Podgorje (1910-től 1981-ig Podgorje Požeško) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pozsegaszentpéterhez tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban 11, közúton 20 km-re észak-északkeletre, községközpontjától 4 km-re északkeletre, Papuk-hegység déli lejtőin fekszik.
Története A település már a középkorban is létezett 1464-ben „Podgorya” alakban nemesi névben bukkan fel először. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. 1489-ben nemesi birtokként szerepel. A vidék többi településével együtt 1537 januárjában foglalta el a török. A török uralom idején a településnek katolikus horvát lakossága volt.Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. 1698-ban „Podgorie” néven 15 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. 1730-ban 25, 1760-ban 39 ház állt a településen.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Podgorie”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Podgorje” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 516. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Podgorje” néven 55 házzal, 496 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 28. o. Buda, 1829.
1857-ben 355, 1910-ben 447 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 90%-a horvát, 5%-a cseh, 3%-a szlovák anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 253 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 355 356 353 364 417 447 425 471 421 444 439 371 282 272 302 253
Nevezetességei A falu közepén fekvő temetőben álló temetőkápolnája középkori eredetű. Egyhajós épület keletre néző félköríves szentéllyel. Az eredetileg 9x6 méteres román stílusú templomot a 19. században bővítették. Ekkor építették a harangtornyot is. Első írásos említése 1653-ban az egyházi vizitáció okiratában történt régi, falazott épületként, melyet Szent Katalin tiszteletére szenteltek.
Bangradac erődített település maradványaiÖrökségvédelmi jegyzékszáma: P-5624. a Podgorje fölötti erdőben, Vranovac területén találhatók. Északi része 735 m tengerszint feletti magasságban fekszik. A lelőhelyen a település sáncain belül a késő bronzkorból, az i. e. 10. és 9. századból származó kerámiatöredékek számos darabját találták meg. Tekintettel arra, hogy a vidék régészeti maradványait az erdészeti munkák veszélyeztetik, ennek az értékes helynek a leletmentő régészeti feltárása 2016-ban megkezdődött.
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Pozsega turisztikai irodájának oldala Az első katonai felmérés térképe Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) Konzervatorska podloga Park prirode Papuk
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései