A két Foscari – Francesco Foscari, Velence dózséja Giuseppe Verdi: Giovanna d’Arco – Giacomo, pásztor, Giovanna apja Giuseppe Verdi: Alzira – Gusmano, Peru kormányzója Giuseppe Verdi: Attila – Ezio, generális Giuseppe Verdi: Macbeth – Macbeth, a skót király hadvezére Giuseppe Verdi: A haramiák – Francesco Giuseppe Verdi: Jeruzsálem – Toulouse grófja Giuseppe Verdi: A kalóz – Seid, Koroni pasája Giuseppe Verdi: Luisa Miller – Miller, nyugdíjas katona Giuseppe Verdi: Rigoletto – Rigoletto, a herceg udvari bolondja Giuseppe Verdi: A trubadúr – Luna gróf Giuseppe Verdi: Traviata – Giorgio Germont Giuseppe Verdi: A szicíliai vecsernye – Montfort hercege, Szicília kormányzója Giuseppe Verdi: Simon Boccanegra – Simon Boccanegra Giuseppe Verdi: Az álarcosbál – Renato Giuseppe Verdi: A végzet hatalma – Don Carlos di Vargas Giuseppe Verdi: Don Carlos – Posa márki, Rodrigo, máltai lovag Giuseppe Verdi: Aida – Amonasro, Etiópia királya Giuseppe Verdi: Otello – Jago, zászlós Giuseppe Verdi: Falstaff – Sir John Falstaff Ermanno Wolf-Ferrari: Il segreto di Susanna – Conte Gil
Felvételei +ÉvOperaSzerepTovábbi szereplőkKarmesterKiadó1977A lakatlan szigetEnricoLinda Zoghby, Norma Lerer, Luigi AlvaDoráti AntalPhilips1978Sámson és DelilaDagon főpapjaPlácido Domingo, Jelena Vasziljevna Obrazcova, Robert LloydDaniel BarenboimDeutsche Grammophon1979Luisa MillerMillerKatia Ricciarelli, Plácido Domingo, Jelena Vasziljevna ObrazcovaLorin MaazelDeutsche Grammophon1980Az álarcosbálRenatoPlácido Domingo, Katia Ricciarelli, Edita GruberováClaudio AbbadoDeutsche Grammophon1980ToscaScarpiaRenata Scotto, Plácido DomingoJames LevineEMI1980TraviataGiorgio GermontRenata Scotto, Alfredo KrausRiccardo MutiEMI1981Il segreto di SusannaConte GilRenata ScottoJohn PritchardCBS1981RigolettoRigolettoEdita Gruberová, Neil Shicoff, Robert LloydGiuseppe SinopoliPhilips/Decca1982ParasztbecsületAlfioJelena Vasziljevna Obrazcova, Plácido Domingo, Fedora BarbieriGeorges PrêtreDecca1982FalstaffFalstaffKatia Ricciarelli, Leo Nucci, Barbara HendricksCarlo Maria GiuliniDeutsche Grammophon1983Az álarcosbálRenatoLuciano Pavarotti, Margaret Price, Kathleen BattleSolti GyörgyDecca1983AlziraGusmanoIleana Cotrubaș, Francisco AraizaLamberto GardelliOrfeo1983Lammermoori LuciaEnrico AshtonEdita Gruberová, Alfredo Kraus, Robert LloydNicola RescignoEMI1983MacbethMacbethMara Zampieri, Robert Lloyd, Neil ShicoffGiuseppe SinopoliDecca/Deutsche Grammophon1984Manon LescautLescautMirella Freni, Plácido DomingoGiuseppe SinopoliDeutsche Grammophon1985A végzet hatalmaDon Carlos di VargasRosalind Plowright, José Carreras, Agní BálcaGiuseppe SinopoliDeutsche Grammophon1993Don PasqualeDon PasqualeEva Mei, Frank Lopardo, Thomas AllenRoberto AbbadoRCA1995RigolettoRigolettoRost Andrea, Roberto AlagnaRiccardo MutiSony
Elismerései
Carlo Maria Giulini: „Azt hiszem, Renato Bruson most A Falstaff. Megvan benne a szellemesség, az intelligencia, a méltóság és természetesen a hang.”Bernheimer, M.: "Giulini's 'Falstaff'" page 8 of booklet included in CD Deutsche Grammophon 410503-2, 1982. Christian Springer zenekritikus ezt írta róla: „Ő volt a múlt század második felének Verdi-baritonja. Nem olyan Verdi-bariton, amilyennek az 1950-es és 1960-as években értették (vagy inkább félreértették), hanem olyan Verdi-bariton, amilyennek maga a zeneszerző értette és kívánta.”Baritones. jcarreras.homestead.com
Díjai, kitüntetései Számos kitüntetésben részesült, többek között:
Fermo díszpolgára Az Urbino Egyetem tiszteletbeli doktora Parma díszpolgára Ortona (Francesco Paolo Tosti szülővárosa, akinek számos művét előadta) díszpolgára Palmi (Francesco Cile) szülővárosa) díszpolgára A londoni Donizetti Társaság tiszteletbeli tagsága Az Olasz Köztársaság Cavaliere di Gran Croce kitüntetése A Máltai Lovagrend kitüntetése A bécsi Staatsoper által odaítélt Kammersänger cím
1980-ban megkapta a francia Académie du disque Lyrique Orphée d'or díját a Deutsche Grammophon Luisa Miller című lemezéért.
Jegyzetek
Fordítás
Források
Tita Tegano – Renato Bruson: 40 anni di "Recitar cantando" (40 Years of Acting by Singing) – Pantheon, 2001, Tita Tegano – Renato Bruson: L'interprete e i personaggi – Azzali Editore, 1998 Diszkográfia
Kategória:Olasz operaénekesek Kategória:Baritonok Kategória:1936-ban született személyek Kategória:Élő személyek