Migray József (Nagykőrös, 1882. március 9. – Budapest, 1938. december 12.) költő, újságíró, műfordító, történész. Számos szocialista irányú könyvet, füzetet írt, és fordított.
Életútja
Migray József és Zsoldos Klára fia. Pályáját kőművesként kezdte, volt lakatos művezető Budapesten, egy ideig pedig a fővárosban tanított. Később Aradra került tanárnak. Budapesten és Brassóban dolgozott újságíróként, s volt az Athenaeum nyomda korrektora is. 1897-ben szerkesztette az első ifjúmunkáslapot, az Előrét. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom kormánybiztosa, a Tanácsköztársaság alatt a földművelésügyi népbiztosság osztályvezetője volt. A Tanácsköztársaság bukását követően börtönbe került. Miután kiszabadult, a Népszava munkatársaként dolgozott. 1928-ban lépett ki a szerkesztőségből, Peyer Károllyal összekülönbözött, s így az Magyarországi Szociáldemokrata Párt kizárta soraiból. Próbálkozott létrehozni egy centrista pártot, ám az erre vonatkozó sikertelen kísérlete után jobbra tolódott és a Nyilaskeresztes Párt elődeivel került kapcsolatba. Halálát szívizom-elfajulás okozta. Felesége Hermann Janka Dorottya volt.
Művei bélyegkép|220px|Arcképe a Tolnai világlexikona munkatársai között
Saját könyvek, füzetek Vörös zászló alatt. Költemények [1897–1899], A "Népolvasótár" Kiadása, Budapest, 1900. Forrongás, »Árpád« Könyvnyomda, Budapest, 1903. (versek) Anarkizmus, Politzer Zsigmond Kiadása, Budapest, 1904. (Migray Józseffel és Schmitt Jenővel közösen) A fogalmazás tanításáról. Különlenyomat a »Népművelés«-ből, Franklin-Társulat, Budapest, 1908. A szociális kérdések, az iskola és a tanítóság. A budapesti tanítótestület elemi iskolai körének 1910. október hó 6-iki közgyűlésén tartott felolvasás, A Szerző Kiadása, Budapest, 1911. (Modern pedagógiai könyvtár) Népek, nemzetek és kultúrák. Különlenyomat a »Népművelés«-ből, Korvin Testvérek Kiadása, Budapest, 1915. Magasban. Költemények, Táltos Kiadás, Budapest, 1918. Szocializmus és népnevelés Az oktatásügy reformjának alapkérdései, A Táltos Kiadása, Budapest, 1919. (Táltos könyvtár 5-7.) A vallás válsága, A Táltos Kiadása, Budapest, 1919. (antiklerikális vitairatok, Táltos könyvtár 14-15.) Mit akarunk hát: Kié legyen a föld, Világosság Nyomda, Budapest, 1919. A vörösőr kis tankönyve, Pesti Könyvnyomda, Budapest, 1919. (Vörös őrség országos főparancsnokságának könyvtára) Egy keresztényszociális állam története. A jezsuiták köztársasága Paraguayban: 1609–1768, Népszava Kiadása, Budapest, 1923. Az Internacionálé története I–II., Népszava Kiadása, Budapest, 1924. (Munkáskönyvtár 44.) Az egyház, a munkáskérdés és a keresztényszociális szakszervezetek, Népszava Kiadása, Budapest, 1925. (Szocialista agitációs iratok) A marxizmus csődje: a szocializálási elmélet a gyakorlatban, Stephaneum Nyomda, Budapest, 1932. Mit akar a Magyar Nemzeti Szocialista mozgalom?, A Magyar Nemzeti Szocialista Párt Kiadása, Budapest, 1936.
Tanulmányok más művekben Kisebb tanulmányai jelentek meg a Népszava naptára több évfolyamában (pl. 1917, 1918, 1926, Népszava-Könyvkereskedés, Budapest). Verseiből többet a Harcos énekek – Szabadságdalok, versek, szavalatok gyüjteménye antológia is közreadott (szerk. Szakasits Árpád, Népszava Könyvkereskedés, Budapest, 1926). Munkatársa volt a Tolnai világlexikonának (Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap és Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1912–1919).
Bevezetést írt: Schmitt Jenő: Művészet, etikai élet, szerelem, A Táltos Kiadása, Budapest, 1917. Maxim Gorkij: A besugó. Regény, ford. Róna István, Anonymus Könyvkiadó, Budapest, 1924. (Orosz Irók Remekei-sorozat) Nikoláj Gogoly: Tanyai esték, ford. Kiss Dezső, A Népszava Kiadása, Budapest, 1925.
Műfordításai Schmitt Jenő Henrik három előadása: Tolsztoj – Nietzsche – Ibsen, Ifj. Nagel Ottó Könyvkereskedése, Budapest, 1911. Max Beer: A szocializmus és a társadalmi harcok története I–V., Népszava-Könyvkereskedés, Budapest, 1922–1926. Multatuli: Max Havelaar vagy a holland kereskedelmi társaságok kávéárverései, Népszava-Könyvkereskedés, Budapest, 1924. James Ramsay MacDonald: Szocializmus és társadalom, Népszava-Könyvkereskedés, Budapest, 1925. Bernstein Ede: Mi a szocializmus?, Népszava-Könyvkereskedés Kiadása, Budapest, 1932. (Szocialista agitációs füzetek 29.) Szerkesztései Szerkesztette Takács Máriával a Mesekincs I. A világ népeinek meséiből – Első könyv'' című művet (Népszava-Könyvkereskedés Kiadása, Budapest, 1923).
Jegyzetek
Források
Antikvarium.hu adatbázisa
Kategória:Magyar költők Kategória:A Népszava vezetői, újságírói Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Magyar történészek Kategória:Nagykőrösiek Kategória:1882-ben született személyek Kategória:1938-ban elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek